berhel ige 1bbörhöl (nyj)

1. ts (nyj)(szét)szór, (részeire bontva szét)zilál vmit, ill. dobál vmit, es. vkit’ ❖ Hátára fektették le majd, És szörnyen elverék; Kitették a szeleknek is S forgatva berhelék [Árpa Jankót] (1892 Lévay József ford.–Burns C2914, 509) | börhöl: leszór kiszór (1909 A nagykőrösi nyelvjárás C6623, 42) | bērhēl […] ’zilál, szétszór, fölráz’ (pl. tollat, szalmát, szénát) (1935 Csűry Bálint C6654, 85).

2. ts (nyj/biz) ’illetéktelenül v. hozzáértés (és megfelelő anyagok, eszközök) nélkül, gyakr. házilag javít v. készít vmit’ ❖ mélázások közben addig berhelik a’ külömben is rosz tsapot, hogy azt a’ hordóból egészen kiberhelték (1817 Domby Márton C1318, 44) | házilag berhelt rendszámtábláját (1997 Magyar Hírlap CD09) | a férfiak meg négy sarkán csomóra kötött zsebkendővel a fejükön, atlétában és kínai papucsban berhelik a motort (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ts (tárgy n. is) (nyj) ’〈kül. kisebb értékű dolgot〉 lop, csen’ ❖ berhel: csen, lop; elberhelte a czigány a malaczot (1878 Magyar Nyelvőr C5945, 91) | berhel: eltökít; elcsen, lop (1906 A debreceni nyelvjárás C6298, 26) | Berhelni: elcsenni, ellopni kisebb értékű tárgyat (1906 Magyar Nyelv C5848, 186) | A kóringyáló embör. A lézengők közé tartozik. Különösebb cél nélkül csavarog, a dolgot és koplalást kerüli. […] Réme a dinnyeföldeknek, gyümölcsösöknek. Szerez, börhöl itt is, ott is (1934 Kiss Lajos¹ C5226, 238).

4. tn ’alkalmatlan, nem megfelelő helyen, ill. útban van vki, vmi’ ❖ berhel. Ne berhelj itt a lábam alatt: ne alkalmatlankoggy (1883 Magyar Nyelvőr C5950, 47) | Ne· bērhejjetek a zsātár [= sajtár] kö:rüll (1935 Csűry Bálint C6654, 85) | bêrhel: ’szétszór, zilál’. Pl. A kisházba tettem a cihát, ne bêrhejjen itt (1940 A mezőberényi nyelvjárás C6313, 31).

Vö. CzF.; TESz.; ÚMTsz.

berhel ige 1b
börhöl 1c (nyj)
1. tárgyas (nyj)
(szét)szór, (részeire bontva szét)zilál vmit, ill. dobál vmit, es. vkit
Hátára fektették le majd, És szörnyen elverék; Kitették a szeleknek is S forgatva berhelék [Árpa Jankót]
(1892 Lévay József ford.Burns)
börhöl: leszór kiszór
(1909 A nagykőrösi nyelvjárás)
bērhēl […] ’zilál, szétszór, fölráz’ (pl.például tollat, szalmát, szénát)
(1935 Csűry Bálint)
2. tárgyas (nyj/biz)
illetéktelenül v. hozzáértés (és megfelelő anyagok, eszközök) nélkül, gyakr. házilag javít v. készít vmit
mélázások közben addig berhelik a’ külömben is rosz tsapot, hogy azt a’ hordóból egészen kiberhelték
(1817 Domby Márton)
házilag berhelt rendszámtábláját
(1997 Magyar Hírlap)
a férfiak meg négy sarkán csomóra kötött zsebkendővel a fejükön, atlétában és kínai papucsban berhelik a motort
(2000 Magyar Hírlap)
3. tárgyas (tárgy n. is) (nyj)
〈kül. kisebb értékű dolgot〉 lop, csen
berhel: csen, lop; elberhelte a czigány a malaczot
(1878 Magyar Nyelvőr)
berhel: eltökít; elcsen, lop
(1906 A debreceni nyelvjárás)
Berhelni: elcsenni, ellopni kisebb értékű tárgyat
(1906 Magyar Nyelv)
A kóringyáló embör. A lézengők közé tartozik. Különösebb cél nélkül csavarog, a dolgot és koplalást kerüli. […] Réme a dinnyeföldeknek, gyümölcsösöknek. Szerez, börhöl itt is, ott is
(1934 Kiss Lajos¹)
4. tárgyatlan
alkalmatlan, nem megfelelő helyen, ill. útban van vki, vmi
berhel. Ne berhelj itt a lábam alatt: ne alkalmatlankoggy
(1883 Magyar Nyelvőr)
Ne· bērhejjetek a zsātár [= sajtár] kö:rüll
(1935 Csűry Bálint)
bêrhel: ’szétszór, zilál’. Pl.például A kisházba tettem a cihát, ne bêrhejjen itt
(1940 A mezőberényi nyelvjárás)
Vö. CzF.; TESz.; ÚMTsz.

Beállítások