bódorog tn ige 7a2

1. (/nyj, átv is) ’〈ember, ritk. állat〉 meghatározott cél v. irány nélkül hosszasan jár(kál), kóborol vhol’ ❖ Tsak bojong, bódorog, ugy esztelenkedik (1774 Vesmás Márton C4461, 52) | nekem is 14, 15 hetekig bódorgó leveleim kerültek tsak ugyan mostanába kézhez (1809 Szentgyörgyi József C2560, 42) | Hol jár! Keresik mindenütt. Rögtön menni kell, maga meg bódorog erre-arra… (1894–1906 Thury Zoltán 8479008, 60) | [Szabó Gyuri és a család] együtt bódorogtak Európában (1943 Nagy István⁴ 9471001, 130) | ott bódorgott szegény az erdőbe összevissza. Ott bódorgott a farkas magába (1988 Magyar néprajz CD47).

2. (irod) ’〈folyóvíz, füst stb.〉 lassú, áramló mozgással halad’ ❖ lót, ’s bódorog a’ viz a’ [kertben] (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 21) | gyönyörűséggel eregette kurta szárú pipájából a bódorgó füstöket (1886 Jakab Ödön C2197, 4) | bódorgó szél (1912 Malonyay Dezső CD07) | ahol a Maros is bódorog (1973 Sütő András 2042008, 175).

ÖU: el~.

Vö. CzF. bódorgó, ~; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bódorgó, ~; ÚMTsz.

bódorog tárgyatlan ige 7a2
1. (/nyj, átv is)
〈ember, ritk. állat〉 meghatározott cél v. irány nélkül hosszasan jár(kál), kóborol vhol
Tsak bojong, bódorog, ugy esztelenkedik
(1774 Vesmás Márton)
nekem is 14, 15 hetekig bódorgó leveleim kerültek tsak ugyan mostanába kézhez
(1809 Szentgyörgyi József)
Hol jár! Keresik mindenütt. Rögtön menni kell, maga meg bódorog erre-arra…
(1894–1906 Thury Zoltán)
[Szabó Gyuri és a család] együtt bódorogtak Európában
(1943 Nagy István)
ott bódorgott szegény az erdőbe összevissza. Ott bódorgott a farkas magába
(1988 Magyar néprajz)
2. (irod)
〈folyóvíz, füst stb.〉 lassú, áramló mozgással halad
lót, ’s bódorog a’ viz a’ [kertben]
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
gyönyörűséggel eregette kurta szárú pipájából a bódorgó füstöket
(1886 Jakab Ödön)
bódorgó szél
(1912 Malonyay Dezső)
ahol a Maros is bódorog
(1973 Sütő András)
ÖU: elbódorog
Vö. CzF. bódorgó, ~; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bódorgó, ~; ÚMTsz.

Beállítások