boglyas mn 15A3boglyás (rég) , boglyos (rég v. nyj) , buglyos (rég v. nyj v. Növ)

1. (fésületlenség, ápolatlanság miatt) kusza, kócos, borzas 〈haj, frizura〉, es. rendezetlen, bozontos 〈bajusz, szakáll〉, ill. ilyen hajat viselő 〈személy (feje)〉’ ❖ Kontyolása noha bogjos, mindazonáltal hivságos volt (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 64) | [Matyi] Bétsbe … szöke … bogjás fvel (1816 Fazekas Mihály C1699, 4) | Falukon igen hamar megbámulják az idegent, főleg ki olly eredeti jegyet visz arczán, mint én, borotválatlan boglyos szakálomat (1844 Erdélyi János² 8131110, 222) | a képen torzonborz ember, a bajusza boglyasan felfelé kunkorodó (1912 Krúdy Gyula C5203, 5) | baglyas, soha ollót nem látott gyerek s asszonyfejek kandikáltak ki (1922 Móricz Zsigmond 9462004, 206) | egy kis buglyas lány egyingben – az ing piszkos, földszínű s elől húgyos is – […] a szoknyáját rángatta (1940 Veres Péter C4411, 49) | hátul boglyasra megnőtt a haja, mert irtózik a borbélytól (1941 Wass Albert 9786001, 95) | balkezes, hatalmas boglyas hajkoronájú fekete férfi (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég) ’borzas, zilált 〈fonál, szőr, bunda v. toll〉, ill. ilyen szőrű v. tollazatú, es. göndör szőrű 〈állat〉’ ❖ Ganélyos még inok a’ boglyos ökröknek (1777 Bessenyei György társasága C1104, 38) | Mácsik uramnak volt egy […] buglyos kakasa (1857 Jókai Mór C2249, 46) | mellettük egy tehén, boglyas szőrű satnya bornyával (1872 Tóvölgyi Titusz C4313, 129) | [Bodri] boglyas fehér kutyácska volt (1892 Ágai Adolf C0545, 304) | Csunya két boglyas tyúk (1922 e. Gárdonyi Géza C1848, 91).

1b. ’összegubancolódott v. összetapadt szálakból álló, kusza, gubancos’ ❖ nem szabad vólt a’ szösznek boglyosann állani a’ rokkán (1818 Böszörményi Pál ford.–Schlez C1179, 51) | összeadom czifra áldomással, A boglyos pemetét, szenes piszkafával (1856 Lévay József C2913, 139) | kiáll boglyas fészkének szélére a gólya (1879 Németh Ignác C3322, 173) | először látott meg dudorodó tojásokat a boglyas madárfészekben (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 244).

1c. (rég) ’hevenyészett v. rendezetlen, es. zavaros 〈írásmű〉’ ❖ a darab kötetlen, buglyos, próza-vers marad (1850 Arany János C0646, 178) | Boglyas, gyakran konvenczionális pesszimizmussal teli munkák voltak ezek (1893 Tóth Béla¹ ford.–Bourget C4265, 5) | boglyas írásu, keletiesen ömledező levelekben (1900 A magyar anekdotakincs C4253, 337).

2. (rég, Növ) ’kuszán sokfelé ágazó, sűrűn nőtt 〈növényi rész〉’ ❖ A’ sok lábú, vagy baglyas pertezselyem gyökerek-is hasznossak (1802 Bogsch János C1135, 130) | kövi Szigoráll […] (V. [= Veronica] saxatilis) […] ſzára bugjos (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 65) | buglyos virágzat (1902 Wagner János CD35).

2a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ is) ’olyan 〈növény〉, amely(nek vmely része) jellegzetesen kuszán sokfelé ágazó, sűrűn nőtt’ ❖ a’ tser-fák’ vastag dereka magassan emelkedik-fel a’ boglyas gazból (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 227) | a kopár mezőkön messze ellátszó boglyas bogácskóró (1867 Tolnai Lajos C4213, 217) | buglyos szekfű (Dianthus superbus) (1961 Csapody István CD52) | buglyos tátorján C. [= Crambe] tataria (1998 Növényneveink C6120, 247).

