abortál ige 1a (Orvos)

1. tn ’〈nő, ritk. állat〉 életképtelen v. halott magzatot szül, elvetél’ ❖ a’ Császár […] azonnal kocsira űlt ’s repűlt Bécs felé, mert a’ császárné abortált (1807 Kazinczy Ferenc C2557, 555) | elvett, feleségül vett… asszonyt csinált belőlem… […] Olyan fiatal voltam, hogy ötször vagy hatszor abortáltam, egész fejletlen gyerek… (1917 Móricz Zsigmond CD10) | Egy másik kísérletben azt tapasztalták, hogy vemhes egerek abortáltak, miután megérezték olyan hím egerek vizeletének szagát, mely nem az embriók apjától származott (1997 Természet Világa CD50).

2. ts ’〈magzatot〉 elhajt, ill. elvetél’ ❖ Az abbé elcsábítja a bigott úrileányt s akkor, amikor jön a gyermek, az úr nevében rábeszéli, hogy öljék meg a kis kellemetlen harmadikat. Csak két év óta s csak ami kiderült: legalább tíz eset. Az abbé abortáltat, az abbé öl, közben misét mond (1907 Ady Endre CD0801) | [Kínában] a szigorú születéskorlátozás miatt előszeretettel abortálják a lánymagzatokat (1991 Veress Anna 2003056, 44) | a Polgári Törvénykönyv figyelmen kívül hagyásának érzem azt, hogy egyesek szerint az abortált magzatot is anyakönyvezni és temetni kellene (1992 Országgyűlési Napló CD62).

3. ts (ritk) ’〈tervet, cselekedetet stb.〉 megvalósulásában megakadályoz, meghiúsít’ ❖ Milyen gazdag a cselekedet hiányához képest a félelem, amely abortálta! (1989 Konrád György 9351007, 636) | abortált ötletnek (1991 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

abortál ige 1a (Orvos)
1. tárgyatlan
〈nő, ritk. állat〉 életképtelen v. halott magzatot szül, elvetél
a’ Császár […] azonnal kocsira űlt ’s repűlt Bécs felé, mert a’ császárné abortált
(1807 Kazinczy Ferenc)
elvett, feleségül vett… asszonyt csinált belőlem… […] Olyan fiatal voltam, hogy ötször vagy hatszor abortáltam, egész fejletlen gyerek…
(1917 Móricz Zsigmond)
Egy másik kísérletben azt tapasztalták, hogy vemhes egerek abortáltak, miután megérezték olyan hím egerek vizeletének szagát, mely nem az embriók apjától származott
(1997 Természet Világa)
2. tárgyas
〈magzatot〉 elhajt, ill. elvetél
Az abbé elcsábítja a bigott úrileányt s akkor, amikor jön a gyermek, az úr nevében rábeszéli, hogy öljék meg a kis kellemetlen harmadikat. Csak két év óta s csak ami kiderült: legalább tíz eset. Az abbé abortáltat, az abbé öl, közben misét mond
(1907 Ady Endre)
[Kínában] a szigorú születéskorlátozás miatt előszeretettel abortálják a lánymagzatokat
(1991 Veress Anna)
a Polgári Törvénykönyv figyelmen kívül hagyásának érzem azt, hogy egyesek szerint az abortált magzatot is anyakönyvezni és temetni kellene
(1992 Országgyűlési Napló)
3. tárgyas (ritk)
〈tervet, cselekedetet stb.〉 megvalósulásában megakadályoz, meghiúsít
Milyen gazdag a cselekedet hiányához képest a félelem, amely abortálta!
(1989 Konrád György)
abortált ötletnek
(1991 Országgyűlési Napló)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások