bicebóca mn és fn 

I. mn 16A

1. (kedvesk is) ’bicegve, sántikálva, rendsz. jobbra-balra billegve járó 〈személy〉’ ❖ egy épen ilyen rongyos, ragyás, vaksi, biczebócza vén asszony ül oda szent Basilius asztalához (1874–1876 Jókai Mór C2300, 181) | Minden gyerekre haragszik, aki énnálam futósabb. Aki nem bice-bóca (1918 Móra Ferenc 9459005, 129) | az egyik vonuló férfi rogyadozva lép […] a társa bicebóca (1986 Szepesi Attila 9666010, 37) | [ha] csak pár óráig megfigyelne a rendőrség egy ilyen bicebóca koldusgyereket (1996 Országgyűlési Napló CD62).

1a. (ritk) ’ilyen ember járására emlékeztető suta, esetlen 〈mozgás〉’ ❖ Csak a pingvineket kéne elkerülnöm, mert annyira idegesítene bicebóca tipegésük (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. (ritk) ’bicegő, sántikáló 〈láb〉’ ❖ te tovább nem jössz velünk, hanem elkecskebokázol a bicebóca lábaddal (1879 Jókai Mór CD18).

1c. (ritk) ’megjelenésében, mozgásában esetlen, suta 〈személy〉’ ❖ A tüneményes alak mögött megérkezik egy elmaradt kísérő, egy férfi, rücskös, borvirágos pofa, tagbaszakadt, bicebóca manó-alak (1892 Jókai Mór CD18).

2. ’ellentmondásos, felemás, nem egyértelmű 〈szöveg, megfogalmazás stb.〉’ ❖ egy ilyen bicebóca intézkedés nyomán a kevés emberből is egyszerre negyven jó katona vált harcképtelenné (1912 Pesti Hírlap dec. 19. C5660, 4) | ez a törvény nem is lesz igazán jó, de talán nem lesz annyira bicebóca (1992 Országgyűlési Napló CD62) | a magyar tárgyalódelegáció csak a bice-bóca statisztikák alapján alkuszik (1996 Figyelő CD2601) | sebtiben összecsapnak még egy pár bicebóca törvényt (1998 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 6A

’bicegve, sántikálva, rendsz. jobbra-balra billegve járó személy’ ❖ Üsd a bicebocát! (1848 Vajda János 8503064, 15) | Úgy emlékszem arra a napra, mikor a kis bice-bóca először kocogott be az iskolánkba, mintha tegnap lett volna (1918 Móra Ferenc 9459005, 122) | az öreg bice-bóca vagy elvégezte a kézbesitést, vagy nem (1927 Móra Ferenc C3206, 41).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

bicebóca melléknév és főnév
I. melléknév 16A
1. (kedvesk is)
bicegve, sántikálva, rendsz. jobbra-balra billegve járó 〈személy〉
egy épen ilyen rongyos, ragyás, vaksi, biczebócza vén asszony ül oda szent Basilius asztalához
(1874–1876 Jókai Mór)
Minden gyerekre haragszik, aki énnálam futósabb. Aki nem bice-bóca
(1918 Móra Ferenc)
az egyik vonuló férfi rogyadozva lép […] a társa bicebóca
(1986 Szepesi Attila)
[ha] csak pár óráig megfigyelne a rendőrség egy ilyen bicebóca koldusgyereket
(1996 Országgyűlési Napló)
1a. (ritk)
ilyen ember járására emlékeztető suta, esetlen 〈mozgás〉
Csak a pingvineket kéne elkerülnöm, mert annyira idegesítene bicebóca tipegésük
(1995 Magyar Hírlap)
1b. (ritk)
bicegő, sántikáló 〈láb〉
te tovább nem jössz velünk, hanem elkecskebokázol a bicebóca lábaddal
(1879 Jókai Mór)
1c. (ritk)
megjelenésében, mozgásában esetlen, suta 〈személy〉
A tüneményes alak mögött megérkezik egy elmaradt kísérő, egy férfi, rücskös, borvirágos pofa, tagbaszakadt, bicebóca manó-alak
(1892 Jókai Mór)
2.
ellentmondásos, felemás, nem egyértelmű 〈szöveg, megfogalmazás stb.〉
egy ilyen bicebóca intézkedés nyomán a kevés emberből is egyszerre negyven jó katona vált harcképtelenné
(1912 Pesti Hírlap dec. 19.)
ez a törvény nem is lesz igazán jó, de talán nem lesz annyira bicebóca
(1992 Országgyűlési Napló)
a magyar tárgyalódelegáció csak a bice-bóca statisztikák alapján alkuszik
(1996 Figyelő)
sebtiben összecsapnak még egy pár bicebóca törvényt
(1998 Magyar Hírlap)
II. főnév 6A
bicegve, sántikálva, rendsz. jobbra-balra billegve járó személy
Üsd a bicebocát!
(1848 Vajda János)
Úgy emlékszem arra a napra, mikor a kis bice-bóca először kocogott be az iskolánkba, mintha tegnap lett volna
(1918 Móra Ferenc)
az öreg bice-bóca vagy elvégezte a kézbesitést, vagy nem
(1927 Móra Ferenc)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások