bocsánat fn és msz 

I. fn 3A

1. ’vmely elkövetett bűnért, vétekért, ill. törvényszegésért megérdemelt büntetés elengedése; megbocsátás’ ❖ Ha Attyáért a’ mit tettem még ſem elég, Mondja meg, megtéſzem, tsak tudjam mi kell még? […] Ha vétkemért eként botsánatot véſzek, Próbálni merek, és tudom nyertes léſzek (1773 Teleki Ádám ford.–Corneille 7343001, 96) | Királyom nevében teljes bocsánatot Igérek Muránynak (1847 Arany János CD01) | [a kolostorból Nyugat-Európába szökő] Alexej Petrovics visszatért ugyan, de a kilátásba helyezett bocsánat helyett börtön várt reá (1911 RévaiNagyLex. C5697, 334) | Tettem, amit tettem. És nincs mentség, se bocsánat. Sajnos bűnhődés sincs, csak jártatom itt hiába a számat (1993 Petri György 9530109, 498).

1a. (Vall) ’〈kül. a zsidó és keresztény vallási hagyományban Istennek az ember bűnbánatára előre felkínált válaszaként:〉 a bűn megbocsátása, az alóla való felmentés, feloldozás; bűnbocsánat’ ❖ Te hozzád is fohászkodtak, ki ers ksziklája ’s oszlopa vagy az Isten’ házának, hol most a’ te méltó követd nyitogatja a’ kegyelemnek és botsánatnak ajtaját (1805 Tanárky János ford.–Tasso 8461002, 94) | A hű vezeklő bűnét látja csak … S hogy Istenhez fordúl bocsánatért: Szétválni kezd lelkében szín, salak (1864 Tompa Mihály CD01) | Ezek meggyónták és megbánták bűneiket, és bocsánatot nyerének és paradicsomba jutnak (1954 Benedek Marcell ford.–Rabelais 9042010, 43) | Bűnbánattal, alázatosan megtörve esedezik bocsánatért, hogy ne szakadjon el soha a kereszten érte is meghalt, őt is megváltó Jézus Krisztustól (1992 Friedrich Károly CD52).

2. ’〈(akaratlanul elkövetett) hibáért, megbántásért v. kellemetlenség okozásáért kért〉 engedelem, megértő, elnéző magatartás’ ❖ Boldognak ítélném magamat ha ezek [ti. a népességfogyás okai] közzül a’ leg-föbnek ki-irtáſára […] ezen múnkám ſzolgálhatna; mind-azonáltal botſánatot kérek, ha annak egyéb tárſ-okait-is meg-illeténdem (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [1]) | Újra követem, a’ T. Urat, ’s könyörgök nem csak bocsánatjáért, hanem barátságáért is (1816 Kazinczy Ferenc C2567, 178) | bocsánatot kért, a’ mért megtaszitott (1848 Dobsa Lajos 8107006, 25) | Bocsánatért esedezem először is bátorságomért, midőn, mint tán teljesen ismeretlen, keresem fel soraimmal (1913 e. Rudnyánszky Gyula 8400034, 11) | Ez neveletlenség! Kérj azonnal bocsánatot (1980 Varga Katalin 1161002, 20).

2a. (msz-szerűen) ’〈udvariassági kifejezésekben is: ilyen engedelem, elnézés kérésének a kif-ére〉’ ❖ bocsánat e természettan-sértésért! (1837 Tóth Péter 8491004, 372) | Igy vala mondva: tehát bocsánat, hogy igy irom is (1842 Pesti Hírlap CD61) | De, olvasóm, ezer bocsánat! Itt megszakítom könyvemet (1869–1872 Gyulai Pál CD01) | Bocsánat, ha megbántottam Puzsér ur (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 22) | Bocsánat a zavarásért (1920 Krúdy Gyula CD54) | Bocsánat a kifejezésért (1969 Csurka István 9096003, 167).

II. msz 0

1. ’〈udvariassági kifejezésekben is: bocsánatkérés kif-ére〉’ ❖ Botsánat! M. B. Orczy Lrintz Úrhoz. Uram! nem Scipió, kit itt festegetek; Ah! hidd-el, hazug ſzót eltted nem ejtek (1789 Kreskay Imre 7448014, 116) | Bocsánat, ah bocsánat, szép kisasszony, Ha szenvedélyem bántót mondatott (1834 Vörösmarty Mihály 8524402, 91) | odaszólt a meglökött kozáknak: […] Pardon, bocsánat! (1914–1915 Emőd Tamás 9123014, 47) | bocsánat, tévedtem (2000 Figyelő CD2601).

2. ’〈udvarias figyelmeztetés, főleg félreértést, tévedést eloszlató közlés bevezetésére〉’ ❖ bocsánat, édes kisdedeim, de azért mindegyre csinjával kell velök bánni (1841 Vajda Péter 8504013, 70) | Bocsánat. Én nem látogatóképpen vagyok itten, hanem hivatalos kiküldetésből (1860 Jókai Mór C2253, 308) | Bocsánat, magyaráztam, de fordítva történt a dolog (1976 Bajor Andor 1006017, 74) | Bocsánat! Mi tegeződünk? (1992 Mándy Iván 2016005, 318) | Már bocsánat, de én egy szóval sem említettem, hogy valamiféle birkózást szeretnék folytatni (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈udvarias, de erélyes ellenkezésként〉’ ❖ Bocsánat, mily alapja van ez érvelésnek? (1842 e. Dessewffy Aurél 8103004, 346) | Ostobaság ez a könyv egészen. – Bocsánat, uram, – a német etnografiai irodalomban ez egyike a legjobb műveknek (1897 Eötvös Károly 8127001, 21) | Bocsánat, – szólt közbe erélyesen Hill: – mi jogon beszél ön a kutyák nevében? (1938 Bókay János 9065001, 136) | Bocsánat! Én nem értek egyet ezzel a nyilatkozóval (1991 Országgyűlési Napló CD62).

Ö: bűn~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bocsát; ÉKsz.

