beszédrész fn 2B3

1. (rég, Nyelvt) ’szófaj mint a toldalékolhatóság és a mondatbeli viszonyok kialakítása szempontjából azonosan v. hasonlóan viselkedő szavak osztálya’ ❖ Minden eddig említett ragasztékok között, ez [ti. a -ság/-ség] a’ legtermékenyebb, ezzel majd minden Beszédrészekből készíthetünk a’ legnagyobb könnyűséggel új magánértő neveket [= főneveket] (1816 Teleki József² C4107, 157) | Az ige (verbum) azon beszédrész, mely az alany cselekvősége-, szenvedése-, vagy egyéb állapotának különböző viszonyok szerinti kifejezésére szolgál a mondatban (1864 Szvorényi József 8458005, 121) | Számnév, a nyelvtanban az a beszédrész, mely számot, mennyiséget fejez ki, még pedig vagy határozottat: egy, kettő, tiz, vagy határozatlant: sok, több, elég, kevés (1897 PallasLex. CD02) | a legfontosabb beszédrész nem az ige, hanem a főnév (1932 Hevesi András CD10) | A beszédrészek felsorolása és jellemzése a korai magyar grammatikákban latin minták szerint történt (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’a beszéd, szöveg vmely kisebb egysége, eleme’ ❖ a több ſzavakból álló beſzédréſzeknek feloſztása, példának okáért: haza-fi-társ-képpen (1793 Verseghy Ferenc C4433, V) | [A turáni nyelvek] minden képzelhető vonatkozást változatlan beszédrészek segítségével fejeznek ki, a melyek a tövekhez ragadnak a nélkül, hogy változást szenvednének. Név- és igeragozásuk mindig alkotó részeire bontható; s ha a ragok, mint önálló szavak, nagy részökben nem is tartották meg független jelentésöket, de módosító hatásuk azon szavakra, a melyekhez járulnak, mindig úgy érvényesül, mint azoktól különböző beszédrészeké (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | A gép működése azon az elven alapulna, hogy az egyes beszédrészeket – a magán- és mássalhangzós szótagokat – a hangokat kísérő jelek alapján adná vissza (1958 Népszava aug. 17. C1502, 5).

3. ’a szónoki beszéd vmely rész(let)e, szakasza’ ❖ Ezen főrésznek tartjuk azon beszédrészt, melly által a’ nemes gróf [ti. Széchenyi István] a’ magyar nyelv ügye körül nyiltan kárhoztatja azon utat, mellyen a’ nemzet legnagyobb része, a’ hazának leghűbb fiai, legkitünőbb tehetségei járnak, sőt mondhatni az egész nemzet jár (1843 Pesti Hírlap CD61) | Egész napokon át zúgnak fejében azok a beszédrészek, amiket elmondott, s amiket nem kellett volna, s mint kísértetek jelennek meg álmatlan éjjelen előtte azok a passzusok, amiket kihajigált, s amik kétségtelenül monumentálissá tették volna a beszédét (1889 Mikszáth Kálmán CD04) | drága barátunk is volt, még [= míg, amíg] élete fonalát ketté nem metszette az isteni gondviselés párkaollója. Ez volt a legszivhez szólóbb beszédrész (1927 Móra Ferenc C3206, 221) | Legyen szabad egy beszédrésszel kezdenem, amely kerek 125 évvel ezelőtt hangzott el a magyar Országgyűlésben (1993 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

beszédrész főnév 2B3
1. (rég, Nyelvt)
szófaj mint a toldalékolhatóság és a mondatbeli viszonyok kialakítása szempontjából azonosan v. hasonlóan viselkedő szavak osztálya
Minden eddig említett ragasztékok között, ez [ti. a -ság/-ség] a’ legtermékenyebb, ezzel majd minden Beszédrészekből készíthetünk a’ legnagyobb könnyűséggel új magánértő neveket [= főneveket]
(1816 Teleki József²)
Az ige (verbum) azon beszédrész, mely az alany cselekvősége-, szenvedése-, vagy egyéb állapotának különböző viszonyok szerinti kifejezésére szolgál a mondatban
(1864 Szvorényi József)
Számnév, a nyelvtanban az a beszédrész, mely számot, mennyiséget fejez ki, még pedig vagy határozottat: egy, kettő, tiz, vagy határozatlant: sok, több, elég, kevés
(1897 PallasLex.)
a legfontosabb beszédrész nem az ige, hanem a főnév
(1932 Hevesi András)
A beszédrészek felsorolása és jellemzése a korai magyar grammatikákban latin minták szerint történt
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
a beszéd, szöveg vmely kisebb egysége, eleme
a több ſzavakból álló beſzédréſzeknek feloſztása, példának okáért: haza-fi-társ-képpen
(1793 Verseghy Ferenc)
[A turáni nyelvek] minden képzelhető vonatkozást változatlan beszédrészek segítségével fejeznek ki, a melyek a tövekhez ragadnak a nélkül, hogy változást szenvednének. Név- és igeragozásuk mindig alkotó részeire bontható; s ha a ragok, mint önálló szavak, nagy részökben nem is tartották meg független jelentésöket, de módosító hatásuk azon szavakra, a melyekhez járulnak, mindig úgy érvényesül, mint azoktól különböző beszédrészeké
(1899 Nagy képes világtörténet)
A gép működése azon az elven alapulna, hogy az egyes beszédrészeket – a magán- és mássalhangzós szótagokat – a hangokat kísérő jelek alapján adná vissza
(1958 Népszava aug. 17.)
3.
a szónoki beszéd vmely rész(let)e, szakasza
Ezen főrésznek tartjuk azon beszédrészt, melly által a’ nemes gróf [ti. Széchenyi István] a’ magyar nyelv ügye körül nyiltan kárhoztatja azon utat, mellyen a’ nemzet legnagyobb része, a’ hazának leghűbb fiai, legkitünőbb tehetségei járnak, sőt mondhatni az egész nemzet jár
(1843 Pesti Hírlap)
Egész napokon át zúgnak fejében azok a beszédrészek, amiket elmondott, s amiket nem kellett volna, s mint kísértetek jelennek meg álmatlan éjjelen előtte azok a passzusok, amiket kihajigált, s amik kétségtelenül monumentálissá tették volna a beszédét
(1889 Mikszáth Kálmán)
drága barátunk is volt, még [= míg, amíg] élete fonalát ketté nem metszette az isteni gondviselés párkaollója. Ez volt a legszivhez szólóbb beszédrész
(1927 Móra Ferenc)
Legyen szabad egy beszédrésszel kezdenem, amely kerek 125 évvel ezelőtt hangzott el a magyar Országgyűlésben
(1993 Országgyűlési Napló)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások