bogas² (15A8) l. bogos¹

bogos¹ mn 15Abogas

1. ’olyan 〈dolog, kül. kötél, zsinór〉, amelyen csomó(k) van(nak), ill. bogot, csomót alkalmazó 〈kötés〉; csomós’ ❖ Bogos ostora villog: Jár karikát (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 206) | sokan voltak beretvált fővel s egy bogos üstökkel (1818 Naláczy József 7240007, 134) | [sikerült] füstös bogas durva kötelekkel kezét, derekát a fához kötözni (1860 Dózsa Dániel C1433, 42) | nyaka lehetőleg szellősen hagyva a keskeny gallér és bogos nyakkendő alatt (1909 e. Kaffka Margit CD10) | álla körül bogosra kötött fekete kendővel (1964 Vészi Endre 9776028, 66) | [a] bogos kötés […] szövési díszítő eljárás, melynél „bogokat”, a vászon felületéből domborúan kiemelkedő csomókat képeznek (1979 NéprajziLex. CD47) | [a férfi] kezében több ágú, bögös korbács (1988 Kertész Imre² CD41).

2. ’göcsös, göbös 〈növény, kül. fa, ill. faanyag〉’ ❖ Horgasok, bogoſok [ti. a facsemeték], Nem alkalmatoſok, A’ ſzép gyümöltsözésre (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 66) | A topliczai fa keményebb, bogosabb, tehát kemény gerendáknak jobb, mint amaz emlitett gyergyói (1847 Hetilap CD61) | Egy bodzafa szomorúan mereszti bogos törzsét az égnek (1921 Kuncz Aladár CD10) | lángol az otthoni léckapu is, bogas fa, jeles gerenda ropog (1970 Buda Ferenc 9074006, 17).

3. ’olyan 〈kéz, láb, ujj stb.〉, amelyen (megerőltetéstől, betegségtől) az ízület, az ér stb. csomósan megvastagodott’ ❖ tekintvén […] tsunya bogos térdeit, meg-szomorodék magában (1776 Esopus meséi ford. C1642, 35) | Sovány volt és bogos a lába (1961 Jékely Zoltán 9278036, 23) | ahol szál szakad, menten bogoz a bogos ujjaival (1970 Sütő András 9620012, 68) | karja a feltűrt ujjú flanellingben ugyanolyan göcsörtös, bogas izmú, mint az öccséé (1978 Lengyel Péter 9397003, 356).

Vö. CzF. ~, bogosan, bögös; ÉrtSz.; TESz. bog; ÉKsz.; SzT. ~, bogosan; ÚMTsz.

bogas² lásd bogos¹
bogos¹ melléknév 15A
bogas 15A8
1.
olyan 〈dolog, kül. kötél, zsinór〉, amelyen csomó(k) van(nak), ill. bogot, csomót alkalmazó 〈kötés〉; csomós
Bogos ostora villog: Jár karikát
(1777 Baróti Szabó Dávid)
sokan voltak beretvált fővel s egy bogos üstökkel
(1818 Naláczy József)
[sikerült] füstös bogas durva kötelekkel kezét, derekát a fához kötözni
(1860 Dózsa Dániel)
nyaka lehetőleg szellősen hagyva a keskeny gallér és bogos nyakkendő alatt
(1909 e. Kaffka Margit)
álla körül bogosra kötött fekete kendővel
(1964 Vészi Endre)
[a] bogos kötés […] szövési díszítő eljárás, melynél „bogokat”, a vászon felületéből domborúan kiemelkedő csomókat képeznek
(1979 NéprajziLex.)
[a férfi] kezében több ágú, bögös korbács
(1988 Kertész Imre²)
2.
göcsös, göbös 〈növény, kül. fa, ill. faanyag〉
Horgasok, bogoſok [ti. a facsemeték], Nem alkalmatoſok, A’ ſzép gyümöltsözésre
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
A topliczai fa keményebb, bogosabb, tehát kemény gerendáknak jobb, mint amaz emlitett gyergyói
(1847 Hetilap)
Egy bodzafa szomorúan mereszti bogos törzsét az égnek
(1921 Kuncz Aladár)
lángol az otthoni léckapu is, bogas fa, jeles gerenda ropog
(1970 Buda Ferenc)
3.
olyan 〈kéz, láb, ujj stb.〉, amelyen (megerőltetéstől, betegségtől) az ízület, az ér stb. csomósan megvastagodott
tekintvén […] tsunya bogos térdeit, meg-szomorodék magában
(1776 Esopus meséi ford.)
Sovány volt és bogos a lába
(1961 Jékely Zoltán)
ahol szál szakad, menten bogoz a bogos ujjaival
(1970 Sütő András)
karja a feltűrt ujjú flanellingben ugyanolyan göcsörtös, bogas izmú, mint az öccséé
(1978 Lengyel Péter)
Vö. CzF. ~, bogosan, bögös; ÉrtSz.; TESz. bog; ÉKsz.; SzT. ~, bogosan; ÚMTsz.

Beállítások