betűtípus fn 4A
1. (Könyv) ’azonos grafikai elv szerint tervezett, egységes stílushatást keltő, forma, vonalvastagság, díszítettség stb. alapján különböző változatokat mutató betűsor és írásjelegyüttes (mint vmely betűcsalád tagja)’ ❖ Az egész könyvecske 20 oldalra terjed és a betűtypusból következtetve, utrechti nyomtatás lehet (1894 Magyar írók élete CD27) | Igen tarka képet nyújtanak a francia és olasz kiadványok, egyik-másik groteszk betűtípusával, a festői effektusok hajhászásával egyenesen a XIX. századi könyvművészet legrosszabb idejére emlékeztet (1921 Király György CD10) | az első „A”-betű szétvetette a lábát, mint egy otromba kapuőr, az utána jövő „E” és „T” már hirtelen szűkültek s mintha más betűtípusból kerültek volna tévesen ide (1934 Szentkuthy Miklós 9664002, 81) | a választékos Cochin betűtípus József Attila folyóiratát, a Szép Szót […] idézi szerencsés módon emlékezetünkbe (1995 Magyar Hírlap CD09) | A század folyamán Európa-szerte általánosan használt betűtípus a barokk betű (szemben a 16. század reneszánsz antikvájával) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).
1a. ’vmilyen megformáltságú, jellegű betű’ ❖ [a felirat betűformái a Krisztus előtti 460–447. év] közti időre vallanak. De kérdés, szabad-e azt a betűtypust oly szűk időre szorítani (1885 Thewrewk Emil C4134, 183) | Névfeliratuk [ti. a koronán az apostollemezeké] betűtípusa, bizonyos ikonográfiai és technikai jellegzetességei ugyanis azt mutatják, hogy Közép- vagy Dél-Itáliában készültek 1050 előtt (1998 Tóth Endre² CD17).
2. ’betűfajta’ ❖ [az] idézetes igazoló anyag az egyes jelentésváltozatok vagy értelemárnyalatok alá besorolva található, szigorú időrendben, külön bekezdésben és az értelmező szövegnél kisebb betűtípussal (1966 Országh László 9493001, 345) | Ami a tipográfiát illeti, a különböző passzusok betűtípusainak is jelentősége van: a normál szedésűek általában saját szövegek, a kurzív a vendégszövegeké, a kövér betűk pedig főként a betétmontázsokban jutnak funkcióhoz (1990 Csontos János 2001033, 75).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.