bever ige 1b6

1. ts ’〈hegyes v. egyik végén keskenyedő tárgyat〉 úgy ver vmibe, hogy az szilárdan ott is marad’ ❖ [a szárítani való gyapjút szokták] más fél lábnyi hoſzſzú, ’s ſzegekkel bé-veretett rúdra, avagy póznára fél-aggatni (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 99) | A’ karókat egy lábra kell a’ [szőlő]tőkétől és jó mélyen beverni (1835 Némethy József 8333013, 122) | [a kapufélfának való] oszlopot keményen beverik (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045010, 41) | a mester beverte a patkószögeket, egy kicsit egyengetett még a reszelővel (1989 Lázár Ervin 2025056, 34).

1a. (rég) ’〈hordónyílást〉 a dugóra mért ütésekkel erősen lezár’ ❖ A’ kinek bora zavaros ’s nem tiſztúlhat-meg, vonnja-le azt más hordóba, botsáſson börvény [= télizöld meténg] leveleit belé, verje-bé az aknáját vagy ſzáját, nem ſokára meg-tiſztúl (1775 Csapó József 7062001, 45) | az ó Borokat fa dugóra kákát tekervén erſſen verjék-be, ’s tsak akkor nyiſsák-fel, mikor tölteni fogják (1780 Prónay Pál 7360002, 57) | Minden sor ugorkára paprikát és sót hintvén, igy soronként rakd tele a hordót, töltsd meg színig vizzel, s bevervén a száját, hömpölgesd fel s alá, s tedd le a pinczébe (1826 Fáy András¹ 8139011, 59).

2. ts (kissé rég) ’〈vmely anyagot v. tárgyat〉(tömörré) ütögetve betöm v. beszorít vmibe’ ❖ Az efféle matériát [ti. a kénkövet, terpentint, puskaport], olly erſſen be ſzokták verni a’ Pattantyúsok, a’ golyóbis formára kéſzlt zatskókba; hogy gyakran […] a’ kezek-is fel-hólyagzik belé (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419013, 560) | [a földet a gödörbe a] lehető legerősebben beverik, s a lapos követ, mellyen a kapu alsó sarka forog, [beillesztik az oszlop mellé] (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045010, 41) | a pandúrok a piac közepén, mindenki szeme láttára verték be a golyót és a port a puskacsőbe (1923 Krúdy Gyula CD54) | A sámfákat maga verte be a csizmáiba (1927 Krúdy Gyula CD54).

2a. (Textil) ’〈szövéskor vetülékfonalat〉 ütögetve helyére illeszt’ ❖ Hány pászmát vertél-bé e’be a’ vászonba (1794 Magyar nyelvmester C1947, 269) | A vetüléket divatcikkeknél szárazon, posztószerü szöveteknél ellenben nedvesen verik be, mert nedvesen jobban lehet beverni s igy tömöttebben szőni (1894 PallasLex. CD02) | [az] a „bordás” szövésű vászon, amelyikbe szabályos térközökkel egy vagy két vastagabb fonalat vernek be (1982 NéprajziLex. CD47).

3. ts (rég) ’〈ételt v. abból vmennyit〉 megeszik, ill. magába töm, befal’ ❖ bé vertem házomat, rétemet [ti. megettem, elittam az árát] (1795 Endrődy János C1577, 60) | kenyerem javát isten kegyelméből már bevertem (1852 Beöthy László¹ C0999, 31) | A vendég sietve beveri ebédjét, megiszsza borát (1871 Új és ó kalendáriom C2977, 42) | A buja fűben alkonyig heverj, S utána vagy két rostbeefet [= sült marhaszeletet] beverj (1881 Ábrányi Emil C0507, 270).

3a. tn (rég, ritk) ’〈ételből〉 eszik, magába töm’ ❖ ha marha bendőből vagy disznó gömböcéből Bevertem és ráittam a levét is, […] Letorkolok minden rétort [= szónokot] (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0658, 30).

