bezzeg partikula és fn
I. partikula 0
1. (ksz-szerűen is) ’〈gyakr. neheztelés v. gúny kif-ére is: szembeállító ellentétes (értelmű) mondatban, tagmondatban az ellentét nyomatékosítására〉’ ❖ Oh mélyſéges tudatlanſág! azt nem érteni; mire nézed a’ napot? bezzeg meg-értenéd ha irná, hogy egy pár Liliſzt fogtak (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 90) | Veszi-é már most Nagysád észre, miért késett annyit a Gubernialis repraesentatio [= kormányszéki előterjesztés]? De bezzeg nem késett a Bruckenthal és Heidendorf candidatiója [= jelölése] (1785 Daniel család újabb adattára 7404008, 392) | se Rád se Tieidre soha legkisebb kár sem hárulhatott volna, hanem bezzeg annál több haszon (1831 Széchenyi István CD1501) | Nem kell neki bor, galuska, De bezzeg kell a’ Juliska, (1841 Vörösmarty Mihály 8524290, 22) | ha ők nem kacsingatnak rád, bezzeg kacsingatsz te rájok (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A szép leányok nem fogytak ki ugyan, hála istennek, s nem is fognak Magyarországról kifogyni soha, hanem bezzeg kifogyott a jókedv (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Cook és Peary urak ott voltak és nincs ott [ti. a póluson], kérem, semmi. Hanem Amerikában bezzeg van (1909 Karinthy Frigyes CD10) | A francúzt gyűlöli bár minden német ember, Bezzeg megissza a borát! (1959 Jékely Zoltán ford.–Goethe 9278106, 84) | A szájuk az jár, de cselekedni bezzeg nekem kell! (1985 Békés Pál 1014003, 40).
2. (rég) ’〈érdeklődés fokozására is: állítás (vmely körülményének) nyomatékosítására〉’ ❖ bezzeg ez vólna ám a’ gyönyör Vers: Gyors lova meg-elzi futáſſal a’ ſiet ſzeleket (1773 Rájnis József 7201007, 74) | – Jaj nékem! – bezzeg nem kis vétek ez (1781 Rájnis József 7201008, 9) | No bezzeg, veszedelemben forgott a’ Muzéum, monda többi beszédei után, a’ tűzre czélozván (1811 Szemere Pál C2561, 252) | De mi lesz a vége? s mi elébb a kezdet? Van mit nagyon erről tanakodni bezzeg (1863 Arany János CD01) | Felvinczy Sára a hideg víz érintésére magához tér bezzeg, tudja már, mi volt, mi van (1962 Szabó Pál² 9631001, 118).
2a. (rég) ’〈(fokozó) hozzátoldás nyomatékosítására〉’ ❖ Hát az én Kedves Schubarthomnak olvastad e némelj verseit? – Bezzeg fordittottam én abbol eggyet (1805 Sárközy István C2556, 459) | szíve jó volt ’s bírt bezzeg a’ fiatalkornak amaz illusiókon épűlt’ álphylosophiajával, melly minden tárgyat ró’safényben lát (1836 Petrichevich Horváth Lázár 8367003, 182) | Mindig abban jártam, fáradék is bezzeg, Hogy magyar népemnek hírt-nevet szerezzek (1847–1848 Arany János CD01) | Ha a felmászás bajos volt, bezzeg a leereszkedés százszorta bajosabb leve (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Ha nekünk szükségünk van Ausztria barátságára, bezzeg nekik még nagyobb szükségök van a Magyarországéra (1875 Mikszáth Kálmán CD04).
2b. (ksz-szerűen is) (rég) ’〈vmely következmény kiemelésére〉’ ❖ Ha az én leveleim is így találtak elveszni, úgy bezzeg szépen jártunk mindketten (1809 Kazinczy Ferenc C2560, 204) | A sok por után a habzó sör Bezzeg hogy jól esik nekik (1876 Szász Károly² C3826, 261) | Úgy hitt a kártyában mint a szent irásban. Bezzeg megijedt mikor kártya jóslatát meghallotta (1892 Nyírvidék 8653001, 4) | Nehéz léptek csoszogása hangzott az ajtó előtt. Bezzeg elcsendesült a karzat is, a légy zirrenését is meg lehetett volna hallani (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312016, 91) | Éles, károgó volt a hangja – bezzeg hogy megkeresztelték Varju Mihálynak (1917 Benedek Elek C0927, 7).
II. fn 3B (rég)
1. ’vminek a zárószerkezete, zárja’ ❖ Ki-pattant tegzeknek bezzege (1801 Perecsényi Nagy László C3476, 122) | [a kerítésajtót] bezárja, csak az alján igazit valamit a lábafejével. Valahol ott lent lehet a bezzegje (1927 Móra Ferenc C3205, 67).
2. (birtokszóként) ’vminek a fortélya, nyitja, ill. megoldása v. magyarázata’ ❖ Hisz az a bezzegje a dolognak (1799 Csokonai Vitéz Mihály C1325, 690) | Bezzeg: Caussa, origo, meritum rei (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 47) | de van ám bezzegje a dolognak (1885 Thewrewk Emil C4134, 73).
Vö. CzF. bezzeg¹, bezzeg²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bezzeg¹, bezzeg²