bogarazik (14a1) l. bogárzik

bogárzik tn ige 18a9 (rég v. nyj)bogarazik, bogározik

1. ’〈nagytestű haszonállat, kül. szarvasmarha v. ló〉 legyek, bögölyök stb. csípése miatt nyugtalankodik, ugrál, futkos’ ❖ a’ Marha bogározni kezd a’ melegben (1788 Ravazdy András 7276001, 22) | [az istállóban a marhát] a legyek sem háborgatják, s igy mig kinn bogárzanék, addig eszik, vagy pihen (1851 A Falu Könyve C1667, 108) | nagyokat ugrott, mint a bornyú mikor bogarazik (1865 Bartalus István C0848, 46) | legyek, bogarak csipkedése miatt nyugtalankodik, bogároz (1872 Ballagi Mór C7036, 185) | A [lusta] gulyás büntetésére Krisztus megteremtette a bögölyt. Azóta bogárzanak a marhák (1977 NéprajziLex. CD47) | egyszer csak látom, hogy leszegett fejjel egy fiatal üsző rohan hazafelé a legelőről. Először azt gondolom: bogárzik (1991 Csoóri Sándor 9090056, 261).

1a. (ritk) ’〈marhaféle〉 jókedvében vidáman ugrándozik, futkároz’ ❖ a pásztor vigan bogárzó Gyulyát terelgetett (1850 Tompa Mihály CD01) | Bogárzik a barom […], ha jókedvében a futkározásnak neki szilajul (1893 PallasLex. CD02).

1b. ’megy, vándorol, kóborol, bóklászik’ ❖ a’ kék égen bogárzó jártában (1774 Dugonics András ford.–Vergilius C1484, 264) | [a fösvénység] ma is szüntelen a’ kincs utánn bogározik (1825 Décsei János C1374, 38).

2. ’〈nagytestű haszonállatok, kül. kérődzők nősténye〉 nyugtalan, élénk viselkedésével párzásra való készségét mutatja, üzekedik’ ❖ [a tehén] megint bika után bogárzik (1912 Móricz Zsigmond C3224, 41).

2a. (átv is) ’〈nő〉 szokatlan élénkségével, nyugtalanságával szerelmi vágyának jelét adja’ ❖ a’ mostani üdben még a’ hetven esztends Banyák-is bogároznak (1785 Lethenyei János ford. C2909, 220) | nénémasszony ilyen bogárzó czédát fogadna menyének becsületes házába? (1879 Makróczy János C3015, 35) | Vágyam, a szajha összevissza-párzott, vemhet vetett ki és bogárzott (1930 Kosztolányi Dezső 9359163, 378).

2b. ’〈férfi〉(nő utáni vágytól) izgalomba jön’ ❖ Bogárzik má. Nem fér a bőribe. Csak erigy. Szoknya sustyog má a filibe… Hogy a főd hulljon rá valahol egy cifra asszony… (1909 Móricz Zsigmond CD10).

3. ’〈szem (fénye)〉 nyugtalanul, élénken csillog, ragyog’ ❖ [az alattomos tanítóné szeme] hogy világol, valami zöldes fény hogy bogárzik benne (1901 Mikszáth Kálmán C3149, 205) | Láttam két nagy szemet, bogárzót; A szép leánynak szóltam pár szót (1923 József Attila CD01) | szemében a kialvatlanság bogárzó, természetellenes csillogása (1956 Urbán Ernő C4486, 639).

Sz: bogárzás.

Vö. CzF. bogározik; ÉrtSz.; TESz. bogár; ÉKsz.; SzT. bogároz; ÚMTsz. ~, bogarazik, bogározik

bogarazik lásd bogárzik
bogárzik tárgyatlan ige 18a9 (rég v. nyj)
bogarazik 14a1
bogározik 14a1
1.
〈nagytestű haszonállat, kül. szarvasmarha v. ló〉 legyek, bögölyök stb. csípése miatt nyugtalankodik, ugrál, futkos
a’ Marha bogározni kezd a’ melegben
(1788 Ravazdy András)
[az istállóban a marhát] a legyek sem háborgatják, s igy mig kinn bogárzanék, addig eszik, vagy pihen
(1851 A Falu Könyve)
nagyokat ugrott, mint a bornyú mikor bogarazik
(1865 Bartalus István)
legyek, bogarak csipkedése miatt nyugtalankodik, bogároz
(1872 Ballagi Mór)
A [lusta] gulyás büntetésére Krisztus megteremtette a bögölyt. Azóta bogárzanak a marhák
(1977 NéprajziLex.)
egyszer csak látom, hogy leszegett fejjel egy fiatal üsző rohan hazafelé a legelőről. Először azt gondolom: bogárzik
(1991 Csoóri Sándor)
1a. (ritk)
〈marhaféle〉 jókedvében vidáman ugrándozik, futkároz
a pásztor vigan bogárzó Gyulyát terelgetett
(1850 Tompa Mihály)
Bogárzik a barom […], ha jókedvében a futkározásnak neki szilajul
(1893 PallasLex.)
1b.
megy, vándorol, kóborol, bóklászik
a’ kék égen bogárzó jártában
(1774 Dugonics András ford.Vergilius)
[a fösvénység] ma is szüntelen a’ kincs utánn bogározik
(1825 Décsei János)
2.
〈nagytestű haszonállatok, kül. kérődzők nősténye〉 nyugtalan, élénk viselkedésével párzásra való készségét mutatja, üzekedik
[a tehén] megint bika után bogárzik
(1912 Móricz Zsigmond)
2a. (átv is)
〈nő〉 szokatlan élénkségével, nyugtalanságával szerelmi vágyának jelét adja
a’ mostani üdben még a’ hetven esztends Banyák-is bogároznak
(1785 Lethenyei János ford.)
nénémasszony ilyen bogárzó czédát fogadna menyének becsületes házába?
(1879 Makróczy János)
Vágyam, a szajha összevissza-párzott, vemhet vetett ki és bogárzott
(1930 Kosztolányi Dezső)
2b.
〈férfi〉 (nő utáni vágytól) izgalomba jön
Bogárzik má. Nem fér a bőribe. Csak erigy. Szoknya sustyog má a filibe… Hogy a főd hulljon rá valahol egy cifra asszony…
(1909 Móricz Zsigmond)
3.
〈szem (fénye) nyugtalanul, élénken csillog, ragyog
[az alattomos tanítóné szeme] hogy világol, valami zöldes fény hogy bogárzik benne
(1901 Mikszáth Kálmán)
Láttam két nagy szemet, bogárzót; A szép leánynak szóltam pár szót
(1923 József Attila)
szemében a kialvatlanság bogárzó, természetellenes csillogása
(1956 Urbán Ernő)
Sz: bogárzás
Vö. CzF. bogározik; ÉrtSz.; TESz. bogár; ÉKsz.; SzT. bogároz; ÚMTsz. ~, bogarazik, bogározik

Beállítások