birtoktöbbesítő mn 1C (Nyelvt)

birtoktöbbesítő jel ’〈a magyar nyelvben:〉 a grammatikai birtok többes számát kifejező -i(-) jelmorféma, amely a birtokos személyjelet megelőző, ill. a birtokjelet követő helyen áll’ ❖ [a nyelvtörténeti ősmagyar korban] alakul ki a birtoktöbbesítő -i jel (háza-i-m), valamint az -é birtokjel (gyerek-é) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

birtoktöbbesítő melléknév 1C (Nyelvt)
(csak szókapcsolatban)
birtoktöbbesítő jel
〈a magyar nyelvben:〉 a grammatikai birtok többes számát kifejező -i(-) jelmorféma, amely a birtokos személyjelet megelőző, ill. a birtokjelet követő helyen áll
[a nyelvtörténeti ősmagyar korban] alakul ki a birtoktöbbesítő -i jel (háza-i-m), valamint az -é birtokjel (gyerek-é)
(1997 Magyar nyelv és irodalom)

Beállítások