bizományos mn és fn
I. mn 15A2 (Ker is)
1. ’bizományi szerződésen alapuló, bizományban történő 〈tevékenység, kül. kereskedelem, adásvétel, ill. kereskedési forma〉’ ❖ bizományos kereskedés (1838 Figyelmező C0152, 788) | Kis városokban a’ nyomtatók többnyire egy kis bizományos kereskedést is űznek (1843 Athenaeum C0027, 287) | a BÁV-nál a műszaki cikkek árrése bizományos konstrukció esetén általában 10, vétel esetén 15 százalék (1985 Révész Sándor 1133001, 21) | a letelepedett [külföldi bank]fiók mindennel (többek között saját számlás vagy bizományos értékpapír-kereskedelemmel, részvénykibocsátásban való részvétellel […], portfólió-kezeléssel és befektetési tanácsadással) foglalkozhat (1996 Figyelő CD2601).
1a. (kissé rég, ritk, Jog) ’ezt szabályozó, ezzel foglalkozó 〈jog〉’ ❖ [Stiller Mór] a kereskedelmi jogot tette tanulmányai tárgyává és a vasuti, biztosítási, bizományos és részvényjog köréből számos dolgozata jelent meg a szaklapokban (1909 Magyar írók élete CD27).
1b. (kissé rég, ritk) ’ilyen (kereskedelmi) tevékenységért megállapított 〈díjazás〉’ ❖ a bolt nyitás jussát Temes, Torontál és Krassó megyék hasonlatára megállapitott bizományos taxa fizetés mellet a jobbágyoknak minden kivétel nélkül megengedték volt (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Idegenpénz az állami számtartásban a vagyon álladékára mennyiségileg ki nem ható átfutó kezelésnek egyik csoportja, az előlegek, ellátmányok és szállítmányok, valamint bizományos fizetések mellett (1914 RévaiNagyLex. C5706, 456).
2. ’ilyen (kereskedelmi) tevékenységet folytató, kül. ilyen adásvételeket lebonyolító 〈vállalkozás, üzlet, áruház, ill. személy〉’ ❖ angol bizományos ház (1842 Pesti Hírlap CD61) | Konreuburgi Marhatáp- és gyógypor lovak, szarvasmarhák és juhok számára […]. Kapható […] Magyarország minden városaiban az erre felkért bizományos uraknál (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a bankfiók (így nevezték a bizományos állampénztárt) a befagyott Dunára való tekintettel helyeztessék át Pestre (1910 Faragó Miksa CD10) | el tudunk helyezni egy év alatt ötszáz példány Léonide-ot – felelte a bizományos könyvkereskedő (1954 Benedek Marcell ford.–Balzac 9042011, 169) | A nagy kezdőtőkét igénylő könyvkereskedés XVIII–XIX. századi magyarországi jellemzőit, a nagyobb nyomdák bizományos hálózatait […] ismertette J. Halász Margit tanulmánya (1994 Dominkovits Péter CD52) | [a gyártók] egy általuk felszerelt bizományos céggel képviseleti szerződést is kötnek (1999 Magyar Hírlap CD09) | a nagy értékpapír-kereskedők a kiemelt ügyfeleknek 0,2, bizományos brókereknek pedig 0,1 százalékos jutalékkal dolgoznak (1999 Figyelő CD2601).
II. fn 4A
1. (Ker) ’ilyen (kereskedelmi) tevékenységet folytató, kül. ilyen adásvételeket lebonyolító vállalkozás, üzlet, áruház, ill. személy’ ❖ Comissionatus: bizományos (1834 Szófüzér C2854, 17) | Midőn 1838-ban Amerikában a’ [dohány]termés roszul ütött ki, a’ franczia kormány Piscatori párisi kereskedőház mint bizományos által kisérletet tőn magyar levelek vásárlásával (1843 Pesti Hírlap CD61) | A tej szállitását f. hó 15-én kezdjük meg és kérjük a megrendeléseket intézetünkhöz, vagy bizományosainkhoz juttatni (1894 Hazánk 8634001, 11) | mi nem vagyunk kiadók, csak bizományosok. Ha a magunk számlájára csinálunk meg egy könyvet, az ilyen műveletet csak beérkezett emberekkel hajtjuk végre (1954 Benedek Marcell ford.–Balzac 9042011, 170) | bizományos, bróker 1. olyan tőzsdei üzletkötő, aki csak megbízásból, nem saját számlára köt értékpapírüzletet 2. közvetítő, aki a nála elhelyezett árut eladja (1991 Tények könyve CD37).
2. (rendsz. birtokszóként) (rég) ’vmely személynek a megbízásából, gyakr. követségében tevékenykedő személy v. csoport’ ❖ Depositarius, bízományos: bei dem das anvertraute Gut liegt (1822 e. Tudományos mesterszókönyv C4429, 134) | a’ kis gyülés csak függeléke, bizományosa a’ nagy gyülésnek (1841 Pesti Hírlap CD61) | Belényesi a főpénzverő mester kapja a legtöbb megbizást zománczos kupára, zománczos csattra, […] szóval ő e tekintetben az első bízományos (1878 Thallóczy Lajos CD57) | Petőfi meg volt felőle győződve, hogy nem az országgyűlésben, hanem az országgyűlésen kívül van a nemzet közvéleménye. E közvélemény bizományosának tartotta magát (1892 Jókai Mór CD18).
2a. (birtokszóként) (vál) ’vmely (szellemi, eszmei) ügy, érték, érdek stb. képviselője, ill. letéteményese’ ❖ [I. István] első bizományosa lőn Francziaország eszméinek a Dunánál (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Kossuth jött meg a miniszterekkel. […] Az ország függetlenségének bizományosai az első padsor előtt, szemben az elnökkel, külön székeken foglalnak helyet (1896–1898 Gracza György CD45) | úgy tekintett reájok, mint a költői szellem […] egyedűli bizományosaira (1903 Irodalomtörténeti Közlemények C0220, 138) | Aki elment, annak tenger dolga van – neki kell az élők sorsát irányítani, génjeikbe költözve – mint az Isten szándékainak bizományosai –, részben ők szabják-varrják sorsodat (1997 Magyar Hírlap CD09).
J: bizományi.
Ö: lap~.
ÖU: értékpapír-~, fő~, hírlap~, hit~.
Sz: bizományosi.
Vö. CzF. bizományos¹, bizományos²; ÉrtSz.; TESz. bízik; ÉKsz.