bizonykol ts ige 1a (rég v. nyj)

’hosszasan, ismételve v. kitartóan, makacsul állít, erősít vmit; bizonygat’ ❖ Biz igaz ám! – bizonykolták a többiek (1851 Vas Gereben C4386, 27) | Zatlacz ur bizonykolá, hogy semmiféle példabeszédet nem ismer (1880 e. Csepreghy Ferenc C1282, 280) | iszën të aszt bizonkutad, hogy a birkánok csak ëv vesiéje vuót (1895–1905 Göcsej népköltészete C6513, 328).

Vö. ÚMTsz.

bizonykol tárgyas ige 1a (rég v. nyj)
hosszasan, ismételve v. kitartóan, makacsul állít, erősít vmit; bizonygat
Biz igaz ám! – bizonykolták a többiek
(1851 Vas Gereben)
Zatlacz ur bizonykolá, hogy semmiféle példabeszédet nem ismer
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
iszën të aszt bizonkutad, hogy a birkánok csak ëv vesiéje vuót
(1895–1905 Göcsej népköltészete)
Vö. ÚMTsz.

Beállítások