bocsánat főnév és mondatszó
I. főnév 3A
1.
vmely elkövetett bűnért, vétekért, ill. törvényszegésért megérdemelt büntetés elengedése; megbocsátás
Ha Attyáért a’ mit tettem még ſem elég, Mondja meg, megtéſzem, tsak tudjam mi kell még? […] Ha vétkemért eként botsánatot véſzek, Próbálni merek, és tudom nyertes léſzek
(1773 Teleki Ádám ford.Corneille)
Királyom nevében teljes bocsánatot Igérek Muránynak
(1847 Arany János)
[a kolostorból Nyugat-Európába szökő] Alexej Petrovics visszatért ugyan, de a kilátásba helyezett bocsánat helyett börtön várt reá
(1911 RévaiNagyLex.)
Tettem, amit tettem. És nincs mentség, se bocsánat. Sajnos bűnhődés sincs, csak jártatom itt hiába a számat
(1993 Petri György)
1a. (Vall)
〈kül. a zsidó és keresztény vallási hagyományban Istennek az ember bűnbánatára előre felkínált válaszaként:〉 a bűn megbocsátása, az alóla való felmentés, feloldozás; bűnbocsánat
Te hozzád is fohászkodtak, ki ers ksziklája ’s oszlopa vagy az Isten’ házának, hol most a’ te méltó követd nyitogatja a’ kegyelemnek és botsánatnak ajtaját
(1805 Tanárky János ford.Tasso)
A hű vezeklő bűnét látja csak … S hogy Istenhez fordúl bocsánatért: Szétválni kezd lelkében szín, salak
(1864 Tompa Mihály)
Ezek meggyónták és megbánták bűneiket, és bocsánatot nyerének és paradicsomba jutnak
(1954 Benedek Marcell ford.Rabelais)
Bűnbánattal, alázatosan megtörve esedezik bocsánatért, hogy ne szakadjon el soha a kereszten érte is meghalt, őt is megváltó Jézus Krisztustól
(1992 Friedrich Károly)
2.
(akaratlanul elkövetett) hibáért, megbántásért v. kellemetlenség okozásáért kért〉 engedelem, megértő, elnéző magatartás
Boldognak ítélném magamat ha ezek [ti. a népességfogyás okai] közzül a’ leg-föbnek ki-irtáſára […] ezen múnkám ſzolgálhatna; mind-azonáltal botſánatot kérek, ha annak egyéb tárſ-okait-is meg-illeténdem
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Újra követem, a’ T.tekintetes Urat, ’s könyörgök nem csak bocsánatjáért, hanem barátságáért is
(1816 Kazinczy Ferenc)
bocsánatot kért, a’ mért megtaszitott
(1848 Dobsa Lajos)
Bocsánatért esedezem először is bátorságomért, midőn, mint tán teljesen ismeretlen, keresem fel soraimmal
(1913 e. Rudnyánszky Gyula)
Ez neveletlenség! Kérj azonnal bocsánatot
(1980 Varga Katalin)
2a. (msz-szerűen)
〈udvariassági kifejezésekben is: ilyen engedelem, elnézés kérésének a kif-ére〉
bocsánat e természettan-sértésért!
(1837 Tóth Péter)
Igy vala mondva: tehát bocsánat, hogy igy irom is
(1842 Pesti Hírlap)
De, olvasóm, ezer bocsánat! Itt megszakítom könyvemet
(1869–1872 Gyulai Pál)
Bocsánat, ha megbántottam Puzsér ur
(1903 Molnár Ferenc²)
Bocsánat a zavarásért
(1920 Krúdy Gyula)
Bocsánat a kifejezésért
(1969 Csurka István)
II. mondatszó 0
1.
〈udvariassági kifejezésekben is: bocsánatkérés kif-ére〉
Botsánat! M.Méltóságos B.báró Orczy Lrintz Úrhoz. Uram! nem Scipió, kit itt festegetek; Ah! hidd-el, hazug ſzót eltted nem ejtek
(1789 Kreskay Imre)
Bocsánat, ah bocsánat, szép kisasszony, Ha szenvedélyem bántót mondatott
(1834 Vörösmarty Mihály)
odaszólt a meglökött kozáknak: […] Pardon, bocsánat!
(1914–1915 Emőd Tamás)
bocsánat, tévedtem
(2000 Figyelő)
2.
〈udvarias figyelmeztetés, főleg félreértést, tévedést eloszlató közlés bevezetésére〉
bocsánat, édes kisdedeim, de azért mindegyre csinjával kell velök bánni
(1841 Vajda Péter)
Bocsánat. Én nem látogatóképpen vagyok itten, hanem hivatalos kiküldetésből
(1860 Jókai Mór)
Bocsánat, magyaráztam, de fordítva történt a dolog
(1976 Bajor Andor)
Bocsánat! Mi tegeződünk?
(1992 Mándy Iván)
Már bocsánat, de én egy szóval sem említettem, hogy valamiféle birkózást szeretnék folytatni
(1997 Magyar Hírlap)
3.
〈udvarias, de erélyes ellenkezésként〉
Bocsánat, mily alapja van ez érvelésnek?
(1842 e. Dessewffy Aurél)
Ostobaság ez a könyv egészen. – Bocsánat, uram, – a német etnografiai irodalomban ez egyike a legjobb műveknek
(1897 Eötvös Károly)
Bocsánat, – szólt közbe erélyesen Hill: – mi jogon beszél ön a kutyák nevében?
(1938 Bókay János)
Bocsánat! Én nem értek egyet ezzel a nyilatkozóval
(1991 Országgyűlési Napló)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bocsát; ÉKsz.

Beállítások