boér (4D1) l. bojér
bojér fn és mn 4D1 (rég v. Tört) boér
I. fn
1. ’〈a havasalföldi és a moldvai román fejedelemségekben és a Román Királyságban a 14–20. században:〉 havasalföldi, ill. moldvai nagybirtokos’ ❖ Oláh országba nyomulnak be a Muszkák, és a Bojérok csoportossan takarodnak ki (1806 Cserey Farkas² C2557, 98) | [Moldvában a kománfalvi magyaroknak] egyetlen egy vigasztalások, hogy boérok [= bojérjuk], földes urok, akkora telket ajándékozott temetőhelyűl, hogy annak közepére egyházat is építhetnek (1838 Gegő Elek 8157001, 15) | [Vladuce vajdát] is a törökkel szövetkezett boérok ölték meg (1896 PallasLex. CD02) | Fël ës mënën az embër, há mëg ës találta az Istent. „Uram, Istenem, – aszongya – csináj belëlink es bojérokat!” – aszongya – „Lëgyünk mink ës urak.” (1950 Moldvai csángó népmesék C6347, 36).
1a. ’〈Erdélyben:〉 a magyar királyok által a havasalföldi vajdáknak adományozott hűbérbirtokokra a 15. századtól betelepülő román csoportok (elmagyarosodott,) később földesúrrá lett vezetőinek egyike’ ❖ ’Sigmond Király a’ Vajdára haddal méne Havasalfőldére. Erdélybenn Dévánál megſzálla táborával […]. Az időközbenn a’ Király felgerjede, és magához hozatá egy Boernak igen ſzép leányát (1802 e. Budai Ferenc 7060006, 240) | A’ harmadik alázatos feliratban pedig a’ szélbeli katonáskodás alá szorított adományos és czímeres nemeseknek, bojéroknak törvényes nemesi szabadságukba leendő visszahelyeztetésök [sürgettessék az erdélyi országgyűlésben] (1842 Pesti Hírlap CD61) | [a 17. század folyamán Erdélyben] szaporodik az oláh nemesség, részben az eddig is privilégizált boérok megnemesítésével (1929 Szekfű Gyula CD42) | A történelmi Magyarország területén csak Fogarasföldön volt azonos a hűbéri elnevezési rendszer Havaselvével: a nemesség itteni neve boér (1995 Binder Pál CD58).
2. (ritk) ’〈a Kijevi Nagyfejedelemség, ill. a Moszkvai Nagyfejedelemség idején, a 10–17. században:〉 magas udvari v. katonai tisztséget viselő orosz főnemes’ ❖ Péter Czár, a’ Trónusra emeltetvén meg-házasodott, és vette-el egy Bojernek Fedor Abramovitz Lapuchinonak a’ leányát (1792 Gvadányi József ford.–Voltaire 7125034, 32).
2a. (ritk) ’〈az első bolgár állam megalakulásától a török uralom kezdetéig, a 8–14. században:〉 bolgár feudális nagyúr’ ❖ A magyar Tarján nemzetségnév igen közel állhat a kozárok Tarchánjához, s a bolgárok Tarchán nevű boérjához (1876 Salamon Ferenc CD57).
II. mn (rég)
’a havasalföldi és moldvai román nagybirtokossághoz tartozó 〈személy〉’ ❖ az hátra lévö több Bóér (ez annyi Móldúvában mint nemes) Aszszonyókat-is óda küldje (1787 Magyar Kurír C0312, 790) | az Oláh Orſzágból gyakron itt tanúló Görög és Boér Ifjak (1800 Parnasszusi időtöltés 7036022, 3) | A’ Bojérkövet pedig bezárva fog tartatni […]; mert némelly Társaink azt erősítik, hogy Az és Kísérője valóságos kémek (1808 Andrád Elek 8010001, 17) | alig érkezett szegény [ti. Szokol] július elején Sztambulba, két bojér-társával: Vláddal és Rádullal vasraverve Rhódosz szigetére küldetvén, megöletett (1901 Veress Endre CD55).
a. ’e közösségre v. tagjaira jellemző, ill. az(ok) által haszn.’ ❖ nemes vagy bojér módra (1825 Lexicon valachico C2915, 60) | ott állt mozdulatlanul egy magas férfialak, barna boérköpönyegbe burkolva (1853 Jókai Mór CD18) | úgynevezett boérmentéi is voltak a fejedelemnek (1878 Thallóczy Lajos CD57).
J: bojár¹.
Sz: bojérné, bojérság.
Vö. TESz. bojár; SzT. bojár · bojér; ÚMTsz. bojár