bliccel ige 1b (biz)

1. tn ’alkalomról, összejövetelről, kül. (tan)óráról igazolás v. bejelentés nélkül távol marad, hiányzik’ ❖ bliccelni: otthon maradni a szekundázástól való félelem miatt (1898 A magyar diáknyelv C1419, 33) | elmegy analitikus órára, miután napokig nem ment, „lógott”, bliccelt (1967 Vágó Márta 1158006, 266) | [az 1960-ban Londonba látogató magyar íróküldöttség tagjainak] mindenféle angol kulturális bácsikákkal és kis hírű írótársakkal kellett volna folyvást sherryzniök, de ott blicceltek, ahol csak tudtak (1995 Magyar Hírlap CD09) | Munkanapokon intézni a bevásárlást örömszerző, akár bliccelni az iskolából (1999 Figyelő CD2601).

1a. ts (kissé rég) ’〈tanórát〉 mulaszt’ ❖ a tanári tilalom ellenére október hatodikán beszédet mond az órákat bliccelő osztálynak a honvédemlék előtt (1932 Illés Endre CD10) | [Ilja Mecsnyikov] óráit hónapszámra „bliccelte”, nem azért talán, hogy mulasszon, vagy kártyázzék: csak azért, hogy minél többet olvasson (1933 Az állatok világa ford. CD46).

2. tn ’fizetési kötelezettségét elmulasztja, ill. vmely szolgáltatást fizetés nélkül vesz igénybe’ ❖ Bliccelni már nem merek. Nagy pechem van. Sokszor próbáltam, de nem tudok megszökni, mindig megcsípnek s összevernek a kellnerek [= pincérek] (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Asszonyom – kiáltott a kalauznő. – Csak váltsa meg a jegyét! Figyeltem magát, hogy bliccelni akar! (1958 Népszabadság ápr. 30. C1499, 8) | Megbüntethetik azokat a gépjármű-tulajdonosokat, akik túllépték a parkolás idejét, netán megpróbáltak bliccelni (1996 Magyar Hírlap CD09) | A nyilvános vécén senki nem bliccelhet (1997 Magyar Hírlap CD09).

Ö: el~.

Sz: bliccelés, bliccelő.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

bliccel ige 1b (biz)
1. tárgyatlan
alkalomról, összejövetelről, kül. (tan)óráról igazolás v. bejelentés nélkül távol marad, hiányzik
bliccelni: otthon maradni a szekundázástól való félelem miatt
(1898 A magyar diáknyelv)
elmegy analitikus órára, miután napokig nem ment, „lógott”, bliccelt
(1967 Vágó Márta)
[az 1960-ban Londonba látogató magyar íróküldöttség tagjainak] mindenféle angol kulturális bácsikákkal és kis hírű írótársakkal kellett volna folyvást sherryzniök, de ott blicceltek, ahol csak tudtak
(1995 Magyar Hírlap)
Munkanapokon intézni a bevásárlást örömszerző, akár bliccelni az iskolából
(1999 Figyelő)
1a. tárgyas (kissé rég)
〈tanórát〉 mulaszt
a tanári tilalom ellenére október hatodikán beszédet mond az órákat bliccelő osztálynak a honvédemlék előtt
(1932 Illés Endre)
[Ilja Mecsnyikov] óráit hónapszámra „bliccelte”, nem azért talán, hogy mulasszon, vagy kártyázzék: csak azért, hogy minél többet olvasson
(1933 Az állatok világa ford.)
2. tárgyatlan
fizetési kötelezettségét elmulasztja, ill. vmely szolgáltatást fizetés nélkül vesz igénybe
Bliccelni már nem merek. Nagy pechem van. Sokszor próbáltam, de nem tudok megszökni, mindig megcsípnek s összevernek a kellnerek [= pincérek]
(1881 Mikszáth Kálmán)
Asszonyom – kiáltott a kalauznő. – Csak váltsa meg a jegyét! Figyeltem magát, hogy bliccelni akar!
(1958 Népszabadság ápr. 30.)
Megbüntethetik azokat a gépjármű-tulajdonosokat, akik túllépték a parkolás idejét, netán megpróbáltak bliccelni
(1996 Magyar Hírlap)
A nyilvános vécén senki nem bliccelhet
(1997 Magyar Hírlap)
Ö: elbliccel
Sz: bliccelés, bliccelő
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások