birok fn 35A6 (rendsz. -ra raggal)
1. (/ritk, vál) ’〈játékként, versengésként, ill. sportként:〉 test-test elleni küzdelem, birkózás’ ❖ Nos fiúk, birokra, hadd lássuk, ki áll ki? (1846 Arany János 8014001, 102) | Sámsoni erejű férfi lett belőle, akivel birokra ember nem mérkőzhetett (1860 Jókai Mór CD18) | A birkózás különben mindenütt kedvelt népies sport; hiszen ha két legény meg akarja mutatni, hogy „ki a legény a csárdában”, akkor mindjárt birokra mennek (1893 PallasLex. CD02) | [az ógörög iszthmoszi játékok] magvát a következő versenyek tették: versenyfutás a sztadionban és 7 sztadiumos hosszverseny, birok és öklözés (1914 RévaiNagyLex. C5706, 686) | [a kínai cirkuszban] az úgynevezett szumószám – amelyben két dagadtra kitömött férfi kel birokra egymással – meglehetősen unalmas (1999 Magyar Hírlap CD09).
1a. (vál) ’két v. több egymással szemben álló, ellentétes jelenség, erő közötti versengés, (elkeseredett v. reménytelen) küzdelem’ ❖ a birokra kelt szelek (1875 Vajda János 8503062, 164) | eleve vesztesek [vagyunk] minden legkisebb ellentétben vagy birokban is, melybe Ausztriával szemben belesodortatunk (1910 Ignotus CD10) | Versei állandó belső birokból születnek (1943 Juhász Géza¹ 9283004, 29) | [Spiró György Kvartett című darabjában] a kopott konyhaasztalnál rögeszmés monológok, töredezett mondatok és angolos fordulatok kelnek birokra egymással (2000 Magyar Hírlap CD09).
1b. (-val/-vel ragos szóval) (vál) ’vminek, es. vkinek a legyőzésére, legyűrésére, (hatalmának) megszüntetésére irányuló erőfeszítés, harc, küzdelem’ ❖ [A dal] sajong, sivit, birokra száll a széllel (1876 Szász Gerő C3816, 74) | Viktor Emánuel király kormánya erősen birokra kelt a Vatikánnal (1880 Kossuth Lajos CD32) | Tények vannak, amelyekkel hiába kelnének birokra, ha egyáltalán meg tudnák ragadni őket (1929 Illyés Gyula CD10) | [Az öreg parasztemberek] nem hisznek, kételkednek, s erejük arányában birokra mennek a vezérek ránk vetülő árnyékával (1976 Dobos László 1034003, 210) | a Természet rendjébe beavatkozó, Istennel birokra kelő ember csúfos kudarcra van ítélve (1997 Magyar Hírlap CD09).
2. (/vál) ’kötekedésből v. ellentét, vita miatt kezdeményezett, ill. vminek a megszerzéséért, es. önvédelemből folytatott verekedés, dulakodás’ ❖ Szóváltás, azután perelés lőn: […] Végre [= végül] birokra, türökre [= tülökre, szarvra], marokra, ökölre kerültek (1845 Arany János CD01) | Az iskolai tanuló ifjuság két pártra szakadt és birokra kerülvén a dolog, a Csécsi pártja 1722. decz. 11. Nagy Mihályi pártosait tanárostól együtt kiverte az iskolából (1893 Magyar írók élete CD27) | Két hím [teknős] féltékeny birokra kél egy-egy nőstény birtokáért s az ilyen harcot bizonyos szívóssággal hosszabb ideig folytathatják (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Kálozon] már tettlegességekig is fajult a helyzet, egy-egy szóváltás folytatásaként cigányok és „többségiek” mentek birokra (1995 Magyar Hírlap CD09).
2a. (rég, ritk) ’〈kül. háborúban:〉 az egymással szemben álló felek, emberek (csoportjai) közötti (fegyveres) összecsapás, közelharc’ ❖ az a szándék, hogy kinyitván a kapukat, birokra eresszenek bennünket a künn dörömböző ellencsapatokkal (1854 Jókai Mór CD18) | Ha birokra kerűl az ütközés, [a gyáva lovag] jókor eloldalog, mígnem övéi végeztek az ellennel (1892 Pór Antal CD55) | A csatatér teli volt a szörnyű birok idegrázó nyomaival. Több, mint 1400 halottra és sebesültre terité szürke fátyolát a beköszöntő alkony (1896–1898 Gracza György CD45).
ÖE: ~harc, ~hős, ~tusa, ~verseny.
Vö. ÉrtSz.; TESz. birkózik; ÉKsz.