bohókás mn és fn 

I. mn 15A

1. (rég) ’kissé balga, együgyű 〈személy〉, ill. ilyen emberre jellemző, rá valló’ ❖ Syracusában egy bohókás ember mind addig ivott, mig a’ Tojás ki-költ (1793 Segesvári István ford.–Derham 7289009, 567) | bohókás tettét bánja (1820 Virág Benedek ford.–Horatius C4508, 16) | Valóban én bohókás Gyarló öreg vagyok, már nyolczvan éves, Sőt több is annál ’s nyiltan szólva, félek Hogy nem vagyok valódi eszemen (1854 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare 8524419, 278).

2. ’naiv jó kedvével, tréfáival, mulatságos(, szertelen) magatartásával szórakoztató 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉, ill. ilyen személy(ek)re jellemző, rá(juk) valló’ ❖ A bohókás inditvány hangos nevetéssel elfogadtatott (1850 Pesti Röpívek C1517, 231) | A bohókás János apród tehát igen kedves utitárs volt, mert tréfáival sokszor […] megkaczagtatta az éltes urakat (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Visszagondolok vidám, bohókás kedélyedre (1859 Halmágyi Sándor C2007, 24) | Panninak azért adták ezt [ti. a Figura] a nevet, mivel tréfás, hamis, bohókás természetű, mind tetteiben mind beszédében (1872 Abonyi Lajos 8001001, 21) | a népmesére jellemző humor […] az istent is bohókás tréfacsinálóvá változtatja (1956 Fodor Ilona 2051065, 57) | bohókásan reákacsintott [Budaira], mint aki azt kérdi: igazam van, ugye? (1970 Karinthy Ferenc 9308002, 94) | Az olvasó viszontláthatja San Michele könyvének számos régi szereplőjét: […] a montparnasse-i utcaseprőt; a bohókás Salvatore családot (1994 Új Könyvek CD29).

2a. ’ilyen személyre emlékeztető, játékos 〈állat〉’ ❖ [az elefánt] hátára egy kis bohókás majom felül (1868 Vértesi Arnold C4455, 11) | [A kecskék] maguk között bohókásak, játékosak, más teremtményekkel szemben elővigyázatosak és félénkek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Mint a tavaszi jószagból a madár és a mezei bohókás állat, én is úgy szippantottam jónagyokat a muzsikából (1934 Tamási Áron 9701005, 87).

2b. ’könnyed, önfeledt szórakozást, vidám időtöltést nyújtó 〈tevékenység〉’ ❖ ebéd után minden bohókás játékot elkövettünk (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102007, 184) | bohókás mulatozásával veszélybe ne sodorja lelkét, testét, erkölcseit (1891 Cziklay Lajos 8075004, 92) | Habkönnyű, bohókás vetélkedőt ma már nem [készít Vitray] (1996 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’mulattató, tréfás 〈történet, esemény, jelenet〉, ill. könnyed hangvételű 〈szöveg〉’ ❖ Láthatók lesznek benne [ti. a színházban] különféle meglepő mutatványok, bohókás jelenetek, ködfátyolképek (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Dickens mindenféle bohókás és komoly történetekkel elégítette ki a kíváncsiságot (1934 Babits Mihály 9014136, 212) | a fordítás bármelyik bohókás jelenetét (1938 Schöpflin Aladár CD10).

3. ’furcsasága, szokatlansága miatt mosolyt keltő, mókás 〈személy, tárgy, jelenség stb.〉’ ❖ Szerző különben hiába ir bohókás dátumokat levele végére, mindig „Kelt Anyámháta megett, azon a napon, a mikor a nagy naptárban zuzmara volt hirdetve” (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Erdélyi Gyula] kalapja kerek, pörge, a nyakkendője rendetlen, laza csokorra kötve, egészben véve bohókás, bohémes (1911 Krúdy Gyula CD10) | Néhány dámvad bohókás ugrándozása olyan látvány, hogy nehéz nevetés nélkül megállani (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132003, 42) | A zeneszerző általában nem tekintette a társaskör tagjait igazán létező embereknek, s különösen bohókás dolognak tetszett előtte, hogy mindenféle gondolataik és véleményeik vannak (1957 Ottlik Géza 9496002, 159) | [a fiatalember] arcán bohókás bajusz (1977 Kertész Imre² CD41) | néha bohókás, néha titokzatos benyomást keltő ruhaköltemények (1996 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A (rég)

’kissé balga, együgyű személy’ ❖ az edgyſzeri bohókás. – Ollyan forma klteményeket, mint Hierocles emlékezetbe hagyott, ſzoktak nálunk a’ Tzigányokról, ’s más edgygy emberekrl is klteni (1794 Márton István C3038, 251) | Brutus magát eggy szerencsétlen bohókásnak nézette (1811 Kazinczy Ferenc C2562, 160) | pál. Menj, oktondi. péter. Csitt! – (lábujjhegyen Benignához lopózik s a kezében levő csontocskával érinti, magában szomoruan) […] mátyás (magában) Mit csinál e bohókás? (1843 Szigligeti Ede C3997, 49).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bohó; ÉKsz.; SzT.

