birkás mn és fn (/ritk)

I. mn 2A

1. ’birkát, kül. az ún. merinó juhot tenyésztő, annak (részes) tartásával foglalkozó 〈(haszonbérlő) pásztor〉’ ❖ Én birkás legénynek fjtök, Tejet, vajat, sajtot gyjtök, Ezer Birkát is megfejek (1818 Pálóczi Horváth Ádám 7257028, 6) | [a juhtenyésztést] nagybérlők, úgynevezett birkás urak űzték (1887 Baksay Sándor C0736, 129) | A merinó terjedésével a 19. század első felében a Dunántúlon és a Duna–Tisza között is megjelentek a birkás vállalkozók (1999 Magyar néprajz CD47).

2. ’birka (részes) tartásához való, arra szolgáló, ahhoz haszn.’ ❖ négy különös birkás majorokat … arendába botsáttat (1784 Magyar Hírmondó C0272, 8) | Mások, tsak trágya kedvéért is ki szokták az íllyen főldet minden 3-4 esztendőben hordani, mint én 1798 ban egy egész birkás udvart és szint, egy talp mélységnél lejjebb, valami 600 szekér trágyáig (1805 Pethe Ferenc 8364004, 145) | Birkás hám (1872 Magyar Nyelvőr C0358, 334).

II. fn 4A

’kül. ún. merinó juhot tenyésztő, annak (részes) tartásával foglalkozó (haszonbérlő) pásztor’ ❖ Tovább menvén feles nyájra, birkásokra, juhász leányokra … akadott (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 154) | abban a’ Birkások nagyon meg-megegyeznek; hogy … leg-tanátsosabb Skorpió Havának utóljára, vagy Nyilas Havának eleire tenni a zelkedésnek üdejét (1792 Német Mihály C3324, 54) | mégis birkásoknak adták a pusztát árendába (1887 Abonyi Lajos C0498, 193) | A 19. században megkülönböztették a magyar juhot őrző juhászt és a nyugati fajtákat, főként merinói juhot őrző birkást (2000 Magyar néprajz CD47).

Sz: birkásné.

Vö. CzF. birkás[¹], birkás[²], birkés; ÉrtSz.; TESz. birka; ÚMTsz.

birkás melléknév és főnév (/ritk)
I. melléknév 2A
1.
birkát, kül. az ún. merinó juhot tenyésztő, annak (részes) tartásával foglalkozó (haszonbérlő) pásztor〉
Én birkás legénynek fjtök, Tejet, vajat, sajtot gyjtök, Ezer Birkát is megfejek
(1818 Pálóczi Horváth Ádám)
[a juhtenyésztést] nagybérlők, úgynevezett birkás urak űzték
(1887 Baksay Sándor)
A merinó terjedésével a 19. század első felében a Dunántúlon és a Duna–Tisza között is megjelentek a birkás vállalkozók
(1999 Magyar néprajz)
2.
birka (részes) tartásához való, arra szolgáló, ahhoz haszn.
négy különös birkás majorokat … arendába botsáttat
(1784 Magyar Hírmondó)
Mások, tsak trágya kedvéért is ki szokták az íllyen főldet minden 3-4 esztendőben hordani, mint én 1798 ban egy egész birkás udvart és szint, egy talp mélységnél lejjebb, valami 600 szekér trágyáig
(1805 Pethe Ferenc)
Birkás hám
(1872 Magyar Nyelvőr)
II. főnév 4A
kül. ún. merinó juhot tenyésztő, annak (részes) tartásával foglalkozó (haszonbérlő) pásztor
Tovább menvén feles nyájra, birkásokra, juhász leányokra … akadott
(1778 Faludi Ferenc ford.)
abban a’ Birkások nagyon meg-megegyeznek; hogy … leg-tanátsosabb Skorpió Havának utóljára, vagy Nyilas Havának eleire tenni a zelkedésnek üdejét
(1792 Német Mihály)
mégis birkásoknak adták a pusztát árendába
(1887 Abonyi Lajos)
A 19. században megkülönböztették a magyar juhot őrző juhászt és a nyugati fajtákat, főként merinói juhot őrző birkást
(2000 Magyar néprajz)
Sz: birkásné
Vö. CzF. birkás[¹], birkás[²], birkés; ÉrtSz.; TESz. birka; ÚMTsz.

Beállítások