béres mn és fn 

I. mn 2B6

1. (kissé rég) ’bérért dolgozó, ill. vmilyen munkára, feladatra bérért felfogadott 〈személy, kül. férfi〉’ ❖ az idegen Tsépelök közzé kellene egy nehányat a’ maga Tselédi közzül állitani és a’ munkát a’ maga tettzése’, nem pedig a’ Béres munkásoké szerént végeztetni (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 75) | béres Kántorokat (1789 Kovács Ferenc¹ ford.–Boileau C2756, 6) | találtatnak olly anyák is, kik csupán csak kényelemből […] szülötteiket béres cselédekkel tápláltatják (1838 Zsoldos Ignác 8540001, 33) | két rubel havi fizetésért fogadnak béres koldusokat (1900 Varga Mihály 8511005, 29) | A béres munkavállaló szabad ember, ellentétben a rabszolgával, akivel gazdája szabadon rendelkezik (1993 BibliaiLex. CD1207).

1a. (rég) ’zsoldos 〈katona〉’ ❖ meg-fogadván pénzen a’ Frantziaknak Béres katonáit (1781 Forray András ford.–Justinus C1755, 306) | Ez a’ Spartakus, elsben béres Rácból katona; osztán katonából szökevény; szökevénybl Haramja; […] Haramjából Gyilkoló lévén; föl-vötte a’ vezérséget (1799 Dugonics András 7087020, 312) | [a családok] nagy része később oly nyomorba jutott, hogy a fegyverforgatásra alkalmas férfitagjaik […] szivesen állottak be jól fizetett béres katonáknak (1895 PallasLex. CD02).

1b. (rég) ’vmire felfogadott, anyagi előnyökért vkinek a(z aljas) céljait is kiszolgáló, lefizetett v. megfizetett 〈személy〉’ ❖ Leányokkal akartam ſzembe kelni; kikrl jól tudttam: hogy nem béres hazugok, ſem Etelkának nem esküdtt ellenségei (1786 Dugonics András 7087011, 344) | S béres próféták jőnek, hogy a Haladásnak gátat rakjanak? (1844 Lisznyai Damó Kálmán C2922, 227) | Ezen bujtogatók nem egyebek, mint béres czinkosai az ország ellenségeinek (1848 Kossuth Lajos C2749, 675) | képmutató udvaroncokat vagy béres zsurnalisztákat (1868 Gyulai Pál C1989, 254) | Hitszegő király, béres kormányzók, szegődött hadvezérek (1905 Eötvös Károly 8127002, 50) | Most már orgia és eszeveszett Haláltánc már a nemes urak tánca S dühbe csapott a béres igricek Vesztük-érző, úr-dicsérő románca (1914 Ady Endre C0537, 124).

2. (rég) ’vmit bérben használó, vmit bérbe vevő 〈személy〉’ ❖ a’ béres lakónkat elbocsátottam (1804 Csokonai Vitéz Mihály C2556, 202).

3. (rég) ’meghatározott ideig és érte bért fizetve haszn., bérelt 〈ház, föld, állat stb.〉’ ❖ a’ Juh-Nyájakat kevés pénzért ki-adták Árendába Árendás Juhászoknak […] a mit azután Béres Nyájnak neveztenek (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 122) | A’ Városban való széllyel járásra szolgál a’ számtalan béres hintó, gyalog hintó (1793 Sándor István C3665, 287) | Egykor Pétervárban az ángol piaczon sétálván, hirtelen nagy eső lesz, ’s ő [ti. Sándor cár] a’ legelső állongó béres kocsiba beleűl (1840 Márton József¹ 8298001, 79) | A szabad rendelkezést akadályozta […] az 1818-ig gyakorolt újraosztás a bérelt pusztákon, az ún. cenzuális (béres) földeken (1993 Orosz István CD17).

4. ’adót, sarcot fizető’ ❖ E gazdag ország rablók fészke volt; […] Nem volt egyéb mint béres tartomány (1856–1871 Jámbor Pál C2209, 53) | mindvégig ebben [ti. a történelmi regényekben] volt [Jósika Miklós] főereje; erre utalta erdélyi főúri származása és első ifjuságának benyomása is a kis béres haza [ti. Erdély] történeti emlékei, s a családok emlékiratai és hagyományai közt (1896 PallasLex. CD02).

II. fn 4B

’állandó szolgálatra v. hosszabb időre elszegődött, rendsz. az igás állatokkal, kül. az ökrökkel foglalkozó és az általuk vontatott szekerekkel dolgozó mezőgazdasági bérmunkás’ ❖ Látnám, mint vonnák haza fáradt ökrök az éllel Fordúlt fényes ekét terhes igájok alatt. Látnám házam eltt ſzéltébenn fekve alunni Lankadt béresimet víg vatsorájok utánn (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 11) | a gabonát forgató béresek (1857 Vas Gereben 8514013, 31) | [a férfi] el is küldött egy bérest nyomban a bivalyok után (1931 Tamási Áron 9701010, 96) | [Szent György napján] szegődtek el a pásztorok, béresek is új helyükre (1968 Bálint Sándor 9022002, 167) | a női munkák a nyárikonyhában, a férfimunkák a fészerben zajlottak, részint fogadott cselédlány és béres vagy napszámos végezte a tennivalók nagy részét (1997 Magyar néprajz CD47) | A béresek feltűnően hosszú nyelű és kötelű ostorral dolgoztak (négyellő ostor), hogy az első tézslás ökröket is elérjék vele (1999 Magyar néprajz CD47).

Ö: hű~, kis~, öreg~, úr~.

ÖU: darab~, gyalog~, idő~, óra~, teljesítmény~.

ÖE: ~asszony, ~ember, ~fiú, ~gyerek, ~lakás, ~ostor, ~sor, ~szekér, ~udvar.

Sz: béresi, béreskedik, béresség.

Vö. CzF. bérės¹, bérės²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bér; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.