berber mn és fn 

I. mn 14B1

1. ’Észak-Afrikában, a Szaharában és vidékén élő, hámi nyelvet beszélő, több törzsre tagolódó 〈népcsoport〉’ ❖ berber népek (1844 Pesti Hírlap CD61) | Franczia fenhatóság alatt a Szahara néhány oázisában […] a Beni Mzáb néven ismert berber törzs lakik (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | az Atlasz-hegység berber népei között (1958 Magyar Nemzet júl. 10. C0354, 6).

1a. ’e népcsoportból való 〈eredet, származás〉, ill. e népcsoporthoz tartozó, ilyen származású 〈személy〉’ ❖ Tripolisi birodalom […] 1½ milliom török, maurus, berber, arab, europai, zsidó, ’s neger lakosokkal (1831 Zádor Elek 8532009, 153) | [a Dra folyót] szűk, de sűrűn lakott felső völgyében az arab és berber lakosság öntözésre használja fel (1912 RévaiNagyLex. C5701, 721) | Tuaregek (tuarig, targi), középső-szaharai nomád népség […]. Berber eredetűek (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 143) | Az arab, berber és néger emberek csendesen üldögélnek [a kávézóban] (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e népcsoporttal kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.’ ❖ a [spanyol] déli tartományok lakosaiban az arab és berber elem világosan fölismerhető (1884 Hunfalvy János 8191009, 622) | berber köpeny, szőnyegek, harisnyák, csészék (1896 Zichy Antal CD55) | Algériebe […] akarok utazni, hogy ott arab és berber zenét gyűjtsek (persze fonográffal) (1913 Bartók Béla 2005030, 151) | berber-arab dal (1941 Havas Endre 9230038, 54).

3. (Nyelvt is) ’az afroázsiai nyelvcsalád hámi ágába tartozó 〈nyelvcsoport〉, ill. ennek vmelyik 〈nyelve, nyelvjárása〉’ ❖ egy-egy berber dialektust tárgyaló monográfiát (1911 RévaiNagyLex. C5698, 676) | A berber nyelvek közül a kabil, a rif-kabil, a zenega és a szaharai tuareg […] vált legismertebbé (1937 Zsirai Miklós 9805001, 21) | [a Szíva-oázis lakóinak többsége] megőrizte nyelvi identitását és ma is a berber nyelv sajátos dialektusát, az amazig nyelvet beszéli (1997 Természet Világa CD50).

3a. (-ül raggal, hsz-szerűen) (ritk) ’ezen a nyelven’ ❖ kilenc asszony seprűnyélen […] világvégi odu árnyán hadovázik berberül (1986 Szepesi Attila 9666007, 32).

4. ’e nép által lakott 〈terület〉’ ❖ [Courtenay Lajos Károly] részt vett 1664. Gigeri ostromában (a berber parton) (1893 PallasLex. CD02) | A birodalom bukása után a park természeti kincseit a berber falvak lakói használták ki (2000 Természet Világa CD50).

4a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll v. Növ) ’e nép által lakott területen őshonos, ill. onnan származó 〈állat, ritk. növény〉’ ❖ a berber oroszlán az egész Észak-Afrikát lakta Egyiptommal együtt (1896 PallasLex. CD02) | A Marokkóban és Tuniszban honos berber varangy életmódja tekintetében csak kevéssé tér el a mi varangyainktól (1933 Az állatok világa ford. CD46) | berbermajom (Macaco sylvanus), magót: a cerkófmajomfélék családjába tartozó, zömök testalkatú, kb. 75 cm hosszú makákófaj (1994 MagyarNagyLex. C5816, 646) | berber nőszirom (algíri nőszirom) I. [= Iris] unguicularis (1998 Növényneveink C6120, 186).

4b. ’e népcsoport által kitenyésztett, kül. futtatásra haszn. gyors 〈ló(fajta)〉’ ❖ Középett lovagolt Ali, karcsú, hófehér berber ménen (1851 Jókai Mór CD18) | Lófuttatások céljaira természetesen a rómaiak is [a] könnyű, gyors lovakat használták, még pedig a numidiaiakat, – ma berberlovaknak mondjuk – mert ezekhez a karthágóiak legyőzése révén mint hadizsákmányhoz hozzájutottak (1929 Az állatok világa ford. CD46) | felült egy harci paripára, tömzsire vagy arabsra, berberre vagy könnyűre, százszor is nyakába vetette a kantárt, levegőbe ugratta (1954 Benedek Marcell ford.–Rabelais 9042010, 27).

II. fn 4B4

1. (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban) ’Észak-Afrikában, a Szaharában és vidékén élő, több törzsre tagolódó, hámi nyelvet beszélő népcsoport’ ❖ A berberek, a mór birodalom hanyatlása után, Afrika észak-keleti részeiről tódultak nyugatra (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Róma, Kartágó szerepét szélesebb keretek közt folytatva, munkára szoktatta a berbereket (1908 Budapesti Hírlap dec. 25. C4696, 61) | A Szahara igazi urai az összefoglaló néven berbereknek nevezett népcsoport, mely számos törzsből áll, talán legismertebb tagjaik a tuaregek, a kabilok és a zenagák (1996 Természet Világa CD50).

1a. ’e néphez tartozó személy, kül. férfi’ ❖ [Berberia] lakosai, kiknek száma 8½ milliom, maurusok (arabok maradékai) beduin arabok, berberek (négy fő osztályban: amazirgek vagy schilhák, kabylok, tuarikok, tibbok) görögök, ozmánok, negerek, zsidók, europaiak (1831 Zádor Elek 8532009, 152) | Juszuf ibn Taszfin, az almoravidák vezére, 1086-ban átkelt Spanyolországba arabokból, berberekből, négerekből s felfegyverzett keresztyén rabszolgákból álló seregével (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | tessék elképzelni a szegény berbert, aki telitalálatos lottószelvényével benne ragadt a hófalban a hírek szerint, ezért elkésve jutott csak a városi lottózóba (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (Nyelvt) ’e nép által elszigetelt csoportokban beszélt, az afroázsiai nyelvcsalád hámi ágába tartozó, erőteljes nyelvjárási tagolódást mutató nyelv(ek csoportja)’ ❖ Az I. [szórendi] típusba tartozik a berber vagy a velszi, a II. képviselője a legtöbb indoeurópai nyelv, de például a III.-é a latin (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Sz: berberség.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

