birkózás fn 4A

1. ’a birkózik igével kifejezett cselekvés’ ❖ a’ kemény derekak’ birkózásinak és más terhes baj-vivásoknak le-irásával késedelmezni nem akarok (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 184).

2. (Sp) ’eszköz nélkül vívott test-test elleni küzdelem mint küzdősport, amelynek célja az ellenfélnek az egyensúlyi helyzetből való kibillentése és két vállra fektetése, valamint különféle fogásokkal, dobásokkal a fölény megszerzése, ill. ebben a sportágban rendezett verseny(szám)’ ❖ A’ Futás, Ugrás, Bírkódzás … Gimnasztikai játékok (1804 Sárváry Pál C3709, 95) | A homerosi költeményekben kocsiversenyek, ökölharcz, birkózás, versenyfutás és dárdaharcz az egyik nagy verseny részei (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | a birkózás görög-római szabályok szerint történt (1907 Herkules 2108001, 114) | a birkózás Atlantában is hű lesz olimpiai hagyományaihoz (1994 Magyar Hírlap CD09) | A klasszikus sportágakban – mint az atlétika, birkózás, labdarúgás stb. – az ő [ti. Thomas Arnold] tanai szellemében alkották meg az első versenyszabályokat (1997 PedagógiaiLex. C6809, 106) | A női birkózást a FILA 1985-ben karolta fel, s az idén már a tizedik világbajnokságot rendezte hölgyek részére (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (ritk) ’két ellenfél (fegyveres) küzdelme, párbaj, párviadal’ ❖ [a herceg bajvívója] az ajtó előtt van s bebocsátásért alkalmatlankodik. Oliver. Hívd be! (Dennis el.) Ez jó lesz; s a birkózás már holnap lesz (1870 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | Nekem a szerelem nem volt víg ajándék, Lovagi birkózás, tréfás kopja-játék (1910 Ady Endre C0536, 356) | A Szent László király (1077–1095) és a kun vitéz birkózását megörökítő díszes P iniciálé (1995 Bertényi Iván CD58).

Ö: iszap~.

Fr: kötöttfogású, szabadfogású.

Sz: birkózási.

Vö. ÉrtSz.; TESz. birkózik; ÉKsz.

birkózás főnév 4A
1.
a birkózik igével kifejezett cselekvés
a’ kemény derekak’ birkózásinak és más terhes baj-vivásoknak le-irásával késedelmezni nem akarok
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
2. (Sp)
eszköz nélkül vívott test-test elleni küzdelem mint küzdősport, amelynek célja az ellenfélnek az egyensúlyi helyzetből való kibillentése és két vállra fektetése, valamint különféle fogásokkal, dobásokkal a fölény megszerzése, ill. ebben a sportágban rendezett verseny(szám)
A’ Futás, Ugrás, Bírkódzás … Gimnasztikai játékok
(1804 Sárváry Pál)
A homerosi költeményekben kocsiversenyek, ökölharcz, birkózás, versenyfutás és dárdaharcz az egyik nagy verseny részei
(1899 Nagy képes világtörténet)
a birkózás görög-római szabályok szerint történt
(1907 Herkules)
a birkózás Atlantában is hű lesz olimpiai hagyományaihoz
(1994 Magyar Hírlap)
A klasszikus sportágakban – mint az atlétika, birkózás, labdarúgás stb.s a többi – az ő [ti. Thomas Arnold] tanai szellemében alkották meg az első versenyszabályokat
(1997 PedagógiaiLex.)
A női birkózást a FILAFédération internationale des luttes associées ’Nemzetközi Amatőr Birkózószövetség’ 1985-ben karolta fel, s az idén már a tizedik világbajnokságot rendezte hölgyek részére
(1998 Magyar Hírlap)
3. (ritk)
két ellenfél (fegyveres) küzdelme, párbaj, párviadal
[a herceg bajvívója] az ajtó előtt van s bebocsátásért alkalmatlankodik. Oliver. Hívd be! (Dennis el.) Ez jó lesz; s a birkózás már holnap lesz
(1870 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
Nekem a szerelem nem volt víg ajándék, Lovagi birkózás, tréfás kopja-játék
(1910 Ady Endre)
A Szent László király (1077–1095) és a kun vitéz birkózását megörökítő díszes P iniciálé
(1995 Bertényi Iván)
Sz: birkózási
Vö. ÉrtSz.; TESz. birkózik; ÉKsz.

Beállítások