ahonnét von hsz és ksz 0ahonnat (rég) , ahunnét (nyj) , azhonnét (rég)

I. von hsz (ksz-ként)

1. (hsz-i utalószós főmondattal) ’a vele kapcsolt helyhatározói mellékmondatban megjelölt helyről’ ❖ El-mehetsz, azhonnét jöttél e’ helyekre (1774 Dugonics András C1484, 268) | ahonnét Ember-rakta falak bámulják most az erősség Csillagait, […] Ott gyüjtötte varázs Armída seregbe boszorkány Pártosait (1845 Arany János CD01) | Visszamegy oda, ahunnét jött (1930 Tamás Mihály CD10) | anyám családja is Csórról való. Ugyanonnét, ahonnét az apámé (1991 Csoóri Sándor 9090056, 259).

1a. (gyakr. a csak nyomatékosító elemmel) ’amilyen sok helyről, ill. bármely helyről, bárhonnan’ ❖ ahonnét csak lehet, szedjük ki a [pulyka] csontjait (1892 Zilahy Ágnes C6079, 141) | [a jobbágy] kérvényezett földesurához, a megyéhez, a királynőhöz, az úriszékhez, általában mindenhová, ahonnét sorsa könnyebülését remélte (1955 Takáts Endre CD52).

2. (értelmezői mellékmondatban, tulajdonnévi mondatrészre vonatk.-an) ’amely helyről’ ❖ [a borostyán] Indiából Görög Orſzágban vitetett vólna, a’ honnét egéſz Europában el-terjedett (1775 Csapó József 7062001, 44) | Főfészkük [ti. a Kossuth-családnak] a turócmegyei Kossuthfalva volt, a honnat aztán elszármaztak a különböző felső megyékbe (1896 Baráth Ferenc¹ CD44) | [Limperger úr] a Távirati Irodán dolgozott, ahonnét, a hivatalos híreket küldik az újságoknak (1965 Németh László² 9485041, 24).

3. (jelzői mellékmondatban, fn-i mondatrészre vonatk.-an) ’〈az amely helyhatározó-ragos v. névutós alakjai helyett〉’ ❖ [a madárka] oda lent a’ föld’ gyomrának járja setétes Öbleit, a’ honnét már soha fel se repl (1773 Révai Miklós ford.–Catullus 7283003, 12) | nap-nyúgot felé túl a’ nagy tengeren valahol távol, valamelly Tartománynak kell lenni a’ honnat a’ ſzelek jönek (1796 Hatvany Pál ford. 7137001, 13) | [ezt a madarat] ugyanarról az ágról rebbentettem föl, a honnét évekkel előbb az elsőt (1899 Chernel István CD34) | a lakószoba előterében, ahonnét hátrafelé a pince is nyílik (1961 Népszabadság nov. 14. C4813, 2) | a zakójába nyúl, ahonnét szemrevaló bicskát húz elő (1979 Esterházy Péter 9129001, 27).

4. (hsz-i utalószós főmondattal) ’a vele kapcsolt helyhatározói mellékmondatban megjelölt irányból’ ❖ menjen, ahonnét a legtöbb sírás hallik, ott van ő (1848–1856 Jókai Mór CD18) | nem onnét jő a veszély, ahonnét az ember sejti (1929 Pap Károly CD10) | [a piaci hatások] néha onnan is [érik a céget], ahonnét nem várnák (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. (rég) ’〈nem valódi alárendelésben az ez, az mut nm -ból/-ből ragos alakjai helyett〉’ ❖ [a csicsóka] a’ gyomorban ſok ſzeleket támaſzt, melly miatt egyéb haſznoſsabb bé-vett Eledeleknek meg-eméſztése akadályoztatik; a’ honnét Gyomor és Bélfájások […] következnek (1775 Csapó József 7062001, 15) | [minden földbirtokos] a’ maga rátáján tartozik útat csinálni végig, és így annyi külön útnak, és csapásnak kell a’ határban lenni, a’ hány ráta van […] – a’ honnét láthatni, hogy még a’ földbl is, melly temérdek sokaság hijába elpazérlódik (1828 Cserna János 8496010, 49) | [a pipje elnevezésű betegségben szenvedő háziállatok] hogy levegőt kaphassanak szájokat föltátják, és különösen kiáltanak, a’ honnét némellyek a’ [betegség] nevezetét is szármoztatják (1835 Némethy József 8333015, 205).

II. ksz (rég)

’ezért¹, tehát’ ❖ [a macskagyökér] erös illatú, a’ honnét matskák-is ezt ſzeretik (1775 Csapó József 7062001, 166) | [az ujjaimmal a pohárból kimerített víz] kisikamlik, vagy az a kevés, a mi csakugyan újjaim közt marad, nem képes a többi vizet maga után húzni; a honnét, ha újjaimmal a pohárból kiemelem, elválik a többi víz attól, mit újjaim közé szorítottam (1843 Tarczy Lajos 8464001, 14) | [a léha mesék által] a legtiszteletreméltóbb dolgok eltorzíttatnak; ahonnét ezeket a lélek […] csalétkeinek nevezte [a szerző] (1870 Fábián Gábor C1657, XIX) | A bélyegítőn Franciaországban a Bourbon-liliom díszlett, ahonnét az ancien régime nyelvén liliomozni (fleurdeliser) annyi, mint megbélyegezni (1892 Ballagi Aladár 8025001, 32).

J: ahonnan.

