áh (0) l. á²
á² msz 0 a (rég) , áh
1. ’〈meglepetés, meghökkenés, felismerés kif-ére〉’ ❖ nálunk az Istennek akaratja irva vagyon, meljet maga beszéllett és iratott meg. […] Áh be szerentsés vagyok ezeket hallani! Szólj Barátom, mondjad hogy tsinálta Istenünk e’ Világot! (1773–1775 Bessenyei György¹ 7044009, 98) | Á, édes szomszéd uram, hozt’ isten! (1831 e. Kazinczy Ferenc ford.–Molière C0452, 118) | – Á… á… nini!… – szólt [Zebulon] a szemközt találkozó láttára, ki éppen akkor lépett be az ajtón (1869 Jókai Mór CD18) | A’ … Éjfél vóna mán? (1899 Cserzy Mihály C1302, 78) | – Á, maga az? Nézze, meg sem ismertem (1926 Kosztolányi Dezső C5081, 180) | – Á! Hát így állunk?! – mondta a fogát csikorgatva (1960 Makai Imre ford.–Dosztojevszkij 9418006, 102) | ha zenés helyre [megyünk], olyan vadulás lesz, hogy a privát pénzhez is hozzá kell nyúlni. Benkő Jani bácsi: – A! Jól hallottam? (1962 Népszabadság okt. 14. C4814, 9) | (a telefonba) […] Kicsoda? Ááá, Földes elvtárs (1989 Eörsi István 9125031, 18).
2. ’〈(rá)csodálkozás, bámulat, ill. öröm, elégedettség stb. kif-ére〉’ ❖ Jött a’ Nap […]. Áh! (mondék) Terméſzet bölts ’s remek munkája! (1785 Göböl Gáspár 7121006, 5) | László – csókolj meg – még egyszer – igy – áh minő boldog vagyok (1873 Jósika Kálmán 8211004, 69) | Áh! Gyönyörű szép írás. Az embernek kedve volna ilyen betűkkel teletetovíroztatni a testét (1885 Jókai Mór CD18) | az otthoni [ti. étel], á, a jó otthoni mégis csak más (1923 Kosztolányi Dezső C5082, 64) | felvett egy marékkal a boglyából [ti. a dohányból], belészagolt, áá, passzióval lélegzett utána (1934 Szép Ernő C3970, 73) | Á, de jó meleg van itt! (1970 Szakonyi Károly 9635004, 231).
3. ’〈fájdalom, bosszúság, undor stb. kif-ére〉’ ❖ Nézd a’ barmokot itt: áh! melly fene ſorsra jutottak [az árvízben] (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 12) | áh embertelen tselekedet! iſzſzonyodik tle az [ember] (1792 Laczkovics János 7205003, 112) | [rabszolgáimat] Bagdádba viszem, hogy jó áron eladhassam; de áh, mind elvesznek szomjuság miatt ezen sivatag pusztában (1834 Fillértár 8623001, 100) | Á, az ördög vigye el a hetvenkedő fickóját (1916 Móricz Zsigmond C3213, 96) | Jaj de fáááj… De fáááj… ááá… (1919 Szép Ernő 9665041, 94) | – Ááá! – nyögött fel Vronszkij, a fejéhez kapva. – Mit tettem? […] Elvesztettem a versenyt (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 220) | [a stoppos] egyszerre megáll. Motorzúgás. […] Nézzük csak […] Áh, tele van (1967 Kertész Ákos 9327002, 289).
4. ’〈tagadás, ellenkezés, elutasítás kif-ére〉’ ❖ Te irígyked! kövesd meg az Ötsédet! Imre. Áh Atyám! Én köveſſem-meg tet? (1790 Fejér György 7104002, 40) | „Nagysád egy Diána egy Junoval egyesülten…” „Aá – dehogy” (1860 Bulcsu Károly C1211, 79) | nekem el kell mennem. – A persze! Olyan nincs! Abból nem eszünk albíró úr! (1911 Móricz Zsigmond C3220, 161) | Nem tartozom én még valamivel? […] Biztosan tartozom. – Ááá (1961 Magyar Nemzet nov. 19. C4799, 7) | Ez van. Itt ez van. Ezt kell szeretni! Miksa legyint. Áh, nem kell szeretni (1979 Kornis Mihály 1082001, 53) | á, az ki van zárva (1998 Magyar Hírlap CD09).
5. ’〈száj kitátásának jelölésére, ill. arra való felszólításként〉’ ❖ nézd az a pimasz Pierre Száját hogy táti el! (Aá!) (1927 Szép Ernő CD10) | Áááá! – mondja majd az orvos, mint egy gyereknek. – Nyissa ki a száját (1974 Galsai Pongrác 9171002, 62).
Vö. CzF. á², áh; ÉrtSz. a⁵, á², áh¹, áh²; TESz. a¹, á; ÉKsz. a⁴, á², áh¹, áh²; ÚMTsz. a³, á²; ÉKsz.² a⁴, á², áh.