bohókás melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1. (rég)
kissé balga, együgyű 〈személy〉, ill. ilyen emberre jellemző, rá valló
Syracusában egy bohókás ember mind addig ivott, mig a’ Tojás ki-költ
(1793 Segesvári István ford.Derham)
bohókás tettét bánja
(1820 Virág Benedek ford.Horatius)
Valóban én bohókás Gyarló öreg vagyok, már nyolczvan éves, Sőt több is annál ’s nyiltan szólva, félek Hogy nem vagyok valódi eszemen
(1854 Vörösmarty Mihály ford.Shakespeare)
2.
naiv jó kedvével, tréfáival, mulatságos(, szertelen) magatartásával szórakoztató 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉, ill. ilyen személy(ek)re jellemző, rá(juk) valló
A bohókás inditvány hangos nevetéssel elfogadtatott
(1850 Pesti Röpívek)
A bohókás János apród tehát igen kedves utitárs volt, mert tréfáival sokszor […] megkaczagtatta az éltes urakat
(1858 Vasárnapi Újság)
Visszagondolok vidám, bohókás kedélyedre
(1859 Halmágyi Sándor)
Panninak azért adták ezt [ti. a Figura] a nevet, mivel tréfás, hamis, bohókás természetű, mind tetteiben mind beszédében
(1872 Abonyi Lajos)
a népmesére jellemző humor […] az istent is bohókás tréfacsinálóvá változtatja
(1956 Fodor Ilona)
bohókásan reákacsintott [Budaira], mint aki azt kérdi: igazam van, ugye?
(1970 Karinthy Ferenc)
Az olvasó viszontláthatja San Michele könyvének számos régi szereplőjét: […] a montparnasse-i utcaseprőt; a bohókás Salvatore családot
(1994 Új Könyvek)
2a.
ilyen személyre emlékeztető, játékos 〈állat〉
[az elefánt] hátára egy kis bohókás majom felül
(1868 Vértesi Arnold)
[A kecskék] maguk között bohókásak, játékosak, más teremtményekkel szemben elővigyázatosak és félénkek
(1929 Az állatok világa ford.)
Mint a tavaszi jószagból a madár és a mezei bohókás állat, én is úgy szippantottam jónagyokat a muzsikából
(1934 Tamási Áron)
2b.
könnyed, önfeledt szórakozást, vidám időtöltést nyújtó 〈tevékenység〉
ebéd után minden bohókás játékot elkövettünk
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
bohókás mulatozásával veszélybe ne sodorja lelkét, testét, erkölcseit
(1891 Cziklay Lajos)
Habkönnyű, bohókás vetélkedőt ma már nem [készít Vitray]
(1996 Magyar Hírlap)
2c.
mulattató, tréfás 〈történet, esemény, jelenet〉, ill. könnyed hangvételű 〈szöveg〉
Láthatók lesznek benne [ti. a színházban] különféle meglepő mutatványok, bohókás jelenetek, ködfátyolképek
(1859 Vasárnapi Újság)
Dickens mindenféle bohókás és komoly történetekkel elégítette ki a kíváncsiságot
(1934 Babits Mihály)
a fordítás bármelyik bohókás jelenetét
(1938 Schöpflin Aladár)
3.
furcsasága, szokatlansága miatt mosolyt keltő, mókás 〈személy, tárgy, jelenség stb.〉
Szerző különben hiába ir bohókás dátumokat levele végére, mindig „Kelt Anyámháta megett, azon a napon, a mikor a nagy naptárban zuzmara volt hirdetve”
(1856 Vasárnapi Újság)
[Erdélyi Gyula] kalapja kerek, pörge, a nyakkendője rendetlen, laza csokorra kötve, egészben véve bohókás, bohémes
(1911 Krúdy Gyula)
Néhány dámvad bohókás ugrándozása olyan látvány, hogy nehéz nevetés nélkül megállani
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
A zeneszerző általában nem tekintette a társaskör tagjait igazán létező embereknek, s különösen bohókás dolognak tetszett előtte, hogy mindenféle gondolataik és véleményeik vannak
(1957 Ottlik Géza)
[a fiatalember] arcán bohókás bajusz
(1977 Kertész Imre²)
néha bohókás, néha titokzatos benyomást keltő ruhaköltemények
(1996 Magyar Hírlap)
II. főnév 4A (rég)
kissé balga, együgyű személy
az edgyſzeri bohókás. – Ollyan forma klteményeket, mint Hierocles emlékezetbe hagyott, ſzoktak nálunk a’ Tzigányokról, ’s más edgygy emberekrl is klteni
(1794 Márton István)
Brutus magát eggy szerencsétlen bohókásnak nézette
(1811 Kazinczy Ferenc)
pál. Menj, oktondi. péter. Csitt! – (lábujjhegyen Benignához lopózik s a kezében levő csontocskával érinti, magában szomoruan) […] mátyás (magában) Mit csinál e bohókás?
(1843 Szigligeti Ede)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bohó; ÉKsz.; SzT.

Beállítások