bocskoros mn és fn 

I. mn 15A8

1. (vmely nemzetiségre v. csoportra jellemző viseletként) bocskort viselő 〈személy〉, ill. olyan 〈láb〉, amelyen bocskor van’ ❖ botskoros lábával (1789 Barcsay Ábrahám 7019009, 115) | [látni lehet Belgrádban] oláh es szerb szolgákat hosszú, báránybőr süveggel, térdig érő ingben, gatyában széles bőr tüszőkkel derekukon, bocskorosan (1873 Hamary Dániel 8179005, 36) | Somogyban még találkozik egy-két bocskoros pásztor, a földművesek azonban Somogy egyes falvaiban még javában bocskort viselnek ma is (1911 Malonyay Dezső CD07) | furulyázó, bocskoros parasztfiúra (1981 Knopp András CD52).

2. (rég) ’közönséges, faragatlan v. elmaradott személyekből álló 〈csoport, réteg〉, ill. ilyen közösségre, csoportra jellemző 〈gondolkodás, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ az Uri házaknál az ollyan példás, velös mondások borzassak, és botskorossak ne legyenek (1776 Molnár János C3199, 191) | Három rőfnyi titulushoz Maroknyi jövedelem Annyi mint a’ bölcsességhez A’ bocskoros értelem (1825 Balla Károly C0753, 29) | kik eddig minden körülménytől, minden utasitástól függetleneknek olly fennen hirdeték magokat, most a’ bocskoros és bunkós közvéleményre támaszkodnak (1844 Pesti Hírlap CD61) | legbocskorosabb kortesnép (1845 Életképek C0103, 482) | Bocskoros elmésség (1882 Tóth Lőrinc C4299, 74).

3. (Tört v. gúny is) ’elszegényedett, kisbirtokkal rendelkező v. birtok nélküli 〈nemesember〉, ill. ilyen emberek alkotta 〈társadalmi csoport, réteg〉’ ❖ ? A nemes egy nevezet [ti. a „birtokos” szó] nélkűl csak bocskoros ember (1826 Fazekas Mihály C1701, 141) | hol áll a néhány szilvafája mellett tengődő nyomorult bocskoros nemesség anyagi tekintetben a pesti sok házak urához (1847 Hetilap CD61) | bocskoros famíliából származott (1898 Mikszáth Kálmán C3158, 48) | Dózsa György unokája vagyok én, Népért síró, bús, bocskoros nemes (1907 Ady Endre 9003215, 96) | [a pórnéptől] életmódban alig különböző, bocskorosnak csúfolt kisnemesség (1941 Magyar művelődéstörténet CD43) | a bocskoros nemesség jobbágysorba süllyedt a 19. század első felében (1995 Erős Vilmos CD58).

4. (Gomba) ’tönkjének tövénél hüvelyszerű burokmaradvánnyal, bocskorral rendelkező 〈gomba〉’ ❖ A piruló galóca tönkjének alapja […] gumós, de nem bocskoros (1975 Urania növényvilág ford. C6206, 375) | Gyilkos galóca: fehér vagy zöldessárgás kalapú, fehér lemezű, galléros, bocskoros gombafajta (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A

1. (vmely nemzetiségre v. csoportra jellemzően) bocskort viselő személy’ ❖ Által ellenben-is lakik egy el-adó, Ámbár Annyányi-is még nem igen koros; Érdemel illy Dámát nem minden botskoros (1810 Farkas András 7041008, 63) | Fogadtunk vagy negyven hajtót, […] meg egy pár tapasztalt bocskorost, hogy legyen köztök „irányadó egyéniség” is (1896 Bársony István C0844, 120) | – Bécsúsztál, paraszt? – fogott nyakon egy besurranó piszkos bocskorost a kapus (1913 Laczkó Géza CD10) | Romániában, ahonnan jövök, jobb a kávé. Az ördög vigye el a bocskorosait. Még a bőröm alatt is pénzt kutattak, mikor elaludtam. De a kávéjuk jó volt (1919 Krúdy Gyula CD54).

2. (gúny/Tört) ’elszegényedett, kisbirtokkal rendelkező v. birtok nélküli nemes’ ❖ Miként gazdálkodik a’ kis birtokos? a’ bocskoros? (1841 Nagy Károly¹ C3285, 90) | Privilégiumokról álmodoznak a bocskorosok (1882 Mikszáth Kálmán 8312033, 182) | [Vörös Károly rámutatott] a bocskorosok – végső soron – politikai közömbösségére, önálló politikai elképzeléseinek hiányára (1994 Kósa László CD17).

