bemárt ts ige 4a3

1. bemárt vmibe (tárgy n. is, vonzat n. is) ’〈folyadékba v. folyós, szemcsés anyagba〉 merít, belemárt vmit v. vkit’ ❖ A’ [himlő gennyes sebébe] bé-mártott fonalakat egynéhányszor szve hajtván iskatulyában tartsák (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 663) | Minekelőtte az asztalra feladnád, mártsd-be hirtelen a’ fagylaltas edényt forró vízbe […] és egy tálba fordítsd-ki (1846 Zelena Ferenc 8534012, 201) | százszor bemártok téntás üvegembe (1887 Radó Antal C3574, 42) | a tojást bemártotta a sóba és falatozni kezdett (1936 Karinthy Frigyes ford.–Milne 9309085, 104) | A gyertyabeleket pálcikákra erősítették vagy deszkalapra függesztették, ennélfogva egyszerre többet tudtak bemártani (1991 Magyar néprajz CD47).

1a. bemártja magát vmibe (rég, átv is) ’megmártózik, belemerítkezik vmibe’ ❖ Az ember tsak bé-mártya magát a halálba, ’s halhatatlanúl kél-fel (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 277) | Bémártotta magát hideg vizbe (1805 Kis János¹ ford. C2662, 103).

2. bemárt vmibe (biz) ’〈kellemetlen dologba, bajba〉 belevisz, belekever vkit’ ❖ tenek szólitja [a fiú] az apját és ugy bemártja a sok vitába, hogy nagy szerencse, ha meg nem szamarazza (1859 Vas Gereben C4362, 193) | Azt gondolta, hogy miért mártsa ő be a bajba a fiúkat? (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 91) | [a németek] csak azért kísértették a vonatokat magyarokkal, hogy őket is bemártsák a dologba, a gettózásba és minden ordító bitangságba a világ előtt (1948–1949 Szabó Pál² 9631002, 128).

2a. (biz) ’rossz hírbe kever, megrágalmaz vkit’ ❖ Majd holmi ártatlan rágalmat is Kigondolok s Beátriszot bemártom (1871 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | ravaszul eltitkolja az igazságot, hogy bemártsa szegény fiút a bíróság előtt (1925 Halász Gyula CD10) | nem létező bűnöket talál ki és mond el fűnek-fának, mindenkit bemárt, besúg, feljelent (1978 Spiró György 1143002, 329).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

bemárt tárgyas ige 4a3
1. bemárt vmibe (tárgy n. is, vonzat n. is)
〈folyadékba v. folyós, szemcsés anyagba〉 merít, belemárt vmit v. vkit
A’ [himlő gennyes sebébe] bé-mártott fonalakat egynéhányszor szve hajtván iskatulyában tartsák
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Minekelőtte az asztalra feladnád, mártsd-be hirtelen a’ fagylaltas edényt forró vízbe […] és egy tálba fordítsd-ki
(1846 Zelena Ferenc)
százszor bemártok téntás üvegembe
(1887 Radó Antal)
a tojást bemártotta a sóba és falatozni kezdett
(1936 Karinthy Frigyes ford.Milne)
A gyertyabeleket pálcikákra erősítették vagy deszkalapra függesztették, ennélfogva egyszerre többet tudtak bemártani
(1991 Magyar néprajz)
1a. bemártja magát vmibe (rég, átv is)
megmártózik, belemerítkezik vmibe
Az ember tsak bé-mártya magát a halálba, ’s halhatatlanúl kél-fel
(1787 Péczeli József ford.Young)
Bémártotta magát hideg vizbe
(1805 Kis János¹ ford.)
2. bemárt vmibe (biz)
〈kellemetlen dologba, bajba〉 belevisz, belekever vkit
tenek szólitja [a fiú] az apját és ugy bemártja a sok vitába, hogy nagy szerencse, ha meg nem szamarazza
(1859 Vas Gereben)
Azt gondolta, hogy miért mártsa ő be a bajba a fiúkat?
(1907 Molnár Ferenc²)
[a németek] csak azért kísértették a vonatokat magyarokkal, hogy őket is bemártsák a dologba, a gettózásba és minden ordító bitangságba a világ előtt
(1948–1949 Szabó Pál²)
2a. (biz)
rossz hírbe kever, megrágalmaz vkit
Majd holmi ártatlan rágalmat is Kigondolok s Beátriszot bemártom
(1871 Arany László ford.Shakespeare)
ravaszul eltitkolja az igazságot, hogy bemártsa szegény fiút a bíróság előtt
(1925 Halász Gyula)
nem létező bűnöket talál ki és mond el fűnek-fának, mindenkit bemárt, besúg, feljelent
(1978 Spiró György)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások