bimbózik tn ige 14a7bimbódzik (/ritk)

1. ’〈növény〉 virágbimbót hoz, ill. 〈virág〉 szirmait bontja’ ❖ Mosolygó ſzemekkel bár nézzek táblákra, Abbann külön ſzínnel bimbózó rózsákra (1789 Orczy Lőrinc 7249015, 183) | Ennek a’ virága kissebb, fejérebb mint amazé, és későbben bimbódzik (1805 Pethe Ferenc 8364019, 589) | [a nap] virágokat bimbóztat (1854 Jósika Miklós C2381, 84) | A kertben már lila fürtökben virágzott az orgona és bimbózott a pünkösdi rózsa (1900 Gárdonyi Géza C1831, 144) | nem bimbóznak a tulipánok, mert hideg van (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég) ’〈növény〉 új hajtást hoz, rügyezik’ ❖ A’ Bimbódzó Szemeken pedig azokat értem, a’ mellyek már fakadozni kezdenek (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 188) | [a tavaszi szellő] a bokornak zölden-bimbódzó ágain általverődik (1788 Batsányi János 7023015, 182) | itt (Péterváratt) még alig bimbóztak a fák, ott [ti. Pszkovban] már minden zöld volt (1843 Reguly Antal 8481019, 320).

2. (vál) ’〈fiatal személy〉 felnőtté érik, serdül, ill. 〈fiatal lány〉 teljes női szépségében kibontakozik’ ❖ Egy bimbózó férjfj [!] … Édes nektárt önti (1785 Zechenter Antal ford.–Anakreón C4570, 10) | Bimbózni kezdő, bájos, ifju, szép szűz (1866 Lévay József ford.–Shakespeare C3729, 88) | látunk olyanokat is, […] kik még alig bimbóznak, s már a férfi komoly méltóságával birnak (1870 Papp Miklós ford.–Széchenyi CD1501) | e bimbódzó emberkéknek szüksége van valakire, aki […] természetes emberi hangon szól hozzájuk (1930 Sárközi György CD10) | [Az amerikai követ] a tizenöt éves, bimbózó lánynak a történet végén gyereket is csinál (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. (vál) ’〈ifjú ember értelme, lelke〉 eszmélni, nyiladozni kezd’ ❖ tanúlsz és embereszed bimbózik azonnal, mihelyt honunkra érkezel (1806 Verseghy Ferenc C4430, 84) | Kár hogy ezen legtöbb figyelmetességet érdemlő szakasszábann az ő bimbozó Lelkének, igen keveset tudunk annak kifejtegetődzéséről (1817 Domby Márton C1318, 3) | csaknem valamennyien Jókai regényeinek hatása alá jutunk abban a korban, amelyben férfiasságunk, eszmélésünk, értelmünk bimbózni kezd (1927 Szini Gyula CD10) | óvodásokat oktatva zenére, a bimbózó emberi lélek napsugaras zúgaiba [!] pillanthatott bele (1977 Szabó Jenő CD52).

3. (vál) ’〈vmely, ált. pozitív érzelem, gondolat v. vmely jó(t ígérő) dolog〉 születőben, kibontakozóban van’ ❖ [a Szentlélek] a’ szivekben az igazságot, és a’ szentséget bimbóztatja (1783 Kónyi János ford.–Kelemen, XIV. C2739, 447) | bimbózni kezdő szerentsénket irígylik (1790 Halotti beszéd II. József felett ford. C4323, 30) | Később boldog remények kezdtek bimbózni lelkében (1846 Jókai Mór CD18) | [az üldözési mániát] nemcsak testi baj… vagy valami, már szépen bimbózó őrültség idézheti elő (1908 Ambrus Zoltán C0600, 104) | bimbódzó szerelem (1934 Wagner Lilla CD10) | Mintha egyetlen igric énekelné nyers természetességgel a leendő emberiség bimbózó vágyait és bizonytalan felismeréseit (1938 Weöres Sándor 9788144, 13) | A Nyugaton tanult értelmiségiek a 13. század elején hazahozták a nemzet Franciaországban bimbózó eszméjét (1998 Kristó Gyula CD17).

3a. (vál) ’〈intézmény, jelenség〉 virágzásnak (kezd) indul(ni), fejlődik’ ❖ Már ezeltt egynehány Századdal bímbóztak Magyar Országban a’ Böltseség Tudományi (1796 Szaller György C3812, 31) | a’ nagykőrösi bimbódzó lyceum egyik rendes tanítója (1833 Jelenkor C0226, 722) | A bimbózó soproni sportélet (1977 Szita Szabolcs CD52).

4. (ritk) ’〈kislány melle〉 növekedni kezd’ ❖ Bimbódzik a picije, Gyönyörű kis cicije (1851 Lisznyai Damó Kálmán C2923, 83) | Bimbózni láttam már gyönyörű kebledet (1939 Marconnay Tibor CD10) | Terka lángvörös lett, bimbózni érezte a mellét (1957 Népszabadság ápr. 17. C1498, 2).

5. (Biol) ’bimbózással szaporodik’ ❖ Az állatplánták … ágaznak, bimbóznak, virágoznak (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 15) | [Pasteur] figyelemmel kísérte, miként bimbóznak a sör erjesztő sejtjei (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a szex bonyolultabb, és csak fele olyan hatékony, mint az aszexuális szaporodás […], mégsem növesztünk indákat, nem is bimbózunk a fajok többségével együtt! (1995 Természet Világa CD50).

ÖU: ki~.

