beszédszerv fn 2B (rendsz. tbsz-ban) (Tud is)

’hangképző szerv, az emberi beszéd létrehozásában működtetett szervek vmelyike v. ritk. együttese; beszélőszerv’ ❖ A beszédszervek hűdése ép emlékezés mellett (1865 Magyar írók élete CD27) | Legközelebb állnak egymáshoz azon mássalhangzók, melyek a beszédszervek hasonló alkalmazásával ejtetnek ki, pl. b – p, darab – kap (1870 Névy László 8334006, 100) | utóbbi hangot a török és magy. beszédszerv épen nem tudja kiejteni (1882 Vámbéry Ármin 8507010, 472) | a beszédszervek de különösen a mássalhangzókat létrehivó, apró izmok (1930 ZeneiLex. CD49) | mintegy életfunkcióink nyújtottak mintát ahhoz a ritmushoz, amelyet azután az ember, beszédszerveivel vagy másként, már maga is előállíthatott (1961 Gáldi László 9167001, 9) | Nincs oly szerv, amely egyértelműen okolható volna e beszédhibáért [ti. a dadogásért], még a periferiális beszédszervek (tüdő, gége, garat- és szájüreg, nyelv, ajkak) sem (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

beszédszerv főnév 2B (rendsz. tbsz-ban) (Tud is)
hangképző szerv, az emberi beszéd létrehozásában működtetett szervek vmelyike v. ritk. együttese; beszélőszerv
A beszédszervek hűdése ép emlékezés mellett
(1865 Magyar írók élete)
Legközelebb állnak egymáshoz azon mássalhangzók, melyek a beszédszervek hasonló alkalmazásával ejtetnek ki, pl.például b – p, darab – kap
(1870 Névy László)
utóbbi hangot a török és magy.magyar beszédszerv épen nem tudja kiejteni
(1882 Vámbéry Ármin)
a beszédszervek de különösen a mássalhangzókat létrehivó, apró izmok
(1930 ZeneiLex.)
mintegy életfunkcióink nyújtottak mintát ahhoz a ritmushoz, amelyet azután az ember, beszédszerveivel vagy másként, már maga is előállíthatott
(1961 Gáldi László)
Nincs oly szerv, amely egyértelműen okolható volna e beszédhibáért [ti. a dadogásért], még a periferiális beszédszervek (tüdő, gége, garat- és szájüreg, nyelv, ajkak) sem
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások