beront ige 4a3
1. tn (átv is) ’〈ember, es. állat (csoportosan)〉 támadás, ill. zsákmányszerzés céljából (vmin keresztül) erőszakkal behatol vhova v. vkihez’ ❖ ütközeteimben, mellyet az Auſtriaiakkal folytattam, éſzre vettem, hogy a mikor a’ Gyalogságnak tüze egy fertály óráig tartot vólna, az ö Battaillonjok az ö Zászlójok körüll keringettek. Hohen-Friedbergnél a’ mi Lovaſságunk bé-ronta az illyen tekervényekbe, ’s nagy ſzámot-is téve fogollyá (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098006, 125) | némelly gonosztevők az ablakon berontván, első szobájából, készpénzzel együtt 1500 p. ft. értekjét, ezen felül 500 p. ftos lovait, lószerszámját és uj kocsiját elrablották (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Puskákkal, kaszákkal és vasvillákkal felfegyverkezve, a Marseilleiset [!] bőgve, piros zászló alatt rontottak be Beaulieube (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536001, 9) | Az európai civilizáció hódítóan beront és kizavarja az őslakókat az erdőből és mocsárból (1930 Balogh Edgár 9023002, 28) | 1866-ban Ugocsa megyében hajtóvadászat zajlott egy „szakállas farkasra”, aki be-berontott a falvakba és embereket rabolt el (1990 Magyar néprajz CD47).
2. tn (átv is) ’〈(több) ember v. állat〉(vmin keresztül) hirtelen, nagy zajjal (és hevesen) berohan vhova v. vkihez’ ❖ a vakmerő nyavalyák, a méltó bánatnak utjain bérontottak vala Nagyságodhoz (1802 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 712) | hivást se várt Prücsök János, hanem egyenesen berontott a királyhoz (1861 Eredeti népmesék 8306006, 153) | a hintóval a lovak berontottak a mezőőri lak udvarára (1936 Tersánszky Józsi Jenő 9706008, 92) | Látogatód, a szomszédasszony, csaknem feldönt, úgy ront be az előszobádba (1985 Grendel Lajos 1060004, 406).
3. tn (irod) ’〈(romboló, pusztító) természeti jelenség, rendsz. víz〉 nagy tömegben v. nagy erővel beárad, beözönlik vhova’ ❖ bé-ront a’ sok súgárral az hség Nyár’ idején (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 39) | Egykedvűn nézik: hogy a gyilkos ár beront (1867 Tompa Mihály C4237, 124) | Ha egyszer a förgeteg beront, mit ér, hogy ily tarka-szép a lomb? (1934–1937 Babits Mihály C0695, 474) | [a Pece patak] a Félix-fürdő hőforrásaiból ered s a Püspök-fürdőnél tóvá terebélyül, hogy aztán berontson a Sebes-Körösbe (1955 Bóka László 9064025, 150).
4. ts (rég) ’〈felületet, üreges tárgyat, csontot stb.〉 rajta nyílást ütve betör, bezúz’ ❖ mellyére térdelt, és bé-rontotta falait (1786 Dugonics András C1471, 376) | Fejét bé-rontom (töröm) (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 127) | Egy vágása beront sisakot, bőrt, csontot: elesnek a’ fölemelt karok, és fejek (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 25) | a’ hordó tetejét berontván, kényelemmel iddogálának (1840 Remény C3610, 13).
4a. (rég) ’〈ajtót, kaput stb.〉 erős ütéssel, lövéssel megrongálva kinyit, es. az ajtófélfából kiszakítva bedönt’ ❖ meg-ne-vesd keſerves könyveimet, mellyek gyakran az Égi ers kapukat-is bé-rontyák (1786 Dugonics András 7087012, 108) | elfoglalák a’ kaput bérontó ágyúkat (1796 Vályi András C4336, 661) | ajtódat berontom, porontyodat a falhoz vágom (1860 Jókai Mór C2345, 77).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. romlik; ÉKsz.; SzT. ~, berontat, berontatik; ÚMTsz.