Vö. ÉrtSz.; TESz. a-; ÉKsz.; SzT. ahonnat · ahonnét; ÚMTsz. ahonnat, ~

ahonnét ❖ vonatkozó névmási határozószó és kötőszó ◦ 0 ◦
permalink
ahonnat 0 (rég)
ahunnét 0 (nyj)
azhonnét 0 (rég)
I. vonatkozó névmási határozószó (ksz-ként)
1. (hsz-i utalószós főmondattal)
a vele kapcsolt helyhatározói mellékmondatban megjelölt helyről
El-mehetsz, azhonnét jöttél e’ helyekre
(1774 Dugonics András)
ahonnét Ember-rakta falak bámulják most az erősség Csillagait, […] Ott gyüjtötte varázs Armída seregbe boszorkány Pártosait
(1845 Arany János)
Visszamegy oda, ahunnét jött
(1930 Tamás Mihály)
anyám családja is Csórról való. Ugyanonnét, ahonnét az apámé
(1991 Csoóri Sándor)
1a. (gyakr. a csak nyomatékosító elemmel)
amilyen sok helyről, ill. bármely helyről, bárhonnan
ahonnét csak lehet, szedjük ki a [pulyka] csontjait
(1892 Zilahy Ágnes)
[a jobbágy] kérvényezett földesurához, a megyéhez, a királynőhöz, az úriszékhez, általában mindenhová, ahonnét sorsa könnyebülését remélte
(1955 Takáts Endre)
2. (értelmezői mellékmondatban, tulajdonnévi mondatrészre vonatk.-an)
amely helyről
[a borostyán] Indiából Görög Orſzágban vitetett vólna, a’ honnét egéſz Europában el-terjedett
(1775 Csapó József)
Főfészkük [ti. a Kossuth-családnak] a turócmegyei Kossuthfalva volt, a honnat aztán elszármaztak a különböző felső megyékbe
(1896 Baráth Ferenc¹)
[Limperger úr] a Távirati Irodán dolgozott, ahonnét, a hivatalos híreket küldik az újságoknak
(1965 Németh László²)
3. (jelzői mellékmondatban, fn-i mondatrészre vonatk.-an)
〈az amely helyhatározó-ragos v. névutós alakjai helyett〉
[a madárka] oda lent a’ föld’ gyomrának járja setétes Öbleit, a’ honnét már soha fel se repl
(1773 Révai Miklós ford.–Catullus)
nap-nyúgot felé túl a’ nagy tengeren valahol távol, valamelly Tartománynak kell lenni a’ honnat a’ ſzelek jönek
(1796 Hatvany Pál ford.)
[ezt a madarat] ugyanarról az ágról rebbentettem föl, a honnét évekkel előbb az elsőt
(1899 Chernel István)
a lakószoba előterében, ahonnét hátrafelé a pince is nyílik
(1961 Népszabadság nov. 14.)
a zakójába nyúl, ahonnét szemrevaló bicskát húz elő
(1979 Esterházy Péter)
4. (hsz-i utalószós főmondattal)
a vele kapcsolt helyhatározói mellékmondatban megjelölt irányból
menjen, ahonnét a legtöbb sírás hallik, ott van ő
(1848–1856 Jókai Mór)
nem onnét jő a veszély, ahonnét az ember sejti
(1929 Pap Károly)
[a piaci hatások] néha onnan is [érik a céget], ahonnét nem várnák
(1997 Magyar Hírlap)
5. (rég)
〈nem valódi alárendelésben az ez, az mut nm -ból/-ből ragos alakjai helyett〉
[a csicsóka] a’ gyomorban ſok ſzeleket támaſzt, melly miatt egyéb haſznoſsabb bé-vett Eledeleknek meg-eméſztése akadályoztatik; a’ honnét Gyomor és Bélfájások […] következnek
(1775 Csapó József)
[minden földbirtokos] a’ maga rátáján tartozik útat csinálni végig, és így annyi külön útnak, és csapásnak kell a’ határban lenni, a’ hány ráta van […] – a’ honnét láthatni, hogy még a’ földbl is, melly temérdek sokaság hijába elpazérlódik
(1828 Cserna János)
[a pipje elnevezésű betegségben szenvedő háziállatok] hogy levegőt kaphassanak szájokat föltátják, és különösen kiáltanak, a’ honnét némellyek a’ [betegség] nevezetét is szármoztatják
(1835 Némethy József)
II. kötőszó (rég)
ezért¹, tehát
[a macskagyökér] erös illatú, a’ honnét matskák-is ezt ſzeretik
(1775 Csapó József)
[az ujjaimmal a pohárból kimerített víz] kisikamlik, vagy az a kevés, a mi csakugyan újjaim közt marad, nem képes a többi vizet maga után húzni; a honnét, ha újjaimmal a pohárból kiemelem, elválik a többi víz attól, mit újjaim közé szorítottam
(1843 Tarczy Lajos)
[a léha mesék által] a legtiszteletreméltóbb dolgok eltorzíttatnak; ahonnét ezeket a lélek […] csalétkeinek nevezte [a szerző]
(1870 Fábián Gábor)
A bélyegítőn Franciaországban a Bourbon-liliom díszlett, ahonnét az ancien régime nyelvén liliomozni (fleurdeliser) annyi, mint megbélyegezni
(1892 Ballagi Aladár)
J: ahonnan
Vö. ÉrtSz.; TESz. a-; ÉKsz.; SzT. ahonnat · ahonnét; ÚMTsz. ahonnat, ~

Beállítások