birtokviszony fn 4A

1. (Jog is) ’az a körülmény, hogy vmely személy v. közösség vmely dolgot, kül. (anyagi) értéket ténylegesen a hatalmában tart, ill. azzal mint tulajdonával (szabadon) rendelkezik’ ❖ [a hitelező] kossuthfalvai birtokviszonyomban […] találhat olly biztosságot, melly még legroszabb esetre is egyetlen fillérnyi károsodástol megóvja (1840 Kossuth Lajos CD32) | oly körülmény forog fenn, mely miatt a tételes jog a birtokviszonyt nem ismeri el birtoknak, hanem csak birlalatnak (1893 PallasLex. CD02) | A lepecsételés célja valaminek a hitelességét, igaz voltát, vagy a már említett titkosságát bizonyítani, biztosítani, ugyanakkor birtokviszonyt is igazolni (1995 BibliaiLex. CD1207).

2. (rendsz. birtokszóként, tbsz-ban) ’vmely személynek, közösségnek v. társadalmi csoportnak (föld)tulajdonlási viszonyaival kapcs. helyzete, állapota’ ❖ a nemzet osztályai között a birtokviszonyok, felosztás és elkülönitések által véglegesen elrendeztetnek (1856 Vasárnapi Újság CD56) | a birtokviszonyok meg vannak fordulva; akkor ő volt gazdag, én voltam csőd alatt; most én vagyok gazdag, ő most koldus (1862 Jókai Mór CD18) | [betekintés] a klastrom birtokviszonyaiba (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 58) | A jobbágyság birtokviszonyait, földesúri adózását és robotszolgálatát méltányosan szabályozni hivatott úrbérrendezés (1940 Berlász Jenő CD22) | [a Telegdi család] birtokviszonyaira vonatkozó oklevelek (1997 Blazovich László–Géczi Lajos CD58).

2a. (rendsz. tbsz-ban) (sajtó) ’〈vmely államban:〉 a földterület tulajdonlási(, szerkezeti, művelési stb.) viszonyaival kapcs. helyzet, állapot’ ❖ a’ jelen birtokviszonyoknak szószólói ezeket az aristocratiára kedvezőleg hatónak állítják (1840 Trefort Ágoston C0059, 243) | az irlandi földkérdés megoldásának megkisértése fel fogja vetni Angolországban is a földkérdést és a birtokviszonyok általános revízióját (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381003, 185) | Ma sincs a magyar társadalomnak olyan betegsége, gazdasági életünk egészét érintő olyan baja, amely nem függene össze félfeudális birtokviszonyainkkal (1947 Losonczy Géza 2005108, 40) | az elmúlt 50 évben több alkalommal is állami beavatkozás miatt és révén jött létre egy nem szerves fejlődéssel kialakult birtokviszony (1997 Országgyűlési Napló CD62).

3. (Nyelvt) ’〈birtokos jelzős v. birtoklást kifejező részeshatározós szerkezetben, ill. összetett szóban:〉 tulajdonosi, ill. más, pl. rész-egész, ok-okozati, a hely és az ott levők közötti viszonyt v. társadalmi, családi stb. összetartozást kifejező grammatikai jelentés’ ❖ A chinai ősnyelv a kùvên Krisztus előtt 213-ik esztendeig az emlitettekhez hasonlag [ti. összetétellel] jelölte a névszói birtokviszonyt, pl. hô tûng folyóeredet=forrás, mîn li néperő (1860 Mátyás Flórián 8301009, 24) | [Ady] szívesen használ birtok-viszonyt, pl. az ős: atyáimnak atyja (1909 Laczkó Géza CD10) | [a Tihanyi alapítólevélben] a többszörös birtokviszony is csak a birtokszón van jelölve: Martis wásárá kutá rëá, azaz Martos vásártere kútjáig (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | a birtokos szerkezetet […] a német szereti összetett szóként egybeírni, a birtokviszonyt jelző „s” képzővel. Vagyis a helyes írásmód: Deutscher Gewerkschaftsbund [= Német Szakszervezetek Szövetsége] (2000 Figyelő CD2601).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

birtokviszony főnév 4A
1. (Jog is)
az a körülmény, hogy vmely személy v. közösség vmely dolgot, kül. (anyagi) értéket ténylegesen a hatalmában tart, ill. azzal mint tulajdonával (szabadon) rendelkezik
[a hitelező] kossuthfalvai birtokviszonyomban […] találhat olly biztosságot, melly még legroszabb esetre is egyetlen fillérnyi károsodástol megóvja
(1840 Kossuth Lajos)
oly körülmény forog fenn, mely miatt a tételes jog a birtokviszonyt nem ismeri el birtoknak, hanem csak birlalatnak
(1893 PallasLex.)
A lepecsételés célja valaminek a hitelességét, igaz voltát, vagy a már említett titkosságát bizonyítani, biztosítani, ugyanakkor birtokviszonyt is igazolni
(1995 BibliaiLex.)
2. (rendsz. birtokszóként, tbsz-ban)
vmely személynek, közösségnek v. társadalmi csoportnak (föld)tulajdonlási viszonyaival kapcs. helyzete, állapota
a nemzet osztályai között a birtokviszonyok, felosztás és elkülönitések által véglegesen elrendeztetnek
(1856 Vasárnapi Újság)
a birtokviszonyok meg vannak fordulva; akkor ő volt gazdag, én voltam csőd alatt; most én vagyok gazdag, ő most koldus
(1862 Jókai Mór)
[betekintés] a klastrom birtokviszonyaiba
(1926 TolnaiÚjLex.)
A jobbágyság birtokviszonyait, földesúri adózását és robotszolgálatát méltányosan szabályozni hivatott úrbérrendezés
(1940 Berlász Jenő)
[a Telegdi család] birtokviszonyaira vonatkozó oklevelek
(1997 Blazovich László–Géczi Lajos)
2a. (rendsz. tbsz-ban) (sajtó)
〈vmely államban:〉 a földterület tulajdonlási(, szerkezeti, művelési stb.) viszonyaival kapcs. helyzet, állapot
a’ jelen birtokviszonyoknak szószólói ezeket az aristocratiára kedvezőleg hatónak állítják
(1840 Trefort Ágoston)
az irlandi földkérdés megoldásának megkisértése fel fogja vetni Angolországban is a földkérdést és a birtokviszonyok általános revízióját
(1880–1882 Pulszky Ferenc)
Ma sincs a magyar társadalomnak olyan betegsége, gazdasági életünk egészét érintő olyan baja, amely nem függene össze félfeudális birtokviszonyainkkal
(1947 Losonczy Géza)
az elmúlt 50 évben több alkalommal is állami beavatkozás miatt és révén jött létre egy nem szerves fejlődéssel kialakult birtokviszony
(1997 Országgyűlési Napló)
3. (Nyelvt)
〈birtokos jelzős v. birtoklást kifejező részeshatározós szerkezetben, ill. összetett szóban:〉 tulajdonosi, ill. más, pl. rész-egész, ok-okozati, a hely és az ott levők közötti viszonyt v. társadalmi, családi stb. összetartozást kifejező grammatikai jelentés
A chinai ősnyelv a kùvên Krisztus előtt 213-ik esztendeig az emlitettekhez hasonlag [ti. összetétellel] jelölte a névszói birtokviszonyt, pl.például hô tûng folyóeredet=forrás, mîn li néperő
(1860 Mátyás Flórián)
[Ady] szívesen használ birtok-viszonyt, pl.például az ős: atyáimnak atyja
(1909 Laczkó Géza)
[a Tihanyi alapítólevélben] a többszörös birtokviszony is csak a birtokszón van jelölve: Martis wásárá kutá rëá, azaz Martos vásártere kútjáig
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
a birtokos szerkezetet […] a német szereti összetett szóként egybeírni, a birtokviszonyt jelző „s” képzővel. Vagyis a helyes írásmód: Deutscher Gewerkschaftsbund [= Német Szakszervezetek Szövetsége]
(2000 Figyelő)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások