ahá (0) l. aha

aha msz 0ahá, áhá

1. ’〈hirtelen észrevevés, ráeszmélés, felismerés kif-ére〉’ ❖ Mit-is akartam tsak elbb végbe vinni? – Ahá! Libotztojáſokat [= bíbictojásokat] keresni? (1793 Verseghy Ferenc ford.–Kotzebue 7088008, 103) | Áha! szke haj-szálok itt a’ galléron! (1808 Holosovszky Imre C2096, 5) | – Nézze csak… […] – Aha! – látom már (1867 Tóvölgyi Titusz 8492002, 108) | Ahhá! Tehát magának háziasszonya volt (1892 Jókai Mór CD18) | Hol is hagytam abba?… aha, tudom már… (1920 Karinthy Frigyes 9309023, 140) | [Mikkamakkát és Vacskamatit] vette észre a Négyszögletű Kerek Erdő két rendfenntartó közege egy tisztásról. – Aha – kiáltott Gepárd Géza alőrmester –, két csavargókülsejű! (1973 Lázár Ervin 9388006, 123) | Juharszirup, kétségkívül ez volt ráírva, és mindjárt néztem is, miből áll. Fő alapanyaga a juharszirup. Aha (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈igenlés, megerősítés, ill. tudomásulvétel, beletörődés kif-ére〉’ ❖ Jaj, a ritka barátság – belészól Morgonné […]. Ahá, asszonyom! – mond Kukumedóniás (1804 Bessenyei György¹ 7044052, 39) | Aha, mondják a mi lapjaink megégetői, a Marcziust szavánál kell fogni (1848 Március Tizenötödike C3027, [279]) | Szerelmes, ahá, fülig szerelmes (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare CD11) | Szabó. Köszönöm pajtás, dolgom van. Zágon. Aha. Kérlek (1912 Molnár Ferenc² 9453007, 43) | – Mégegyszer, pardon, milyen várost értek el? – Szi-ed-li-cét. – Áhá (1945 Szép Ernő 9665040, 31) | Élvezted, mi? Martha: Aha… egész muris volt (1967 Elbert János ford.–Albee 9121003, 39) | A gyerek azt mondja, hintaló. Mi? Hintaló. Majd a nyuszi [hoz]. Aha, majd pont a nyuszi (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. aha[¹], ahá, áhá; ÉrtSz. aha¹, aha², áhá; TESz.; ÉKsz. aha¹, aha²; SzT.

ahá lásd aha
aha mondatszó 0
ahá 0
áhá 0
1.
〈hirtelen észrevevés, ráeszmélés, felismerés kif-ére〉
Mit-is akartam tsak elbb végbe vinni? – Ahá! Libotztojáſokat [= bíbictojásokat] keresni?
(1793 Verseghy Ferenc ford.Kotzebue)
Áha! szke haj-szálok itt a’ galléron!
(1808 Holosovszky Imre)
– Nézze csak… […]Aha! – látom már
(1867 Tóvölgyi Titusz)
Ahhá! Tehát magának háziasszonya volt
(1892 Jókai Mór)
Hol is hagytam abba?… aha, tudom már…
(1920 Karinthy Frigyes)
[Mikkamakkát és Vacskamatit] vette észre a Négyszögletű Kerek Erdő két rendfenntartó közege egy tisztásról. – Aha – kiáltott Gepárd Géza alőrmester –, két csavargókülsejű!
(1973 Lázár Ervin)
Juharszirup, kétségkívül ez volt ráírva, és mindjárt néztem is, miből áll. Fő alapanyaga a juharszirup. Aha
(2000 Magyar Hírlap)
2.
〈igenlés, megerősítés, ill. tudomásulvétel, beletörődés kif-ére〉
Jaj, a ritka barátság – belészól Morgonné […]. Ahá, asszonyom! – mond Kukumedóniás
(1804 Bessenyei György¹)
Aha, mondják a mi lapjaink megégetői, a Marcziust szavánál kell fogni
(1848 Március Tizenötödike)
Szerelmes, ahá, fülig szerelmes
(1870 Fejes István¹ ford.Shakespeare)
Szabó. Köszönöm pajtás, dolgom van. Zágon. Aha. Kérlek
(1912 Molnár Ferenc²)
– Mégegyszer, pardon, milyen várost értek el? – Szi-ed-li-cét. – Áhá
(1945 Szép Ernő)
Élvezted, mi? Martha: Aha… egész muris volt
(1967 Elbert János ford.Albee)
A gyerek azt mondja, hintaló. Mi? Hintaló. Majd a nyuszi [hoz]. Aha, majd pont a nyuszi
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. aha[¹], ahá, áhá; ÉrtSz. aha¹, aha², áhá; TESz.; ÉKsz. aha¹, aha²; SzT.

Beállítások