betegbiztosítás fn 4A

1. (hiv is) ’olyan (szerződéses) jogi viszony, amelyben a biztosító intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy betegség v. munkaképtelenség esetén (kötelező) járulékfizetés alapján v. a biztosított által (rendszeresen) befizetett összeg ellenében meghatározott (pénzbeli) ellátást nyújt, ill. ez mint a szociálpolitikai intézményrendszer része’ ❖ [a morbiditás] különösen a betegségek tartamának viszonya az összes időhöz, melyet valamely társaság összes tagjai bizonyos megszabott határidőn belül átéltek. Fontos a betegbiztosításoknál (1896 PallasLex. CD02) | a társadalombiztosítás ágazatai: a betegbiztosítás, balesetbiztosítás, az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás, a bányanyugbérbiztosítás (1935 RévaiNagyLex. C5717, 790) | a betegbiztosításból a falusi munkástömegek teljesen ki vannak zárva (1937 Ákos László 2045043, 162) | A vállalat többi nyelvtanárjának volt is állása és betegbiztosítása, máshol (1978 Lengyel Péter 9397001, 92) | Egyéni betegbiztosítása annak van [a nyugati demokráciákban], aki képes megfizetni (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’Ilyen jogviszonyban vmelyik fél által fizetett összeg.’

2a. ’az az összeg, amelyet a biztosított betegség v. munkaképtelenség esetén (járulékos fizetés alapján) juttatásként kap’ ❖ Clinton munkába rendelt 85 ezer kormányalkalmazottat, hogy intézzék el a nyugdíjak, a szegényeknek és veteránoknak járó betegbiztosítás és segély kifizetését (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’az a rögzített v. járulékként százalékosan meghatározott, a biztosított által rendszeresen v. egyszerre befizetett összeg, amely a betegbiztosítók kifizetéseinek fedezetéül szolgáló pénztartalék képzéséhez szükséges’ ❖ az állami költségvetés a nyugdíjasok után fizetendő betegbiztosításba beszáll-e vagy sem (1991 Országgyűlési Napló CD62) | [Németországban] a munkaadó fizeti a bruttó bér majdnem 14 százalékára rúgó betegbiztosítás felét (1996 Magyar Hírlap CD09) | [az asszony] évek hosszú sora óta fizeti a betegbiztosítást (1996 Magyar Hírlap CD09).

Ö: magán-~.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

betegbiztosítás főnév 4A
1. (hiv is)
olyan (szerződéses) jogi viszony, amelyben a biztosító intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy betegség v. munkaképtelenség esetén (kötelező) járulékfizetés alapján v. a biztosított által (rendszeresen) befizetett összeg ellenében meghatározott (pénzbeli) ellátást nyújt, ill. ez mint a szociálpolitikai intézményrendszer része
[a morbiditás] különösen a betegségek tartamának viszonya az összes időhöz, melyet valamely társaság összes tagjai bizonyos megszabott határidőn belül átéltek. Fontos a betegbiztosításoknál
(1896 PallasLex.)
a társadalombiztosítás ágazatai: a betegbiztosítás, balesetbiztosítás, az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás, a bányanyugbérbiztosítás
(1935 RévaiNagyLex.)
a betegbiztosításból a falusi munkástömegek teljesen ki vannak zárva
(1937 Ákos László)
A vállalat többi nyelvtanárjának volt is állása és betegbiztosítása, máshol
(1978 Lengyel Péter)
Egyéni betegbiztosítása annak van [a nyugati demokráciákban], aki képes megfizetni
(1995 Magyar Hírlap)
2.
Ilyen jogviszonyban vmelyik fél által fizetett összeg.
2a.
az az összeg, amelyet a biztosított betegség v. munkaképtelenség esetén (járulékos fizetés alapján) juttatásként kap
Clinton munkába rendelt 85 ezer kormányalkalmazottat, hogy intézzék el a nyugdíjak, a szegényeknek és veteránoknak járó betegbiztosítás és segély kifizetését
(1995 Magyar Hírlap)
2b.
az a rögzített v. járulékként százalékosan meghatározott, a biztosított által rendszeresen v. egyszerre befizetett összeg, amely a betegbiztosítók kifizetéseinek fedezetéül szolgáló pénztartalék képzéséhez szükséges
az állami költségvetés a nyugdíjasok után fizetendő betegbiztosításba beszáll-e vagy sem
(1991 Országgyűlési Napló)
[Németországban] a munkaadó fizeti a bruttó bér majdnem 14 százalékára rúgó betegbiztosítás felét
(1996 Magyar Hírlap)
[az asszony] évek hosszú sora óta fizeti a betegbiztosítást
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások