berukkol tn ige 1a
1. (rég) ’〈nagyobb katonai egység, ill. hadsereg〉(támadólag) bevonul vhova’ ❖ A Háboruról. Mi itt semmi bizonyost nem tudunk. […] Itt ugy beszélik, hogy kevés idő mulva, mi Unverhofft [= váratlanul] bé rukkolunk, az Armáda pedig hirtelen utánunk takarodik (1783 Kazinczy László C2554, 48) | A’ Frantziák, mint barátok, úgy ruckóltak-bé ezenn Hertzegségbe (1796 Bécsi Magyar Merkurius C0345, 640) | Ma jött a Wilhelm huszár 2 svadronja, Zichy major vezérlete alatt, holnap berukkol a más két svadron (1848 Pázmándy Dénes CD32) | neki a franczia sereg minden veresége félmillió nyereséget okozott a börzén, s ha a németek Párisba berukkolnak, aznap ő egy kerek millióval fog gazdagodni (1872 Jókai Mór C2289, 192).
1a. (rég) ’〈(több) személy (járművön)〉 vmely (hivatalos) ügy elintézése, ill. (hivatalos) ténykedésének gyakorlása végett (ünnepélyesen) bemegy vhova’ ❖ [Grassalkovich házától] számunkra elrendelt 25 hintókon bé rukkoltunk az Burgban magyar nyalka módon, lépést menvén keresztűl-kason az utzákon (1792 Dévay Pál CD55) | Egy bizonyos tanácsnok úr ő nagysága minap berukkolt a’ pesti gyülésre (1847 Kossuth Lajos C1561, 240) | [A fővárosi közgyűlésre] az Erzsébetváros az utolsó szálig berukkolt (1901 Budapesti Hírlap márc. 21. C0056, 8).
2. (/nyj v. biz) ’katonai szolgálatra csapattestéhez (vissza)megy’ ❖ [A főszolgabíró] parancsolatot veve, hogy a’ kik bé nem rukkoltak volna, rukkoltassa-be feleletnek terhe alatt (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 25) | Kornél báró alig gyógyult fel párbajsebéből, amint kap egy hosszú levelet a csehországi hadparancsnokságtól, hogy mint tartalékos tiszt, siessen berukkolni rögtön és azonnal az ezredéhez (1880 Jókai Mór CD18) | Akkoriban az önkéntesek (érettségizett tisztjelöltek) maguk választhatták meg csapattestüket, ezért a 38-as kecskeméti Mollináry-ezred budapesti zászlóaljához rukkoltam be 1916 elején (1972 Várkonyi Nándor 2021009, 893) | Kilenc hónapra vitték le a katonaidőt. Bezzeg ő még két évet szolgált Lentiben, ha most lenne fiatal, csak kilenc hónapra kellene berukkolnia (1997 Magyar Hírlap CD09).
2a. (rég, ritk) ’〈vmely (jelentős) alkotása, tette révén vmely elismert, neves társaságba〉 belép, bekerül’ ❖ [cikkének nyomtatási költségeit előre meg nem fizetve] az irók koszorújába senki be nem rukkolhatott (1844 Életképek C0101, 216) | Az egész kormány és a Deák-párt vezető férfiai siettek a szónoknak gratulálni, elhalmozták dicséretükkel. Szilágyi egy csapással berukkolt a parlament nobilitásainak sorába (1911 Halász Imre CD10).
J: bevonul.
Vö. ÉrtSz.; TESz. rukkol; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.