4. ts (rég) ’〈tudást, ismeretet〉 nagy nehezen, es. veréssel elsajátíttat vkivel, megtanít vkinek, belever vkibe’ ❖ ennek a’ bölts rendelésnek helyes voltát bé verhessék sokaknak […] fejökbe (1783 Magyar Hírmondó C0271, 787) | Verd-bé a’ Gyermekbe jól azt a’ Tudományt (1791 Magyar Kurír C0318, 521) | A’ feledékeny embernek szájába rágni, fejébe jól beverni valamit (1822 e. Tudományos mesterszókönyv C4429, 234) | [apád] most be fogja verni emlékezetedbe, hogy büntetni is tud (1899 Abonyi Árpád C0482, 26).

5. ts ’〈vmely testrészét〉(véletlenül) be(le)üti vmibe’ ❖ azt, Hogy orrát így beverje, Azt el nem birná lelk’isméretem (1848 Petőfi Sándor 8366401, 119) | [Öcsém] négyéves korában, este, a szoba padlószegélyző lécébe beverte a fejét (1915 Kosztolányi Dezső 9359335, 5) | [Willi] hirtelen, mintha nagyszerű ötlete támadt volna, nekiütötte a fejét a kőnek. Jó erősen beverte; fájt az ütés (1968 Szőllősy Klára ford.–Maltz 9685003, 228).

6. ts ’(többszöri erős) ütéssel beszakít, betör, bezúz vmit’ ❖ nem régíben-is ablakokat vertenek-bé Amsterdámban (1788 Magyar Kurír C0313, 16) | [a világ] széthull majdan mint egy nagy tükőr, Mit bevernek, mert hamisan mutat (1866 Szelestey László 8436001, 38) | szétzúzom a palotát, beverem a boltozatot (1939 Weöres Sándor 9788060, 9) | Annak a kóchajúnak pedig okvetlenül beverem a pofáját (1949 Radó György ford.–Osztrovszkij 9544004, 12) | Amint bevertük a jeget, bugyogott felfelé a víz (1964 Cseres Tibor 9088001, 134).

6a. tn (rég) ’〈ellenséges seregnek〉 rajtaütésszerűen nekitámad’ ❖ a’ Magyar lovasság segédünkre száguldván, rútul bevertünk széled csapatjainak (1808 Holosovszky Imre C2097, 81).

6b. ts beveri magát (rég) ’harcolva benyomul, behatol vhova, beverekedi magát vhova’ ❖ a’ félszigeti f városba […] beverte magát, Napoleon (1813 Hazai és Külföldi Tudósítások C0201, 110).

7. ts (nyj is) ’〈állatot, állatcsordát〉(ütlegelve) behajt, beterel vhova’ ❖ úgy lehet a’ Gulyák teleltetését intézni, hogy a’ marhák jó erőben veretvén be téli szállásokra, míg az idő lágyas (1819 e. Nagyváthy János 8328012, 90) | Miskolczról egy nap Pestre tavaly beveréd [lovaidat] (1844 Terhes Sámuel C4118, 117) | A szilaj közé se igen lehet beverni idegen marhát (1912 Malonyay Dezső CD07) | ha józan volt, beverte lovát a célba (1941 Kellér Andor 9317001, 14).

7a. (/vál) ’〈szél〉(erős) lökéseivel bejuttat, besodor vmit, es. vkit vhova’ ❖ Bé-verte a’ hajót tenger magassára a szél (1793 Gvadányi József C1940, 352) | [a szél] a’ sík-Tenger hátára tsak-ugyan bé-vert bennünket (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 386) | a’ szél semmi füstt nem verhet bé az épület bels részébe (1801 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések C6090, 72) | [az] estfuvallat élveteg illatkeveréket, ezer virágból szedettet ver be a szobába (1846 Jókai Mór C2246, 224) | A boltíves folyosó ablaktalan ablakain beverte a szél a havat (1930 Krúdy Gyula CD54).

7b. (kissé rég) ’〈erős szél (vitorlás) hajót〉(kikötőbe) bemenni kényszerít’ ❖ [Agesilaus] Africába meg-hala, a’ hová hajóját a’ ſzelek bé-verték, a’ midn hazájába Görög Orſzágba viſzſza akart jönni (1795 Gvadányi József ford. 7125024, 290) | Mindenki elhitte már róla, hogy nemcsak amolyan úri tengerész. S talán ő maga is hitte már ezt, amig csak be nem verte a szél őket egy kis délamerikai kikötőbe (1910 Ady Endre 9003055, 36) | [a Hajnal nevű vitorlás] csak három helyen kötött ki: Gibraltárban, Algírban és Maltában. Algírban is csak azért, mert beverte a vihar (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 197).

7c. (kissé vál) ’〈eső, vihar vmely védett helyre〉 bekerget, beűz’ ❖ [az elhagyott csárdába] beszállt, a ki beszállt, ha az eső vagy az éjszaka beverte (1856 Vas Gereben C4376, 494) | az eső bevert bennünket ide a pajta alá (1881 Matkovics Pál C3054, 15) | A gyorsan jött eső bevert éjszakai sétámból egy kis kocsmába (1923 Laczkó Géza CD10) | az egész társaságot beveri a vihar Gyurgyikékhoz (1965 Kovács Kálmán CD53).

8. tn (irod) ’〈eső, hó (ferdén csapva)〉 bevág, bezúdul vhova’ ❖ nyitott ablaknál, aminek a redőnye között bever a hó, lefekszik (1880 Jókai Mór CD18) | A széles kéményből, melynek arasznyi korommal fedett, csillogó falai közt bevert az eső, láncok lógtak, ezekre akasztották a kondérokat a szabad tűz fölé (1936 Illyés Gyula 9274057, 159).

8a. (irod) ’〈(nap)fény〉 erős sugárban behatol vhova’ ❖ [A főmérnök] jött és ment a tágas szobában, melynek ablakán rézsút vert be a nap (1951 Örkény István 9500001, 171) | Golghelóghi fellebbenti a bejárat bőrfüggönyét – bever a fény (1970 Határ Győző 9227001, 106).

8b. (rég) ’〈villám〉 becsap vmibe’ ❖ Sz. Mihályon szint’ akkor […] 4 házba vert bé a’ menkő (1815 Dessewffy József C2566, 176).

9. ts (ritk) ’〈(díszítésként) felületen vmely mintát, formát〉 ütögetve kialakít, létrehoz’ ❖ A kandalló hátulsó tűzlapját vastag […] vaslemez képezte, melyre arannyal kevert vörösrézből egy önmagát felgyújtó főnix alakja volt beverve (1877 Jókai Mór CD18) | [a pontozás] a rajzot nem vonalakkal, hanem a rézlap felszinébe bevert apró pontokkal adja vissza (1897 PallasLex. CD02).

10. ts ’〈folyadék(kal), sár(ral), ill. finom szemcsés anyag(gal)〉 befröcsköl(ve bepiszkít), behint, ill. teleszór’ ❖ [ha] a marhán seb vagyon […] erssen avval [ti. hamuval] verd-be (1798 e. Veszelszki Antal C2040, 175) | A’ vénség béverte púderrel hajait (1799 Csokonai Vitéz Mihály C1332, 12) | Minekutána ezen vegyűlettel jól beverted a sonkákat, rakd egymásra egy nagy dézsába, mindennap forgasd, s a levével öntözd meg (1826 Fáy András¹ 8139012, 111) | Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam s bevert sárral: Nem pöröltem, – Félreálltam, letöröltem (1877 Arany János CD01) | [a vasúti jelző]lámpák jó része nem kemény burkolatú úton áll, beveri őket a por, a sár (1996 Magyar Hírlap CD09).

11. ts (/Népr) ’〈falat, padlózatot vályoggal, sárral〉 bevon, beken’ ❖ sövény sárral beverve (1851 Egressy Gábor C3295, 144) | Ha nincs módjában [a székelynek], hogy a szobáját deszkával kipadlózza, földjét elsimítja, vályoggal beveri (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | vesszőből font, sárral bevert építmény (1940 Viski Károly CD22) | Sárral bevert, kontyos nádkunyhókban élnek […] a szilaj pásztorok (1987 Antalffy Gyula 1004003, 115).

12. ts (rég, ritk) ’〈(futó)növény〉 teljesen elborít, befed vmit’ ❖ Fenn repkény veré be kapcsát [ti. az ablakét], S összeborúl a babér (1848 Szász Károly² 8426004, 13) | A kapu küszöbét beverte a gyom, paraj és laboda (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Száradjon ki az iharfa, A büszke fa, a magyar fa, Amely engem gyökerével Bever, lehúz, ide láncol (1906 Ady Endre C0536, 29).

13. tn bever vkinek (durva) ’〈férfi〉 nővel közösül’ ❖ ÉrtSz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, beverendő, beveret, beverettet, beverhet; ÚMTsz.

bever ige 1b6
1. tárgyas
〈hegyes v. egyik végén keskenyedő tárgyat〉 úgy ver vmibe, hogy az szilárdan ott is marad
[a szárítani való gyapjút szokták] más fél lábnyi hoſzſzú, ’s ſzegekkel bé-veretett rúdra, avagy póznára fél-aggatni
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
A’ karókat egy lábra kell a’ [szőlő]tőkétől és jó mélyen beverni
(1835 Némethy József)
[a kapufélfának való] oszlopot keményen beverik
(1856 Benkő Dániel ford.Stephens)
a mester beverte a patkószögeket, egy kicsit egyengetett még a reszelővel
(1989 Lázár Ervin)
1a. (rég)
〈hordónyílást〉 a dugóra mért ütésekkel erősen lezár
A’ kinek bora zavaros ’s nem tiſztúlhat-meg, vonnja-le azt más hordóba, botsáſson börvény [= télizöld meténg] leveleit belé, verje-bé az aknáját vagy ſzáját, nem ſokára meg-tiſztúl
(1775 Csapó József)
az ó Borokat fa dugóra kákát tekervén erſſen verjék-be, ’s tsak akkor nyiſsák-fel, mikor tölteni fogják
(1780 Prónay Pál)
Minden sor ugorkára paprikát és sót hintvén, igy soronként rakd tele a hordót, töltsd meg színig vizzel, s bevervén a száját, hömpölgesd fel s alá, s tedd le a pinczébe
(1826 Fáy András¹)
2. tárgyas (kissé rég)
〈vmely anyagot v. tárgyat〉 (tömörré) ütögetve betöm v. beszorít vmibe
Az efféle matériát [ti. a kénkövet, terpentint, puskaport], olly erſſen be ſzokták verni a’ Pattantyúsok, a’ golyóbis formára kéſzlt zatskókba; hogy gyakran […] a’ kezek-is fel-hólyagzik belé
(1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
[a földet a gödörbe a] lehető legerősebben beverik, s a lapos követ, mellyen a kapu alsó sarka forog, [beillesztik az oszlop mellé]
(1856 Benkő Dániel ford.Stephens)
a pandúrok a piac közepén, mindenki szeme láttára verték be a golyót és a port a puskacsőbe
(1923 Krúdy Gyula)
A sámfákat maga verte be a csizmáiba
(1927 Krúdy Gyula)
2a. (Textil)
〈szövéskor vetülékfonalat〉 ütögetve helyére illeszt
Hány pászmát vertél-bé e’be a’ vászonba
(1794 Magyar nyelvmester)
A vetüléket divatcikkeknél szárazon, posztószerü szöveteknél ellenben nedvesen verik be, mert nedvesen jobban lehet beverni s igy tömöttebben szőni
(1894 PallasLex.)
[az] a „bordás” szövésű vászon, amelyikbe szabályos térközökkel egy vagy két vastagabb fonalat vernek be
(1982 NéprajziLex.)
3. tárgyas (rég)
〈ételt v. abból vmennyit〉 megeszik, ill. magába töm, befal
bé vertem házomat, rétemet [ti. megettem, elittam az árát]
(1795 Endrődy János)
kenyerem javát isten kegyelméből már bevertem
(1852 Beöthy László¹)
A vendég sietve beveri ebédjét, megiszsza borát
(1871 Új és ó kalendáriom)
A buja fűben alkonyig heverj, S utána vagy két rostbeefet [= sült marhaszeletet] beverj
(1881 Ábrányi Emil)
3a. tárgyatlan (rég, ritk)
〈ételből〉 eszik, magába töm
ha marha bendőből vagy disznó gömböcéből Bevertem és ráittam a levét is, […] Letorkolok minden rétort [= szónokot]
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
4. tárgyas (rég)
