beszélő mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → beszél.

II. mn 11C5

1. ’a Homo sapiensre jellemző nyelvi tevékenység (személyes) képességével rendelkező 〈ember〉’ ❖ A beszélő siketnéma. Vezérfonal a siketnémák oktatásához tanítók és tanítójelöltek számára (1886 Magyar írók élete CD27) | Mit talált az új világban a földlélek? Van-e már ott lélekkel megáldott teremtés? – Talált állatokat, amik beszélnek, emberi szavakat mondanak, mikor még nincs beszélő ember a világon (1904 e. Jókai Mór CD10) | A homo loquens, a beszélő ember egyedüli az élőlények világában (2000 Természet Világa CD50).

1a. ’emberi beszéd utánzására képes 〈madár〉’ ❖ ? A harmadik követ Indiákról vándorolt ide, tenger mélyéről halászott gyöngyöket s beszélő madarakat hozva a királynénak (1851 Jókai Mór CD18) | amikor megemeltem a kalapot, egy rikácsoló hang szólalt meg, háromszor egymásután: – Halló! Halló! Halló! Ijedten fordultam meg s hát egy nagy zöld madár van a gáz-kályha felett, emeletes kalickába zárva. – Hát ez micsoda beszélő madár? – kérdeztem. – Papagáj – mondta az asszony (1934 Tamási Áron 9701005, 81) | A politikus támogatói beszélő papagájokat küldenek szét, s az állatok hirdetik, hogy „Lalu ártatlan” (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈kül. a népköltészetben v. vmilyen hiedelem szerint:〉 emberi nyelven szóló, emberi beszéddel való kommunikációra képes 〈állat, növény, dolog stb.〉’ ❖ beszélő halottak, rejtélyes élőlények (1857 Jókai Mór CD18) | a kandallóból tündérvilági kapu lesz, melyen seregével lépnek elő Majmuna és a kígyó-királyné, meg a beszélő fák tündérei (1861–1862 Jókai Mór CD18) | Legendák röpködtek az országban a beszélő köntösről, mindenféle zagyva toldalékkal, hogy a köntös a veszély idején megszólal és tanácsot ad a bíráknak (1889 Mikszáth Kálmán 8312005, 229) | Rendkívül szerette a keleti meséket. A beszélő halak, a dzsinek, a gonosz szellemek valósággal lebilincselték képzeletét (1982 Rónay László 2028009, 305) | tulajdonképpen a hagyományos mesék is tele vannak csodákkal, beszélő tárgyak, állatok segítik a mesehősöket (1996 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’emberi beszéd előállítására, közvetítésére v. ahhoz hasonló hangzó forma létrehozására képes, arra való’ ❖ a vakok korszerű oktatásában ma már nélkülözhetetlen […] a beszélő számítógép (1991 Országgyűlési Napló CD62) | Novemberben jelenik meg az amerikai üzletekben az eddigieknél jóval nagyobb szókincsű, beszélő Barbie baba, amely már ajkait is képes mozgatni (1997 Magyar Hírlap CD09).

1d. ’a beszédhangot helyettesítő (hangzó) jelekkel kommunikációt végző, kül. nyelvi információ továbbítására való’ ❖ Egyedl a’ lövéseknek ſzáma által lehetne a’ betket meg ſzámlálni, ’s azokból igiket formálni, az illyetén beſzéll ágyú durogások pedig felettébb kltségesek vólnànak (1794 A francia telegráfusnak leírása ford. 7415001, 5) | A’ Londontól Blackwallba vezető vasut közepén Stephenson ur galvanicus sodronyokból készített beszélő-telegraphot állított fel, melly által a’ hang egy másodpercz alatt 20 angol mérföldnyire halad (1841 Pesti Hírlap CD61) | a dobkedvencek egyike a kelet-afrikai kalengo (kalungo, popo) ún. beszélő dob […]. A hangszer és előadásmód különlegessége abban rejlik, hogy a játékos a legkisebb hangmagasság-változás, a legárnyaltabb intonáció megvalósítására is képes. Egy gyakorlott játékos utánozni tudja a beszédhang hanglejtését, rövid „szóbeli” üzeneteket küldhet a hallgatóságának (2000 Természet Világa CD50).

2. ’Beszédtevékenységgel, beszéléssel kapcs.’

2a. ’beszédtevékenységgel, beszéléssel járó, hangzó beszédet, élőszóbeli közlést igénylő’ ❖ A’ rythmus […] azt látſzik, kivált a’ Régieknél, jegyzeni, a’ mi különös nevekkel a’ beſzéllö mesterségekben numerusnak, a’ poézisban a’ sillabák’ [= szótagok] mértékének, […] a’ musikában pedig taktusnak mondatik (1791 Verseghy Ferenc 7373033, V) | a telefon-hirmondónál, az u. n. beszélő újságnál az állomások csakis hallgatásra rendeztettek be (1897 PallasLex. CD02) | ez ideig japán szinpadon beszélő szerepet nő még nem játszott (1911 Pásztor Árpád 9519011, 167) | Csuda dolog lehet. Beszélő mozi. El se nagyon tudom gondolni, milyen ez (1945 Háy Gyula 9232001, 59) | a fiatal könyvtárosnő megmutatott egy listát. A beszélő könyvtárat. Hatszáz könyv címével. […] És nem kell a vaknak idebotorkálnia. Házhoz küldik (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az önök mostani mozgásszínházi előadásában már elhangzott néhány mondat. Nem akar elmozdulni a beszélő színház felé? (1999 Magyar Hírlap CD09).

2b. (rég) ’a beszédtevékenységben, a beszélés, kül. a hangképzés folyamatában részt vevő 〈szerv, testrész〉’ ❖ Az intézetben a’ siketség, valamint a’ beszélő műszerek [= beszédszervek], – ha ezek is hibásnak találtatnak – minden az ezt nem ellenző egyénnél, gyógyittatni fognak (1844 Pesti Hírlap CD61) | [a színész hangja legyen] teljes és hajlékony; a beszélő műszerek épek; a kiejtés hibátlan, s az alak egészben véve nemes személyiséget mutasson (1871 Paulay Ede 8357001, 3).

2c. ’beszélésre késztető, ingerlő, beszédet kiváltó, ill. beszéd tartására való 〈helyzet, (belső) állapot stb.〉’ ❖ ha csak ránézett valakire, annak elmúlt a beszélő kedve (1861 Jókai Mór CD18) | oly sokszor jelentem már meg beszélő szándékkal a házban [ti. az Országházban] (1870 Rónay Jácint 8396010, 325) | Gondolta, mért ne beszélgethessen el kissé azzal, akivel nemsokára jót fog cselekedni. De az ember nem volt beszélő kedvében (1934 Fertsek Elza CD10).

2d. (átv is) ’olyan 〈viszony〉, amelyben a felek szóba állnak, beszélnek, ill. (rendszeresen) beszélgetnek egymással’ ❖ idetartozott az e pillanatba előtérbe került klikkbe, mint velük egy osztályos, bár alig voltak beszélő viszonyban (1925 Móricz Zsigmond CD10) | A generális, akivel egyébként nem voltam beszélő, csak köszönő viszonyban, fölfedezett engem a ponyvám mögött (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 122) | Az az igazság, mondta, hogy az apja is dohányzik, s nincsenek vele beszélő viszonyban, sem az édesanyja, sem ő, […] és még nem is köszönnek egymásnak (1979 Hajnóczy Péter 9215001, 19) | nem mutatható ki összefüggés, hogy [a törvényjavaslat] milyen beszélő viszonyban van a Házszabály egyéb rendelkezéseivel (1995 Országgyűlési Napló CD62) | Gál Zoltán urat jól ismerem, jó viszonyban vagyunk, 1994-ben a XII. kerületben együtt indultunk az országgyűlési választásokon, azóta vagyok vele jó beszélő kapcsolatban (2000 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’Önmagán túli dologra utaló, beszédes.’

3a. ’olyan 〈név, elnevezés stb.〉, amely szövegszerűen utal viselőjének meghatározó vonására, helyzetére stb.’ ❖ Héroszok és a zene isteni adományával biró emberek (jórészt „beszélő nevek”) csodálatos müvészi teljesitményeiről szól a mithosz. […] Musaios (Orpheus fia) nevében hordja nagyságát, éppen igy Eumolpos („szépen daloló”) és Pieros, a múzsák földjének szülötte (1930 ZeneiLex. CD49) | Akik orosz eredetiben ismerik Nyekraszov költeményét, azok mindig valami ínyenc izgalommal várják, hogyan oldja meg a fordító a keserű-humorú beszélő neveket, az orosz faluk nyomorukról árulkodó költött elnevezéseit (1956 Elbert János 2005045, 205) | Az a név, melynek [Reményik Sándor] gyors és széleskörű elismertségét köszönhette, Végvári volt. Ezen a beszélő álnéven jelentette meg Magyarországon 1918 és 1920 között írt irredenta verseit (1966 A magyar irodalom története CD53) | Az Előd név beszélő elnevezés, arra utal, hogy felmenője, őse volt Álmosnak (2000 Kristó Gyula CD17).

3b. ’vmit szavak v. kifejtő magyarázat nélkül, önmagában(, fizikai megjelenésével) érzékeltető, ill. így sokat kifejező v. eláruló 〈dolog, tárgy, jelenség stb.〉’ ❖ egy ifju sír a kő felett, Ki tudja azt, miért? […] Ki az, s mily harczban vérezett, Kit itt temettek el? A kő mohos, faragtalan S ezekre nem felel. De a keserv a kő felett Beszélőbb felirás, Mint szó, melyet hiú utód A sírkövekre ás (1835 Eötvös József CD01) | [a Colosseum] Róma hajdani nagyságának ma is beszélő emlékeül maradt fenn (1881 Vértesi Károly C4517, 272) | a történeti oklevelek beszélő adatai (1930 Rácz Lajos CD10) | A magyar heraldikában […] rendesen még azokban az esetekben sem használtak beszélő címert, amikor az magától értetődő lett volna; így pl. az egyik Kecskés-család címerében nem kecske, hanem fehér hattyú van (1942 Tompos Ernő CD52) | a beszélő képek is a magány, szorongás, idegenség, céltalan cselekvés képzetét keltik – fokozzák és hangsúlyozzák azt, amit a kevés szavú szereplők elmondanak (1963 Kritika 2027010, 47).

3c. ’vmely érzelmet, indulatot, személyiségvonást tükröző, híven kifejező 〈testrész, mozdulat stb.〉’ ❖ Nem hiszek a szónak; szemeid szép hangja beszélőbb (1828 Vörösmarty Mihály CD01) | Gyakran beszélőbb a köny, mint a szó (1843 Vachott Sándor 8499029, 109) | Jelentékeny arcz, s tökélyes képesség a beszélő arczmozgások eszközlésére (1861 Mátray Gábor 8300002, 65) | Suryakanta király nem felelt hanem néma ajkkal és beszélő szemmel nézte feleségét (1918 Balázs Béla 9019002, 14).

III. fn 1C

1. (Nyelvt is) ’beszédtevékenységet folytató, ill. vmely nyelven, nyelvváltozatban beszédtevékenységre képes személy’ ❖ Olly csudálva hallják a leányzók s vének, Mintha a beszéllő szájától függnének (1775 k. Ányos Pál CD01) | Visszaemlékezni azokra, akik között nevelkedtünk, […] a beszélőnek nagy öröm, a hallgató pedig gyönyörködve mégyen vissza azon időkbe, melyek már nincsenek (1817 Kazinczy Ferenc 7163003, 40) | minden nyelv örökös változáson megy át az idők egymásutánjában ép úgy, mint egy és ugyanazon időben a különböző beszélők ajkán (1895 Balassa József 8407008, 39) | a szellemiség alacsony fokán a beszéd és a valóság, a jel és a jelölt dolog még differenciálatlan egységben él a beszélő tudatában (1927–1930 Thienemann Tivadar 9707002, 44) | anyanyelvi beszélő (1989 Prószéky Gábor 1126004, 56) | nyelvjárási beszélők (1991 Kontra Miklós–Váradi Tamás 2038008, 62).

1a. (kissé rég) ’szónok, előadó, ill. bemondó’ ❖ [Cicero a] római beszélőkről rendre itéletet mond (1833 Kölcsey Ferenc C0237, 11) | Nehányszor voltam már e megye gyűlésein. Szerettem hallani a jelesebb beszélőket (1881 Madarász József 8282001, 7) | A gyászünnepséget a rádió is közvetíti. A helyszíni közvetítés háromnegyed 12 órakor kezdődik. Beszélő Koudela Géza dr. pápai kamarás lesz (1936 Budapesti Hírlap okt. 8. C4724, 3) | Ugyanúgy dolgoznak ezek a rádiótechnikában teljesen jártas fiúk, mint a budapesti rádió szakemberei. Vannak „hangmérnökeik”, mint Ollé László, Maróth Zoltán, Hargittay Emil és Bognár Emíl hatodikos diákok, a beszélők pedig Nádor Tamás és Helf László hetedikesek és Pálmai Sándor ötödikes diák (1942 Függetlenség 2203007, 6).

1b. ’〈szépirodalmi, kül. drámai műben:〉 olyan szereplő, aki nem függő, hanem egyenes beszédben szólal meg’ ❖ Dialógusban dolgozva […] szükséges, hogy [Shakespeare] embereinek szempontjába, mihelyst beszélteti őket, rögtön belehelyeződjék, […] így változtatnia, váltakozva kapcsolnia kell magát pozitívra, negatívra, a beszélők egyénisége szerint (1909 Füst Milán CD10) | Egész különös papír-íze van a regényben előforduló dialógusoknak: a beszélőknek nincs külön hangjuk, beszédük nem kapcsolódik megannyi egyéni életet élő élőlénnyel (1918 Schöpflin Aladár CD10) | A drámai monológ beszélője Saturnus, az antik római mitológia istene (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’〈kül. epikai műben:〉 a történetet a befogadóhoz közvetítő, azt elmesélő (fiktív) személy, elbeszélő, narrátor, ill. 〈lírai műben:〉 lírai én’ ❖ az epikában a beszélő és a sujet [= a mű alakja, szereplője] különböző, a beszélő a költő, a sujet pedig más (1894 PallasLex. CD02) | a francia irodalomnak nincsenek körvonalai, nincs jellege, a beszélő egyénisége eltünik amögött, amit elbeszél (1935 Hevesi András CD10) | a visszaemlékező beszélőre […] már eleve jellemző az örökös utólagos önkiigazítás (1991 Bencze Lóránt 2036003, 306) | nem is törekszik immár arra, hogy a versek „beszélője” ne legyen azonosítható a versek írójával, a versbe emelt, áttételek nélkül megszólaló Kántor Péterrel (1995 Új Könyvek CD29).

2. (rég) ’beszédre, beszélgetésre való kedv, hajlam, ill. beszédkészség; beszélőke’ ❖ ha olyan jó beszélőd van, felelj ennek; ez tud ám kérdezni! (1855 Vas Gereben C4375, 243).

2a. (rég) ’száj mint a beszéd szerve; beszélőke’ ❖ csak azt mondom el, a’ mi az én beszélőmet nyomja (1851 A Falu Könyve C1667, 1) | Igy mondtad, uram, eszem azt az „aranyszáju szent Jánosi” beszélődet (1872 Jókai Mór C2284, 187).

3. ’〈embereket a társadalomtól elzárva tartó, kül. büntetés-végrehajtási intézményben:〉 a (külvilágból oda)látogatókkal folytatható beszélgetés mint esemény, alkalom (lehetősége), ill. az a helyiség, ahol ez történik’ ❖ a börtönben, a beszélőn, a börtönőr ül a sarokban, ahonnan mindent lát, s gyanakodva figyeli a rab meg a látogatók minden szavát, mozdulatát (1945 Darvas József 9101012, 282) | Az asszonyok, anyák beszélőre jártak, folyosókon ácsorogtak, tárgyalásokról kiszűrődő hírekre lesve (1989 Csurka István 2015033, 46) | riadt tekintettel ül a fogda beszélőjében (1995 Magyar Hírlap CD09) | korábban kaptam egy levelet, áprilisban kaptam beszélőt (1998 Rubicon CD17) | Tasnádinak az intézetben csak úgynevezett zártfülkés beszélőt engedélyeztek (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég) ’beszéd, szóbeli megnyilatkozás, ill. e megnyilatkozás létrehozása mint cselekvés’ ❖ lógosz, beszéd, beszéllő (1811 Kazinczy Ferenc C2541, 43) | beszélőtökben ne kárhoztassátok az őszinteséget (1837 Vajda Péter 8504018, 23) | Most érzem igen benne vagyok a beszélőben (1867 Tolnai Lajos C4216, 53).

Ö: el~, hangos~, has~, táv~.

ÖE: ~cső, ~kedv, ~képesség, ~masina, ~modor, ~művészet, ~orgánum, ~síp, ~szoba, ~társ, ~tehetség, ~terem.

Sz: beszélős.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.