3. (rég) ’bocskor készítésével és eladásával foglalkozó iparos’ ❖ Zomborban a következő iparágak vannak: ácsok, 3 mesterrel, […] bocskoros 22 [mesterrel] (1846 Hetilap CD61) | Toldi Miklós budai házának kapusa varga, a [szerb] fordításban azonban következetesen bocskoros (opančar), bizonyára azért, mert a szerb népéletnek a bocskoros inkább ismert alakja (1917 Szegedy Rezső C7047, 400) | [A bocskort] a századfordulóra már csak néhol használták a Duna–Tisza és a Tisza–Szamos közén […]. Készítőik, a bocskorosok feleslegessé váltak (1997 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF. bocskoros¹, bocskoros², bocskorosan; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bocskor; ÉKsz.; SzT. ~, bocskorosan; ÚMTsz.

bocskoros melléknév és főnév
I. melléknév 15A8
1.
(vmely nemzetiségre v. csoportra jellemző viseletként) bocskort viselő 〈személy〉, ill. olyan 〈láb〉, amelyen bocskor van
botskoros lábával
(1789 Barcsay Ábrahám)
[látni lehet Belgrádban] oláh es szerb szolgákat hosszú, báránybőr süveggel, térdig érő ingben, gatyában széles bőr tüszőkkel derekukon, bocskorosan
(1873 Hamary Dániel)
Somogyban még találkozik egy-két bocskoros pásztor, a földművesek azonban Somogy egyes falvaiban még javában bocskort viselnek ma is
(1911 Malonyay Dezső)
furulyázó, bocskoros parasztfiúra
(1981 Knopp András)
2. (rég)
közönséges, faragatlan v. elmaradott személyekből álló 〈csoport, réteg〉, ill. ilyen közösségre, csoportra jellemző 〈gondolkodás, megnyilvánulás stb.〉
az Uri házaknál az ollyan példás, velös mondások borzassak, és botskorossak ne legyenek
(1776 Molnár János)
Három rőfnyi titulushoz Maroknyi jövedelem Annyi mint a’ bölcsességhez A’ bocskoros értelem
(1825 Balla Károly)
kik eddig minden körülménytől, minden utasitástól függetleneknek olly fennen hirdeték magokat, most a’ bocskoros és bunkós közvéleményre támaszkodnak
(1844 Pesti Hírlap)
legbocskorosabb kortesnép
(1845 Életképek)
Bocskoros elmésség
(1882 Tóth Lőrinc)
3. (Tört v. gúny is)
elszegényedett, kisbirtokkal rendelkező v. birtok nélküli 〈nemesember〉, ill. ilyen emberek alkotta 〈társadalmi csoport, réteg〉
?
A nemes egy nevezet [ti. a „birtokos” szó] nélkűl csak bocskoros ember
(1826 Fazekas Mihály)
hol áll a néhány szilvafája mellett tengődő nyomorult bocskoros nemesség anyagi tekintetben a pesti sok házak urához
(1847 Hetilap)
bocskoros famíliából származott
(1898 Mikszáth Kálmán)
Dózsa György unokája vagyok én, Népért síró, bús, bocskoros nemes
(1907 Ady Endre)
[a pórnéptől] életmódban alig különböző, bocskorosnak csúfolt kisnemesség
(1941 Magyar művelődéstörténet)
a bocskoros nemesség jobbágysorba süllyedt a 19. század első felében
(1995 Erős Vilmos)
4. (Gomba)
tönkjének tövénél hüvelyszerű burokmaradvánnyal, bocskorral rendelkező 〈gomba〉
A piruló galóca tönkjének alapja […] gumós, de nem bocskoros
(1975 Urania növényvilág ford.)
Gyilkos galóca: fehér vagy zöldessárgás kalapú, fehér lemezű, galléros, bocskoros gombafajta
(1995 Magyar Hírlap)
II. főnév 4A
1.
(vmely nemzetiségre v. csoportra jellemzően) bocskort viselő személy
Által ellenben-is lakik egy el-adó, Ámbár Annyányi-is még nem igen koros; Érdemel illy Dámát nem minden botskoros
(1810 Farkas András)
Fogadtunk vagy negyven hajtót, […] meg egy pár tapasztalt bocskorost, hogy legyen köztök „irányadó egyéniség” is
(1896 Bársony István)
– Bécsúsztál, paraszt? – fogott nyakon egy besurranó piszkos bocskorost a kapus
(1913 Laczkó Géza)
Romániában, ahonnan jövök, jobb a kávé. Az ördög vigye el a bocskorosait. Még a bőröm alatt is pénzt kutattak, mikor elaludtam. De a kávéjuk jó volt
(1919 Krúdy Gyula)
2. (gúny/Tört)
elszegényedett, kisbirtokkal rendelkező v. birtok nélküli nemes
Miként gazdálkodik a’ kis birtokos? a’ bocskoros?
(1841 Nagy Károly¹)
Privilégiumokról álmodoznak a bocskorosok
(1882 Mikszáth Kálmán)
[Vörös Károly rámutatott] a bocskorosok – végső soron – politikai közömbösségére, önálló politikai elképzeléseinek hiányára
(1994 Kósa László)
3. (rég)
bocskor készítésével és eladásával foglalkozó iparos
Zomborban a következő iparágak vannak: ácsok, 3 mesterrel, […] bocskoros 22 [mesterrel]
(1846 Hetilap)
Toldi Miklós budai házának kapusa varga, a [szerb] fordításban azonban következetesen bocskoros (opančar), bizonyára azért, mert a szerb népéletnek a bocskoros inkább ismert alakja
(1917 Szegedy Rezső)
[A bocskort] a századfordulóra már csak néhol használták a Duna–Tisza és a Tisza–Szamos közén […]. Készítőik, a bocskorosok feleslegessé váltak
(1997 Magyar néprajz)
Vö. CzF. bocskoros¹, bocskoros², bocskorosan; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bocskor; ÉKsz.; SzT. ~, bocskorosan; ÚMTsz.

Beállítások