〈tudást, ismeretet〉 nagy nehezen, es. veréssel elsajátíttat vkivel, megtanít vkinek, belever vkibe
ennek a’ bölts rendelésnek helyes voltát bé verhessék sokaknak […] fejökbe
(1783 Magyar Hírmondó)
Verd-bé a’ Gyermekbe jól azt a’ Tudományt
(1791 Magyar Kurír)
A’ feledékeny embernek szájába rágni, fejébe jól beverni valamit
(1822 e. Tudományos mesterszókönyv)
[apád] most be fogja verni emlékezetedbe, hogy büntetni is tud
(1899 Abonyi Árpád)
5. tárgyas
〈vmely testrészét〉 (véletlenül) be(le)üti vmibe
azt, Hogy orrát így beverje, Azt el nem birná lelk’isméretem
(1848 Petőfi Sándor)
[Öcsém] négyéves korában, este, a szoba padlószegélyző lécébe beverte a fejét
(1915 Kosztolányi Dezső)
[Willi] hirtelen, mintha nagyszerű ötlete támadt volna, nekiütötte a fejét a kőnek. Jó erősen beverte; fájt az ütés
(1968 Szőllősy Klára ford.Maltz)
6. tárgyas
(többszöri erős) ütéssel beszakít, betör, bezúz vmit
nem régíben-is ablakokat vertenek-bé Amsterdámban
(1788 Magyar Kurír)
[a világ] széthull majdan mint egy nagy tükőr, Mit bevernek, mert hamisan mutat
(1866 Szelestey László)
szétzúzom a palotát, beverem a boltozatot
(1939 Weöres Sándor)
Annak a kóchajúnak pedig okvetlenül beverem a pofáját
(1949 Radó György ford.Osztrovszkij)
Amint bevertük a jeget, bugyogott felfelé a víz
(1964 Cseres Tibor)
6a. tárgyatlan (rég)
〈ellenséges seregnek〉 rajtaütésszerűen nekitámad
a’ Magyar lovasság segédünkre száguldván, rútul bevertünk széled csapatjainak
(1808 Holosovszky Imre)
6b. tárgyas beveri magát (rég)
harcolva benyomul, behatol vhova, beverekedi magát vhova
a’ félszigeti f városba […] beverte magát, Napoleon
(1813 Hazai és Külföldi Tudósítások)
7. tárgyas (nyj is)
〈állatot, állatcsordát〉 (ütlegelve) behajt, beterel vhova
úgy lehet a’ Gulyák teleltetését intézni, hogy a’ marhák jó erőben veretvén be téli szállásokra, míg az idő lágyas
(1819 e. Nagyváthy János)
Miskolczról egy nap Pestre tavaly beveréd [lovaidat]
(1844 Terhes Sámuel)
A szilaj közé se igen lehet beverni idegen marhát
(1912 Malonyay Dezső)
ha józan volt, beverte lovát a célba
(1941 Kellér Andor)
7a. (/vál)
〈szél〉 (erős) lökéseivel bejuttat, besodor vmit, es. vkit vhova
Bé-verte a’ hajót tenger magassára a szél
(1793 Gvadányi József)
[a szél] a’ sík-Tenger hátára tsak-ugyan bé-vert bennünket
(1794 Gyarmathi Sámuel ford.Campe)
a’ szél semmi füstt nem verhet bé az épület bels részébe
(1801 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések)
[az] estfuvallat élveteg illatkeveréket, ezer virágból szedettet ver be a szobába
(1846 Jókai Mór)
A boltíves folyosó ablaktalan ablakain beverte a szél a havat
(1930 Krúdy Gyula)
7b. (kissé rég)
〈erős szél (vitorlás) hajót〉 (kikötőbe) bemenni kényszerít
[Agesilaus] Africába meg-hala, a’ hová hajóját a’ ſzelek bé-verték, a’ midn hazájába Görög Orſzágba viſzſza akart jönni
(1795 Gvadányi József ford.)
Mindenki elhitte már róla, hogy nemcsak amolyan úri tengerész. S talán ő maga is hitte már ezt, amig csak be nem verte a szél őket egy kis délamerikai kikötőbe
(1910 Ady Endre)
[a Hajnal nevű vitorlás] csak három helyen kötött ki: Gibraltárban, Algírban és Maltában. Algírban is csak azért, mert beverte a vihar
(1939 Herczeg Ferenc)
7c. (kissé vál)
〈eső, vihar vmely védett helyre〉 bekerget, beűz
[az elhagyott csárdába] beszállt, a ki beszállt, ha az eső vagy az éjszaka beverte
(1856 Vas Gereben)
az eső bevert bennünket ide a pajta alá
(1881 Matkovics Pál)
A gyorsan jött eső bevert éjszakai sétámból egy kis kocsmába
(1923 Laczkó Géza)
az egész társaságot beveri a vihar Gyurgyikékhoz
(1965 Kovács Kálmán)
8. tárgyatlan (irod)
〈eső, hó (ferdén csapva) bevág, bezúdul vhova
nyitott ablaknál, aminek a redőnye között bever a hó, lefekszik
(1880 Jókai Mór)
A széles kéményből, melynek arasznyi korommal fedett, csillogó falai közt bevert az eső, láncok lógtak, ezekre akasztották a kondérokat a szabad tűz fölé
(1936 Illyés Gyula)
8a. (irod)
(nap)fény〉 erős sugárban behatol vhova
[A főmérnök] jött és ment a tágas szobában, melynek ablakán rézsút vert be a nap
(1951 Örkény István)
Golghelóghi fellebbenti a bejárat bőrfüggönyét – bever a fény
(1970 Határ Győző)
8b. (rég)
〈villám〉 becsap vmibe
Sz.Szent Mihályon szint’ akkor […] 4 házba vert bé a’ menkő
(1815 Dessewffy József)
9. tárgyas (ritk)
(díszítésként) felületen vmely mintát, formát〉 ütögetve kialakít, létrehoz
A kandalló hátulsó tűzlapját vastag […] vaslemez képezte, melyre arannyal kevert vörösrézből egy önmagát felgyújtó főnix alakja volt beverve
(1877 Jókai Mór)
[a pontozás] a rajzot nem vonalakkal, hanem a rézlap felszinébe bevert apró pontokkal adja vissza
(1897 PallasLex.)
10. tárgyas
〈folyadék(kal), sár(ral), ill. finom szemcsés anyag(gal) befröcsköl(ve bepiszkít), behint, ill. teleszór
[ha] a marhán seb vagyon […] erssen avval [ti. hamuval] verd-be
(1798 e. Veszelszki Antal)
A’ vénség béverte púderrel hajait
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
Minekutána ezen vegyűlettel jól beverted a sonkákat, rakd egymásra egy nagy dézsába, mindennap forgasd, s a levével öntözd meg
(1826 Fáy András¹)
Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam s bevert sárral: Nem pöröltem, – Félreálltam, letöröltem
(1877 Arany János)
[a vasúti jelző]lámpák jó része nem kemény burkolatú úton áll, beveri őket a por, a sár
(1996 Magyar Hírlap)
11. tárgyas (/Népr)
〈falat, padlózatot vályoggal, sárral〉 bevon, beken
sövény sárral beverve
(1851 Egressy Gábor)
Ha nincs módjában [a székelynek], hogy a szobáját deszkával kipadlózza, földjét elsimítja, vályoggal beveri
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
vesszőből font, sárral bevert építmény
(1940 Viski Károly)
Sárral bevert, kontyos nádkunyhókban élnek […] a szilaj pásztorok
(1987 Antalffy Gyula)
12. tárgyas (rég, ritk)
(futó)növény〉 teljesen elborít, befed vmit
Fenn repkény veré be kapcsát [ti. az ablakét], S összeborúl a babér
(1848 Szász Károly²)
A kapu küszöbét beverte a gyom, paraj és laboda
(1881 Mikszáth Kálmán)
Száradjon ki az iharfa, A büszke fa, a magyar fa, Amely engem gyökerével Bever, lehúz, ide láncol
(1906 Ady Endre)
13. tárgyatlan bever vkinek (durva)
〈férfi〉 nővel közösül
ÉrtSz.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, beverendő, beveret, beverettet, beverhet; ÚMTsz.

Beállítások