bíbelődik tn ige 12c9 (tárgyragos határozóval is)

1. ’〈vmely szellemi, gondolati dologgal, témával, feladattal stb.〉(túlságosan) hosszasan, elmélyülten, aprólékosan, es. a jelentőségét meghaladó mértékben foglalkozik’ ❖ Az okosabb része, a’ mai embereknek úgy látſzik kevesebbet bíbeldik azokkal az értelmekkel, mellyek az embereket, egymástól, elſzakaſztyák, mint azokkal, a’ mellyek ket, egymással egyesítik (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Zimmermann C3375, 176) | tán az egész Nemzet fog illyféle kicsinységek körül bibelődni (1832 Széchenyi István 8429032, 85) | Míg a nők könnyű dolgokon bibelődtek, a férfiak a nehezebbet vették elő (1856 Vas Gereben C4376, 382) | miért ne taníthatná el a tankönyv elolvasása után épp ily kitűnően az első osztályok mértanát az egész életében vonalakkal, szögekkel és területszámítással bíbelődő kőmíves? (1947 Illyés Gyula 2055001, 2) | Ha most megint visszatér a szerelem, nem leszek képes vegyelemzéssel bíbelődni (1978 Spiró György 1143001, 142).

1a. ’〈vmely fizikai dologgal, tárggyal〉(szükségtelenül) hosszadalmasan(, pepecselve) bajlódik, ill. matat’ ❖ A’ torony’ tetejével bíbelődünk, alapja pedig még nincs letéve (1836 e. Sasku Károly 8562001, 3) | A nő ura mellé ült a fűre, szótlan bibelődék köténye sarkával (1851 Vas Gereben C4386, 5) | az ablak kitámasztójával bibelődő kezét (1926 Babits Mihály C0699, 47) | Az orosz nő is szobája ajtaján a zárral bíbelődött (1985 Bodor Ádám 1020008, 177) | Az öltözködéssel nem kellett sokat bíbelődni (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’ilyen módon tevékenykedik, foglalatoskodik’ ❖ szörnyen elmaradtunk, azért nincs időnk sokat bibelődni (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Ked menjen beszélgetni édes anyámasszonynyal, ott bibelődik a kertben egyes egyedűl (1887 Gyarmathy Zsigáné C1954, 190) | a boltban bíbelődik, az árút rakosgatva (1927 Gellért Hugó ford.–Gorkij CD10) | Horgot kötöttem a kötél végére, és egy órát bíbelődtem, míg kihúztam [a kútba esett vödröt] (1961 Katkó István 9315002, 189).

1c. (ritk) ’〈vmilyen betegséggel, testi bajjal, beteg testrésszel stb.〉 kínlódik, vesződik’ ❖ A’ Vénségröl irni de el-felejtkeztél Gondos bajaidtól, a’ vagy nem érkeztél Vagy pedig hogy azzal még nem bibelödöl (1793 Molnár Borbála C3186, 133) | Kedélytelen, emésztésével sokat bíbelődő, egyébként őszinte indulatú figura… (1921 Krúdy Gyula CD54).

2. ’〈emberrel, állattal, kül. gyermekkel, es. növénnyel〉 türelmesen, (gondoskodva,) gyakr. fáradságosan törődik, vesződik’ ❖ restelvén [a borssal] bíbeldni a’ túnya Indiai parasztok (1789 Mátyus István C3070, 335) | a’ piszkos gyermekekkel sokáig bibeldött (1790 Kóré Zsigmond ford.–Kotzebue C2744, 10) | Bibelődj a fiaddal, meg a férjeddel, de az én szabadságomat ne korlátozd (1893 Tóth Béla¹ ford.–Bourget C4267, 99) | Nekem nincs időm arra, hogy egy nővel sokat bíbelődjek, sokat nevelgessem, sokat tanítgassam (1930 Krúdy Gyula CD54) | a tyúkjaival bíbelődő római császárról (1996 Új Könyvek CD29).

ÖU: el~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bíblődik

bíbelődik tárgyatlan ige 12c9 (tárgyragos határozóval is)
1.
〈vmely szellemi, gondolati dologgal, témával, feladattal stb.〉 (túlságosan) hosszasan, elmélyülten, aprólékosan, es. a jelentőségét meghaladó mértékben foglalkozik
Az okosabb része, a’ mai embereknek úgy látſzik kevesebbet bíbeldik azokkal az értelmekkel, mellyek az embereket, egymástól, elſzakaſztyák, mint azokkal, a’ mellyek ket, egymással egyesítik
(1792 Őri Fülep Gábor ford.Zimmermann)
tán az egész Nemzet fog illyféle kicsinységek körül bibelődni
(1832 Széchenyi István)
Míg a nők könnyű dolgokon bibelődtek, a férfiak a nehezebbet vették elő
(1856 Vas Gereben)
miért ne taníthatná el a tankönyv elolvasása után épp ily kitűnően az első osztályok mértanát az egész életében vonalakkal, szögekkel és területszámítással bíbelődő kőmíves?
(1947 Illyés Gyula)
Ha most megint visszatér a szerelem, nem leszek képes vegyelemzéssel bíbelődni
(1978 Spiró György)
1a.
〈vmely fizikai dologgal, tárggyal〉 (szükségtelenül) hosszadalmasan(, pepecselve) bajlódik, ill. matat
A’ torony’ tetejével bíbelődünk, alapja pedig még nincs letéve
(1836 e. Sasku Károly)
A nő ura mellé ült a fűre, szótlan bibelődék köténye sarkával
(1851 Vas Gereben)
az ablak kitámasztójával bibelődő kezét
(1926 Babits Mihály)
Az orosz nő is szobája ajtaján a zárral bíbelődött
(1985 Bodor Ádám)
Az öltözködéssel nem kellett sokat bíbelődni
(1996 Magyar Hírlap)
1b.
ilyen módon tevékenykedik, foglalatoskodik
szörnyen elmaradtunk, azért nincs időnk sokat bibelődni
(1856 Vasárnapi Újság)
Ked menjen beszélgetni édes anyámasszonynyal, ott bibelődik a kertben egyes egyedűl
(1887 Gyarmathy Zsigáné)
a boltban bíbelődik, az árút rakosgatva
(1927 Gellért Hugó ford.Gorkij)
Horgot kötöttem a kötél végére, és egy órát bíbelődtem, míg kihúztam [a kútba esett vödröt]
(1961 Katkó István)
1c. (ritk)
〈vmilyen betegséggel, testi bajjal, beteg testrésszel stb.〉 kínlódik, vesződik
A’ Vénségröl irni de el-felejtkeztél Gondos bajaidtól, a’ vagy nem érkeztél Vagy pedig hogy azzal még nem bibelödöl
(1793 Molnár Borbála)
Kedélytelen, emésztésével sokat bíbelődő, egyébként őszinte indulatú figura…
(1921 Krúdy Gyula)
2.
〈emberrel, állattal, kül. gyermekkel, es. növénnyel〉 türelmesen, (gondoskodva,) gyakr. fáradságosan törődik, vesződik
restelvén [a borssal] bíbeldni a’ túnya Indiai parasztok
(1789 Mátyus István)
a’ piszkos gyermekekkel sokáig bibeldött
(1790 Kóré Zsigmond ford.Kotzebue)
Bibelődj a fiaddal, meg a férjeddel, de az én szabadságomat ne korlátozd
(1893 Tóth Béla¹ ford.Bourget)
Nekem nincs időm arra, hogy egy nővel sokat bíbelődjek, sokat nevelgessem, sokat tanítgassam
(1930 Krúdy Gyula)
a tyúkjaival bíbelődő római császárról
(1996 Új Könyvek)
ÖU: elbíbelődik
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bíblődik

Beállítások