berber melléknév és főnév
I. melléknév 14B1
1.
Észak-Afrikában, a Szaharában és vidékén élő, hámi nyelvet beszélő, több törzsre tagolódó 〈népcsoport〉
berber népek
(1844 Pesti Hírlap)
Franczia fenhatóság alatt a Szahara néhány oázisában […] a Beni Mzáb néven ismert berber törzs lakik
(1900 Nagy képes világtörténet)
az Atlasz-hegység berber népei között
(1958 Magyar Nemzet júl. 10.)
1a.
e népcsoportból való 〈eredet, származás〉, ill. e népcsoporthoz tartozó, ilyen származású 〈személy〉
Tripolisi birodalom […] 1½ milliom török, maurus, berber, arab, europai, zsidó, ’s neger lakosokkal
(1831 Zádor Elek)
[a Dra folyót] szűk, de sűrűn lakott felső völgyében az arab és berber lakosság öntözésre használja fel
(1912 RévaiNagyLex.)
Tuaregek (tuarig, targi), középső-szaharai nomád népség […]. Berber eredetűek
(1930 TolnaiÚjLex.)
Az arab, berber és néger emberek csendesen üldögélnek [a kávézóban]
(1995 Magyar Hírlap)
2.
e népcsoporttal kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.
a [spanyol] déli tartományok lakosaiban az arab és berber elem világosan fölismerhető
(1884 Hunfalvy János)
berber köpeny, szőnyegek, harisnyák, csészék
(1896 Zichy Antal)
Algériebe […] akarok utazni, hogy ott arab és berber zenét gyűjtsek (persze fonográffal)
(1913 Bartók Béla)
berber-arab dal
(1941 Havas Endre)
3. (Nyelvt is)
az afroázsiai nyelvcsalád hámi ágába tartozó 〈nyelvcsoport〉, ill. ennek vmelyik 〈nyelve, nyelvjárása〉
egy-egy berber dialektust tárgyaló monográfiát
(1911 RévaiNagyLex.)
A berber nyelvek közül a kabil, a rif-kabil, a zenega és a szaharai tuareg […] vált legismertebbé
(1937 Zsirai Miklós)
[a Szíva-oázis lakóinak többsége] megőrizte nyelvi identitását és ma is a berber nyelv sajátos dialektusát, az amazig nyelvet beszéli
(1997 Természet Világa)
3a. (-ül raggal, hsz-szerűen) (ritk)
ezen a nyelven
kilenc asszony seprűnyélen […] világvégi odu árnyán hadovázik berberül
(1986 Szepesi Attila)
4.
e nép által lakott 〈terület〉
[Courtenay Lajos Károly] részt vett 1664. Gigeri ostromában (a berber parton)
(1893 PallasLex.)
A birodalom bukása után a park természeti kincseit a berber falvak lakói használták ki
(2000 Természet Világa)
4a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll v. Növ)
e nép által lakott területen őshonos, ill. onnan származó 〈állat, ritk. növény〉
a berber oroszlán az egész Észak-Afrikát lakta Egyiptommal együtt
(1896 PallasLex.)
A Marokkóban és Tuniszban honos berber varangy életmódja tekintetében csak kevéssé tér el a mi varangyainktól
(1933 Az állatok világa ford.)
berbermajom (Macaco sylvanus), magót: a cerkófmajomfélék családjába tartozó, zömök testalkatú, kb.körülbelül 75 cmcentiméter hosszú makákófaj
(1994 MagyarNagyLex.)
berber nőszirom (algíri nőszirom) I. [= Iris] unguicularis
(1998 Növényneveink)
4b.
e népcsoport által kitenyésztett, kül. futtatásra haszn. gyors 〈ló(fajta)
Középett lovagolt Ali, karcsú, hófehér berber ménen
(1851 Jókai Mór)
Lófuttatások céljaira természetesen a rómaiak is [a] könnyű, gyors lovakat használták, még pedig a numidiaiakat, – ma berberlovaknak mondjuk – mert ezekhez a karthágóiak legyőzése révén mint hadizsákmányhoz hozzájutottak
(1929 Az állatok világa ford.)
felült egy harci paripára, tömzsire vagy arabsra, berberre vagy könnyűre, százszor is nyakába vetette a kantárt, levegőbe ugratta
(1954 Benedek Marcell ford.Rabelais)
II. főnév 4B4
1. (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban)
Észak-Afrikában, a Szaharában és vidékén élő, több törzsre tagolódó, hámi nyelvet beszélő népcsoport
A berberek, a mór birodalom hanyatlása után, Afrika észak-keleti részeiről tódultak nyugatra
(1860 Vasárnapi Újság)
Róma, Kartágó szerepét szélesebb keretek közt folytatva, munkára szoktatta a berbereket
(1908 Budapesti Hírlap dec. 25.)
A Szahara igazi urai az összefoglaló néven berbereknek nevezett népcsoport, mely számos törzsből áll, talán legismertebb tagjaik a tuaregek, a kabilok és a zenagák
(1996 Természet Világa)
1a.
e néphez tartozó személy, kül. férfi
[Berberia] lakosai, kiknek száma 8½ milliom, maurusok (arabok maradékai) beduin arabok, berberek (négy fő osztályban: amazirgek vagy schilhák, kabylok, tuarikok, tibbok) görögök, ozmánok, negerek, zsidók, europaiak
(1831 Zádor Elek)
Juszuf ibn Taszfin, az almoravidák vezére, 1086-ban átkelt Spanyolországba arabokból, berberekből, négerekből s felfegyverzett keresztyén rabszolgákból álló seregével
(1900 Nagy képes világtörténet)
tessék elképzelni a szegény berbert, aki telitalálatos lottószelvényével benne ragadt a hófalban a hírek szerint, ezért elkésve jutott csak a városi lottózóba
(1995 Magyar Hírlap)
2. (Nyelvt)
e nép által elszigetelt csoportokban beszélt, az afroázsiai nyelvcsalád hámi ágába tartozó, erőteljes nyelvjárási tagolódást mutató nyelv(ek csoportja)
Az I. [szórendi] típusba tartozik a berber vagy a velszi, a II. képviselője a legtöbb indoeurópai nyelv, de például a III.-é a latin
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Sz: berberség
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások