bérmunkás fn 4A (jelzőként is) (Közg is)

(munka)bérért más (jogi) személy, kül. munkáltató számára (annak tulajdonában levő termelőeszközzel, ill. nyersanyagon, félkészterméken) dolgozó személy’ ❖ [a rómaiaknál] a jegyzők bérmunkásokul tekintetnek (1841 Czuczor Gergely ford.–Cornelius Nepos C1247, 177) | a kis vagyont magához vonja a nagy tőke: igy származnak, egyrészről a munkaerejükön kivül mit sem biró bérmunkások, másrészről pedig töméntelen vagyonnak korlátlan urai (1898 Mezőfi Vilmos 8309001, 8) | Első és halaszthatatlan tennivalónk a mezőgazdasági bérmunkások létminimumának biztosítása (1937 Adorján János 2045041, 140) | az érdekellentét ismeretében sem lehet ezt a viszonyt osztályellentétnek, kizsákmányoló mesterek és bérmunkás segédek antagonizmusának tekinteni (2000 Magyar néprajz CD47).

Sz: bérmunkásság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bérmunkás főnév 4A (jelzőként is) (Közg is)
(munka)bérért más (jogi) személy, kül. munkáltató számára (annak tulajdonában levő termelőeszközzel, ill. nyersanyagon, félkészterméken) dolgozó személy
[a rómaiaknál] a jegyzők bérmunkásokul tekintetnek
(1841 Czuczor Gergely ford.Cornelius Nepos)
a kis vagyont magához vonja a nagy tőke: igy származnak, egyrészről a munkaerejükön kivül mit sem biró bérmunkások, másrészről pedig töméntelen vagyonnak korlátlan urai
(1898 Mezőfi Vilmos)
Első és halaszthatatlan tennivalónk a mezőgazdasági bérmunkások létminimumának biztosítása
(1937 Adorján János)
az érdekellentét ismeretében sem lehet ezt a viszonyt osztályellentétnek, kizsákmányoló mesterek és bérmunkás segédek antagonizmusának tekinteni
(2000 Magyar néprajz)
Sz: bérmunkásság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások