birtokközösség fn 3B8

1. (Jog is/Tört) ’vmely (közös tulajdonban levő) földbirtok közös használata, ill. az ennek alapján létrejött jogviszony’ ❖ Minden földnek határa volt, Ki rajta áttört, meglakolt: Birtok-közösség volt a föld; Jött a haszonvágy, érdekek; Hol mind bír, ott nincs senkinek – S hogy birjon egy, mindenki ölt (1848 Jámbor Pál C2200, 30) | Compossessio […] a. m. birtokközösség; a magyar jogban (compossessoratus is) közbirtokosság (1893 PallasLex. CD02) | [a nemzetségi közösségekben élő magyar nemesek a királyság kialakulása után] szállásbirtokukat továbbra is minden korlátozás nélkül, szabadon, az ősi jogszokás szerint a nemzetségi birtokközösség keretében birtokolták (1928 Hóman Bálint CD42) | [1879-ben] megszűnt a község [ti. Sióagárd] és az uradalom közötti évszázadok óta fennálló birtokközösség (2000 Gaál Zsuzsanna CD36).

1a. (Jog is/Tört) ’ilyen jogviszonyban levő felek (szervezeti formában működő) összessége’ ❖ [Oroszországban] társaságba állott parasztoknak földek adattak mívelésre, e telepitések képezték első csiráját a községi birtokközösségnek (mir) (1894 e. Kossuth Lajos 8250007, 255) | nyílvetés v. nyílhúzás, árpádkori magyar népszokás, mely szerint a birtokközösséghez, faluhoz tartozó földeket évről-évre úgy osztották ki megművelésre a közösség tagjai közt, hogy nyilat vetettek v. húztak (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 162) | [a szabályzat] részletesen meghatározta a birtokközösségek működésének és a birtok igazgatásának módját, valamint a tagok részesedését a közös birtok hasznából (1999 Magyar néprajz CD47).

2. (rég, ritk) ’a termelési eszközök és a fogyasztási javak közös birtoklása, használata; vagyonközösség’ ❖ [ami] a birtokközösséget illeti, e’ tanítmánynál semmi sem lehet populárisabb azok előtt, kiknek egész vagyonjok abból áll, a’ mit más zsebéből a’ magokéba csennek által (1833 Jelenkor C0226, 739) | A’ communismus […] egyszerűen birtok közösséget akar (1845 Irinyi József C2178, 302).

J: közbirtokosság.

birtokközösség főnév 3B8
1. (Jog is/Tört)
vmely (közös tulajdonban levő) földbirtok közös használata, ill. az ennek alapján létrejött jogviszony
Minden földnek határa volt, Ki rajta áttört, meglakolt: Birtok-közösség volt a föld; Jött a haszonvágy, érdekek; Hol mind bír, ott nincs senkinek – S hogy birjon egy, mindenki ölt
(1848 Jámbor Pál)
Compossessio […] a. m.annyi mint birtokközösség; a magyar jogban (compossessoratus is) közbirtokosság
(1893 PallasLex.)
[a nemzetségi közösségekben élő magyar nemesek a királyság kialakulása után] szállásbirtokukat továbbra is minden korlátozás nélkül, szabadon, az ősi jogszokás szerint a nemzetségi birtokközösség keretében birtokolták
(1928 Hóman Bálint)
[1879-ben] megszűnt a község [ti. Sióagárd] és az uradalom közötti évszázadok óta fennálló birtokközösség
(2000 Gaál Zsuzsanna)
1a. (Jog is/Tört)
ilyen jogviszonyban levő felek (szervezeti formában működő) összessége
[Oroszországban] társaságba állott parasztoknak földek adattak mívelésre, e telepitések képezték első csiráját a községi birtokközösségnek (mir)
(1894 e. Kossuth Lajos)
nyílvetés v.vagy nyílhúzás, árpádkori magyar népszokás, mely szerint a birtokközösséghez, faluhoz tartozó földeket évről-évre úgy osztották ki megművelésre a közösség tagjai közt, hogy nyilat vetettek v.vagy húztak
(1928 TolnaiÚjLex.)
[a szabályzat] részletesen meghatározta a birtokközösségek működésének és a birtok igazgatásának módját, valamint a tagok részesedését a közös birtok hasznából
(1999 Magyar néprajz)
2. (rég, ritk)
a termelési eszközök és a fogyasztási javak közös birtoklása, használata; vagyonközösség
[ami] a birtokközösséget illeti, e’ tanítmánynál semmi sem lehet populárisabb azok előtt, kiknek egész vagyonjok abból áll, a’ mit más zsebéből a’ magokéba csennek által
(1833 Jelenkor)
A’ communismus […] egyszerűen birtok közösséget akar
(1845 Irinyi József)

Beállítások