bíróválasztás fn 4A

1. (Jog is/Tört v. Népr) ’vmely község v. város bírójának bizonyos időközönként a (választásra jogosult) lakosok v. egy (kijelölt) személy v. testület által történő megválasztása, ill. az ilyen céllal szervezett alkalom, esemény’ ❖ az 60 Személyekbl álló kls Tanáts Biró választásra kelvén (1782 Magyar Hírmondó C0270, 54) | Biróválasztás minden évben történt oly módon, hogy a földes uraság az értelmesebb és vagyonosabb parasztokból hármat kijelelt, kik közől azután az összegyült házasgazdák egyet választottak (1860 Vasárnapi Újság CD56) | a tegnapi bíróválasztáson (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | a legközelebbi bíró választáskor a falu népe egyhangúlag bírájának választotta Jancsit (1930 Krúdy Gyula CD54) | Még a nagy német birodalmi városok, így Regensburg, Nürnberg vagy Frankfurt is csak a 14–15. században tudták – általában jelentős anyagi ellenszolgáltatás fejében – a bíróválasztás jogát megszerezni (1993 Kubinyi András CD17).

2. ’jelölt v. pályázó személy(ek)nek vmely bírói testület tagjává v. vezetőjévé, ill. vmely ad hoc feladatot ellátó bíróvá választása az arra felhatalmazott testület által’ ❖ az Országgyűlés egy államjogi aktust végzett, amikor a bíróválasztást [ti. az átvilágítóbírák megválasztását] elvégezte (1995 Országgyűlési Napló CD62) | [az igazságügy-miniszter] azokat nevezte ki megyei főbírónak [ti. megyei bíróság elnökének], akik [a pályázók közül] egész csekély kisebbségi szavazatot kaptak a bíróválasztásnál (1996 Országgyűlési Napló CD62) | Az idén jár le öt alkotmánybíró mandátuma, és a jelölés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy kínkeserves a bíróválasztás (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (Jog is) ’a perben eljáró bíró megválasztásának lehetősége a peres felek (vmelyike) által’ ❖ mivel a bíróválasztás alkotmányos jog: mind a vesztő fél megnyugtatására […], mind pedig azért, hogy a küldöttség kinevezése pártosságból soha se történhessék, az osztályt kívánó fél tehát javasoljon 4, az ellenrész szinte 4 tagot (1837 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [az említett] három esetben semmi nyoma a felek általi bíróválasztásnak, hanem hivatalból járnak el a kiküldött békebírák (1872 Botka Tivadar CD57) | [a választott bírósági eljárásban] a szabad bíróválasztás következtében az ügyfelek lényegében ugyanazt a szolgáltatást kapják, mint külföldön (1994 Országgyűlési Napló CD62).

Sz: bíróválasztási.

Vö. CzF.

bíróválasztás főnév 4A
1. (Jog is/Tört v. Népr)
vmely község v. város bírójának bizonyos időközönként a (választásra jogosult) lakosok v. egy (kijelölt) személy v. testület által történő megválasztása, ill. az ilyen céllal szervezett alkalom, esemény
az 60 Személyekbl álló kls Tanáts Biró választásra kelvén
(1782 Magyar Hírmondó)
Biróválasztás minden évben történt oly módon, hogy a földes uraság az értelmesebb és vagyonosabb parasztokból hármat kijelelt, kik közől azután az összegyült házasgazdák egyet választottak
(1860 Vasárnapi Újság)
a tegnapi bíróválasztáson
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
a legközelebbi bíró választáskor a falu népe egyhangúlag bírájának választotta Jancsit
(1930 Krúdy Gyula)
Még a nagy német birodalmi városok, így Regensburg, Nürnberg vagy Frankfurt is csak a 14–15. században tudták – általában jelentős anyagi ellenszolgáltatás fejében – a bíróválasztás jogát megszerezni
(1993 Kubinyi András)
2.
jelölt v. pályázó személy(ek)nek vmely bírói testület tagjává v. vezetőjévé, ill. vmely ad hoc feladatot ellátó bíróvá választása az arra felhatalmazott testület által
az Országgyűlés egy államjogi aktust végzett, amikor a bíróválasztást [ti. az átvilágítóbírák megválasztását] elvégezte
(1995 Országgyűlési Napló)
[az igazságügy-miniszter] azokat nevezte ki megyei főbírónak [ti. megyei bíróság elnökének], akik [a pályázók közül] egész csekély kisebbségi szavazatot kaptak a bíróválasztásnál
(1996 Országgyűlési Napló)
Az idén jár le öt alkotmánybíró mandátuma, és a jelölés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy kínkeserves a bíróválasztás
(1998 Magyar Hírlap)
3. (Jog is)
a perben eljáró bíró megválasztásának lehetősége a peres felek (vmelyike) által
mivel a bíróválasztás alkotmányos jog: mind a vesztő fél megnyugtatására […], mind pedig azért, hogy a küldöttség kinevezése pártosságból soha se történhessék, az osztályt kívánó fél tehát javasoljon 4, az ellenrész szinte 4 tagot
(1837 Kossuth Lajos összes munkái)
[az említett] három esetben semmi nyoma a felek általi bíróválasztásnak, hanem hivatalból járnak el a kiküldött békebírák
(1872 Botka Tivadar)
[a választott bírósági eljárásban] a szabad bíróválasztás következtében az ügyfelek lényegében ugyanazt a szolgáltatást kapják, mint külföldön
(1994 Országgyűlési Napló)
Sz: bíróválasztási
Vö. CzF.

Beállítások