Vö. CzF. ~, bimbózó; ÉrtSz.; TESz. bimbó; ÉKsz.

bimbózik tárgyatlan ige 14a7
bimbódzik 15a7 (/ritk)
1.
〈növény〉 virágbimbót hoz, ill. 〈virág〉 szirmait bontja
Mosolygó ſzemekkel bár nézzek táblákra, Abbann külön ſzínnel bimbózó rózsákra
(1789 Orczy Lőrinc)
Ennek a’ virága kissebb, fejérebb mint amazé, és későbben bimbódzik
(1805 Pethe Ferenc)
[a nap] virágokat bimbóztat
(1854 Jósika Miklós)
A kertben már lila fürtökben virágzott az orgona és bimbózott a pünkösdi rózsa
(1900 Gárdonyi Géza)
nem bimbóznak a tulipánok, mert hideg van
(1996 Magyar Hírlap)
1a. (rég)
〈növény〉 új hajtást hoz, rügyezik
A’ Bimbódzó Szemeken pedig azokat értem, a’ mellyek már fakadozni kezdenek
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
[a tavaszi szellő] a bokornak zölden-bimbódzó ágain általverődik
(1788 Batsányi János)
itt (Péterváratt) még alig bimbóztak a fák, ott [ti. Pszkovban] már minden zöld volt
(1843 Reguly Antal)
2. (vál)
〈fiatal személy〉 felnőtté érik, serdül, ill. 〈fiatal lány〉 teljes női szépségében kibontakozik
Egy bimbózó férjfj [!] … Édes nektárt önti
(1785 Zechenter Antal ford.Anakreón)
Bimbózni kezdő, bájos, ifju, szép szűz
(1866 Lévay József ford.Shakespeare)
látunk olyanokat is, […] kik még alig bimbóznak, s már a férfi komoly méltóságával birnak
(1870 Papp Miklós ford.Széchenyi)
e bimbódzó emberkéknek szüksége van valakire, aki […] természetes emberi hangon szól hozzájuk
(1930 Sárközi György)
[Az amerikai követ] a tizenöt éves, bimbózó lánynak a történet végén gyereket is csinál
(1995 Magyar Hírlap)
2a. (vál)
〈ifjú ember értelme, lelke〉 eszmélni, nyiladozni kezd
tanúlsz és embereszed bimbózik azonnal, mihelyt honunkra érkezel
(1806 Verseghy Ferenc)
Kár hogy ezen legtöbb figyelmetességet érdemlő szakasszábann az ő bimbozó Lelkének, igen keveset tudunk annak kifejtegetődzéséről
(1817 Domby Márton)
csaknem valamennyien Jókai regényeinek hatása alá jutunk abban a korban, amelyben férfiasságunk, eszmélésünk, értelmünk bimbózni kezd
(1927 Szini Gyula)
óvodásokat oktatva zenére, a bimbózó emberi lélek napsugaras zúgaiba [!] pillanthatott bele
(1977 Szabó Jenő)
3. (vál)
〈vmely, ált. pozitív érzelem, gondolat v. vmely jó(t ígérő) dolog〉 születőben, kibontakozóban van
[a Szentlélek] a’ szivekben az igazságot, és a’ szentséget bimbóztatja
(1783 Kónyi János ford.Kelemen, XIV.)
bimbózni kezdő szerentsénket irígylik
(1790 Halotti beszéd II. József felett ford.)
Később boldog remények kezdtek bimbózni lelkében
(1846 Jókai Mór)
[az üldözési mániát] nemcsak testi baj… vagy valami, már szépen bimbózó őrültség idézheti elő
(1908 Ambrus Zoltán)
bimbódzó szerelem
(1934 Wagner Lilla)
Mintha egyetlen igric énekelné nyers természetességgel a leendő emberiség bimbózó vágyait és bizonytalan felismeréseit
(1938 Weöres Sándor)
A Nyugaton tanult értelmiségiek a 13. század elején hazahozták a nemzet Franciaországban bimbózó eszméjét
(1998 Kristó Gyula)
3a. (vál)
〈intézmény, jelenség〉 virágzásnak (kezd) indul(ni), fejlődik
Már ezeltt egynehány Századdal bímbóztak Magyar Országban a’ Böltseség Tudományi
(1796 Szaller György)
a’ nagykőrösi bimbódzó lyceum egyik rendes tanítója
(1833 Jelenkor)
A bimbózó soproni sportélet
(1977 Szita Szabolcs)
4. (ritk)
〈kislány melle〉 növekedni kezd
Bimbódzik a picije, Gyönyörű kis cicije
(1851 Lisznyai Damó Kálmán)
Bimbózni láttam már gyönyörű kebledet
(1939 Marconnay Tibor)
Terka lángvörös lett, bimbózni érezte a mellét
(1957 Népszabadság ápr. 17.)
5. (Biol)
bimbózással szaporodik
Az állatplánták … ágaznak, bimbóznak, virágoznak
(1793 Láczai Szabó József ford.Luntz)
[Pasteur] figyelemmel kísérte, miként bimbóznak a sör erjesztő sejtjei
(1933 Az állatok világa ford.)
a szex bonyolultabb, és csak fele olyan hatékony, mint az aszexuális szaporodás […], mégsem növesztünk indákat, nem is bimbózunk a fajok többségével együtt!
(1995 Természet Világa)
ÖU: kibimbózik
Vö. CzF. ~, bimbózó; ÉrtSz.; TESz. bimbó; ÉKsz.

Beállítások