beszédtöltelék fn 3B8 (Nyelvt)

(fogalmi) jelentés nélküli, ill. a szöveghez nem tartalmilag kapcsolódó, gyakr. társalgásszervező funkcióval bíró v. a beszélő által szokásból haszn. beszélt nyelvi elem’ ❖ Ismerve a beszédtöltelékek káros hatását, a kissé is igényes előadónak és hozzászólónak a beszélő és a beszéd értékét egyaránt csökkentő tartalmatlan töltelékszavakat és mondatokat tudatosan kerülnie kell (1960 Implom József C6011, 306) | egy-egy beszédtöltelék könnyen szavajárása lehet valakinek, akár rossz szokásból, akár divatból, akár pedig azért, mert helytelenül értékeli nyelvi szerepét, fontos kifejezésnek tartja (1980 Nyelvművelő kézikönyv C6413, 324) | A beszédtöltelék legfőbb funkciója a beszéd közbeni gondolkodás, megakadás idejének kitöltése, amellyel a beszélő azt jelzi, hogy még nem fejezte be beszédét, folytatni akarja, csak valamilyen okból (zavar, gondolkodás) egy pillanatra megállt (2000 Kugler Nóra–Tolcsvai Nagy Gábor C6838, 38).

Vö. ÉKsz.².

beszédtöltelék főnév 3B8 (Nyelvt)
(fogalmi) jelentés nélküli, ill. a szöveghez nem tartalmilag kapcsolódó, gyakr. társalgásszervező funkcióval bíró v. a beszélő által szokásból haszn. beszélt nyelvi elem
Ismerve a beszédtöltelékek káros hatását, a kissé is igényes előadónak és hozzászólónak a beszélő és a beszéd értékét egyaránt csökkentő tartalmatlan töltelékszavakat és mondatokat tudatosan kerülnie kell
(1960 Implom József)
egy-egy beszédtöltelék könnyen szavajárása lehet valakinek, akár rossz szokásból, akár divatból, akár pedig azért, mert helytelenül értékeli nyelvi szerepét, fontos kifejezésnek tartja
(1980 Nyelvművelő kézikönyv)
A beszédtöltelék legfőbb funkciója a beszéd közbeni gondolkodás, megakadás idejének kitöltése, amellyel a beszélő azt jelzi, hogy még nem fejezte be beszédét, folytatni akarja, csak valamilyen okból (zavar, gondolkodás) egy pillanatra megállt
(2000 Kugler Nóra–Tolcsvai Nagy Gábor)
Vö. ÉKsz.²

Beállítások