biborcsos (15A) l. bibircses

bibircses mn 15Bbibircsos (rég v. nyj) , biborcsos (rég v. nyj)

1. (kissé rég v. nyj) ’olyan 〈(arc)bőr〉, amelyen (a bőrrel azonos színű) kinövés(ek), kidudorodás(ok) van(nak)’ ❖ bibirtsos nyelved (1789 Fekésházy György C1746, 136) | Bibortsos fakadékos ortzarúl (1791 Szent-Mihályi Mihály 7322004, 271) | Mindazáltal nem heveſséget okozó e’ [a sör]; nem leſzek e’ bibirtsos ábrázatú (1796 Paap János C3380, 68) | magas, bibircses homlokán a török császár névaláírásához hasonló ránccirádák alakultak (1871 Mikszáth Kálmán CD04) | bibircsos képü [öregasszony] (1882 Tolnai Lajos C4198, 202) | A [zseb]lámpa sárga fénykarikája sokáig pásztázta a felismerhetetlen borostás és bibircses arcot (1981 Grendel Lajos 1060001, 39).

1a. (kissé rég v. nyj) ’bibircsók formájú, alakú, bibircsókként megjelenő 〈daganat, kiütés stb.〉’ ❖ Pikkelyek (squammæ), különböző bibircses kiütés folyományaképen mutatkoznak s nem egyebek, mint a szaruréteg legfelületesebb rétegei (1893 PallasLex. CD02) | A telep felszinén nagyon gyakran bibircses kiemelkedések jelennek meg, amelyektől a zuzmó felülete olykor porosnak, lisztesnek látszik (1926 RévaiNagyLex. C5715, 719).

2. (kissé rég, Növ v. Áll is) ’olyan 〈növényi rész, gyümölcs, ill. állati test(táj)〉, amelyen apró(, betegség okozta) kidudorodások vannak’ ❖ [Az ún. tengeri ingola] szája bell bibirtsos (1799 Főldi János C6339, 277) | A’ rengeteg hegységi szarvas a’ lapályos erdőséginél sokkal kisebb szarvu, azonban tömöttebb erősb és biborcsosb (1829 Pák Dienes 8346008, 119) | azt a’ csudaszépségű bibircsos cantalupot [ti. sárgadinnyét] megszerzendem (1845 Életképek C0102, 210) | [Az ún. buglyos fátyolvirág] csészéje bibircses, karéjai hártyásak (1902 Wagner János CD35) | [az ún. rájapióca] hatalmas szívókorongjáról és bibircses testéről nevezetes (1933 Az állatok világa ford. CD46) | bodzabokrok. Bibircses ágak, lilásfekete bogyók (1972 Gera György 9183001, 85).

2a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ v. Áll) ’olyan 〈növény v. állat〉, amelynek vmely részén, testtáján jellegzetes apró kidudorodások vannak’ ❖ Bibirtsos Kiton. Ch. [= Chiton] tuberculatus (1799 Főldi János C6339, 390) | Bibircses nyír. Betula verrucosa Ehrh. (1902 Wagner János CD35) | A bibircses bogár (Malachius aeneus L.) 6-7 mm-es testhosszával számos fajrokona között a legnagyobb (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Saxifraga granulata Bibircses kőtörőfű (1998 Tények könyve CD37).

J: bibircsókos.

Vö. ÉrtSz.; TESz. bibircsók; ÉKsz.; ÚMTsz.

biborcsos lásd bibircses
bibircses melléknév 15B
bibircsos 15A (rég v. nyj)
biborcsos 15A (rég v. nyj)
1. (kissé rég v. nyj)
olyan (arc)bőr〉, amelyen (a bőrrel azonos színű) kinövés(ek), kidudorodás(ok) van(nak)
bibirtsos nyelved
(1789 Fekésházy György)
Bibortsos fakadékos ortzarúl
(1791 Szent-Mihályi Mihály)
Mindazáltal nem heveſséget okozó e’ [a sör]; nem leſzek e’ bibirtsos ábrázatú
(1796 Paap János)
magas, bibircses homlokán a török császár névaláírásához hasonló ránccirádák alakultak
(1871 Mikszáth Kálmán)
bibircsos képü [öregasszony]
(1882 Tolnai Lajos)
A [zseb]lámpa sárga fénykarikája sokáig pásztázta a felismerhetetlen borostás és bibircses arcot
(1981 Grendel Lajos)
1a. (kissé rég v. nyj)
bibircsók formájú, alakú, bibircsókként megjelenő 〈daganat, kiütés stb.〉
Pikkelyek (squammæ), különböző bibircses kiütés folyományaképen mutatkoznak s nem egyebek, mint a szaruréteg legfelületesebb rétegei
(1893 PallasLex.)
A telep felszinén nagyon gyakran bibircses kiemelkedések jelennek meg, amelyektől a zuzmó felülete olykor porosnak, lisztesnek látszik
(1926 RévaiNagyLex.)
2. (kissé rég, Növ v. Áll is)
olyan 〈növényi rész, gyümölcs, ill. állati test(táj), amelyen apró(, betegség okozta) kidudorodások vannak
[Az ún. tengeri ingola] szája bell bibirtsos
(1799 Főldi János)
A’ rengeteg hegységi szarvas a’ lapályos erdőséginél sokkal kisebb szarvu, azonban tömöttebb erősb és biborcsosb
(1829 Pák Dienes)
azt a’ csudaszépségű bibircsos cantalupot [ti. sárgadinnyét] megszerzendem
(1845 Életképek)
[Az ún. buglyos fátyolvirág] csészéje bibircses, karéjai hártyásak
(1902 Wagner János)
[az ún. rájapióca] hatalmas szívókorongjáról és bibircses testéről nevezetes
(1933 Az állatok világa ford.)
bodzabokrok. Bibircses ágak, lilásfekete bogyók
(1972 Gera György)
2a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ v. Áll)
olyan 〈növény v. állat〉, amelynek vmely részén, testtáján jellegzetes apró kidudorodások vannak
Bibirtsos Kiton. Ch. [= Chiton] tuberculatus
(1799 Főldi János)
Bibircses nyír. Betula verrucosa Ehrh.Ehrhart
(1902 Wagner János)
A bibircses bogár (Malachius aeneus L.Linnaeus) 6-7 mmmilliméter-es testhosszával számos fajrokona között a legnagyobb
(1933 Az állatok világa ford.)
Saxifraga granulata Bibircses kőtörőfű
(1998 Tények könyve)
Vö. ÉrtSz.; TESz. bibircsók; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások