bérhányad fn 3A (Közg)

’a bérköltségeknek az összes termelési költséghez, ill. termelési értékhez viszonyított aránya’ ❖ A munkás megélhetéséhez épen szükséges jövedelem meglehetősen állandó természetű és okozója a magántulajdonnal és a szerződési szabadsággal egyetemben a „csökkenő bérhányad törvényének” (1925 RévaiNagyLex. C5713, 684) | A többletnyereségből a részesedés annál nagyobb, minél alacsonyabb az anyagköltség, s nagyobb a bérhányad a teljes termelési értékhez képest (1958 Népszava máj. 21. C1502, 2) | Az alacsony bérszínvonal és ezzel – még a nyugatitól jóval elmaradó munkatermelékenységet is figyelembe véve – csekély bérhányad az egyik legfőbb oka a reformországok nemzetközi versenyképességének (1996 Figyelő CD2601).

Vö. ÉKsz.

bérhányad főnév 3A (Közg)
a bérköltségeknek az összes termelési költséghez, ill. termelési értékhez viszonyított aránya
A munkás megélhetéséhez épen szükséges jövedelem meglehetősen állandó természetű és okozója a magántulajdonnal és a szerződési szabadsággal egyetemben a „csökkenő bérhányad törvényének”
(1925 RévaiNagyLex.)
A többletnyereségből a részesedés annál nagyobb, minél alacsonyabb az anyagköltség, s nagyobb a bérhányad a teljes termelési értékhez képest
(1958 Népszava máj. 21.)
Az alacsony bérszínvonal és ezzel – még a nyugatitól jóval elmaradó munkatermelékenységet is figyelembe véve – csekély bérhányad az egyik legfőbb oka a reformországok nemzetközi versenyképességének
(1996 Figyelő)
Vö. ÉKsz.

Beállítások