Vö. CzF. baglyas, baglyasan, ~, boglyos; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

boglyas melléknév 15A3
boglyás 15A3 (rég)
boglyos 15A3 (rég v. nyj)
buglyos 15A3 (rég v. nyj v. Növ)
1.
(fésületlenség, ápolatlanság miatt) kusza, kócos, borzas 〈haj, frizura〉, es. rendezetlen, bozontos 〈bajusz, szakáll〉, ill. ilyen hajat viselő 〈személy (feje)
Kontyolása noha bogjos, mindazonáltal hivságos volt
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[Matyi] Bétsbe … szöke … bogjás fvel
(1816 Fazekas Mihály)
Falukon igen hamar megbámulják az idegent, főleg ki olly eredeti jegyet visz arczán, mint én, borotválatlan boglyos szakálomat
(1844 Erdélyi János²)
a képen torzonborz ember, a bajusza boglyasan felfelé kunkorodó
(1912 Krúdy Gyula)
baglyas, soha ollót nem látott gyerek s asszonyfejek kandikáltak ki
(1922 Móricz Zsigmond)
egy kis buglyas lány egyingben – az ing piszkos, földszínű s elől húgyos is – […] a szoknyáját rángatta
(1940 Veres Péter)
hátul boglyasra megnőtt a haja, mert irtózik a borbélytól
(1941 Wass Albert)
balkezes, hatalmas boglyas hajkoronájú fekete férfi
(1994 Magyar Hírlap)
1a. (rég)
borzas, zilált 〈fonál, szőr, bunda v. toll〉, ill. ilyen szőrű v. tollazatú, es. göndör szőrű 〈állat〉
Ganélyos még inok a’ boglyos ökröknek
(1777 Bessenyei György társasága)
Mácsik uramnak volt egy […] buglyos kakasa
(1857 Jókai Mór)
mellettük egy tehén, boglyas szőrű satnya bornyával
(1872 Tóvölgyi Titusz)
[Bodri] boglyas fehér kutyácska volt
(1892 Ágai Adolf)
Csunya két boglyas tyúk
(1922 e. Gárdonyi Géza)
1b.
összegubancolódott v. összetapadt szálakból álló, kusza, gubancos
nem szabad vólt a’ szösznek boglyosann állani a’ rokkán
(1818 Böszörményi Pál ford.Schlez)
összeadom czifra áldomással, A boglyos pemetét, szenes piszkafával
(1856 Lévay József)
kiáll boglyas fészkének szélére a gólya
(1879 Németh Ignác)
először látott meg dudorodó tojásokat a boglyas madárfészekben
(1960 Szentkuthy Miklós)
1c. (rég)
hevenyészett v. rendezetlen, es. zavaros 〈írásmű〉
a darab kötetlen, buglyos, próza-vers marad
(1850 Arany János)
Boglyas, gyakran konvenczionális pesszimizmussal teli munkák voltak ezek
(1893 Tóth Béla¹ ford.Bourget)
boglyas írásu, keletiesen ömledező levelekben
(1900 A magyar anekdotakincs)
2. (rég, Növ)
kuszán sokfelé ágazó, sűrűn nőtt 〈növényi rész〉
A’ sok lábú, vagy baglyas pertezselyem gyökerek-is hasznossak
(1802 Bogsch János)
kövi Szigoráll […] (V. [= Veronica] saxatilis) […] ſzára bugjos
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
buglyos virágzat
(1902 Wagner János)
2a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ is)
olyan 〈növény〉, amely(nek vmely része) jellegzetesen kuszán sokfelé ágazó, sűrűn nőtt
a’ tser-fák’ vastag dereka magassan emelkedik-fel a’ boglyas gazból
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
a kopár mezőkön messze ellátszó boglyas bogácskóró
(1867 Tolnai Lajos)
buglyos szekfű (Dianthus superbus)
(1961 Csapody István)
buglyos tátorján C. [= Crambe] tataria
(1998 Növényneveink)
Vö. CzF. baglyas, baglyasan, ~, boglyos; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások