bohóság fn 3A8

1. (rég) ’az a tulajdonság, hogy vki balga, együgyű, naivan gyermeteg, ill. vkinek v. vminek ilyen volta’ ❖ némely emberek’ kevélysége, bohósága’ gonoszsága, ravaszsága, alávalósága tette és teszi az emberiség’ szerencsétlenségét (1821 Kazinczy Ferenc C2570, 430) | [a Gyurkovics fiúk természetéből] minden bohóság mellett is kicsillámlik valami nemes anyag (1895 Péterfy Jenő 8363007, 542) | az öregedő Beethoven gyermeki bohósággal tárta ki előtte [ti. unokaöccse előtt] lelke kapuit (1930 ZeneiLex. CD49).

1a. (rég) ’e tulajdonság megnyilvánulása gondolkodásban, szóban, tettben’ ❖ A vég, melyet Sokrat ére, Catonak kihulló vére, S Zrínyi Miklós szent pora Egy bohóság láncsora (1823 Kölcsey Ferenc 8253016, 112) | sok [ember,] miként a parazit-növény, embertársainak bohóságain és gyöngeségein élősködik (1825 Fáy András¹ 8139002, 327) | bohóság volna, az előttünk földben fekvő kincset fel nem szednünk (1846 Széchenyi István CD1501).

2. ’az a tulajdonság, hogy vki önfeledten vidám, szertelenül könnyelmű, meggondolatlan, ill. vkinek v. vminek ilyen volta’ ❖ Ez a’ bohó mottó éppen a’ Játék’ bohóságához illik (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 29) | ő oly biztosan tanyáz becsületének magaslatán, hogy lelkem bohósága mutatkozni sem mer (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | [a művészek] olyan boldogok, olyan felszabadultak, ha egyszer-egyszer ledobhatják magukról ezt a kényszerű álarcot és gondtalan bohósággal hancúrozhatnak, tréfálhatnak (1961 e. Bókay János 9065002, 298) | borral megöntözött vacsora után […] nekem is rózsaszínben jelent meg a világ. Ilyenkor csupa szeretet voltam, csupa bohóság (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 14).

2a. ’e tulajdonság megnyilvánulása gondolkodásban, szóban, tettben’ ❖ Volt a’ Tsóknak kelete, ’s én még ide is vigadva irom föl bohóságomat: mert bohónak lenni illik a’ szépek körűl (1805–1809 Horvát István 8186010, 400) | valahányszor bohóságaim eszembe jutnak, mindig áldom istenemet, hogy nem teremte józanabbnak (1845 Eötvös József C4969, 58) | szeretetreméltó bohóságokat turbékolni (1884 Endrődi Sándor 8125103, 97) | csak nem árthat a tekintélyének azzal, hogy megakadjon az asszonyka bohóságain (1906 Krúdy Gyula C2832, 63) | az ilyen verőfényes napokon az ember amúgy is könnyen bohóságokra vetemedik (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’furcsasága, szokatlansága miatt szórakoztató, mosolyra késztető, derültséget keltő esemény, tárgy, dolog’ ❖ A szemüveges bohóc Keletindiában a legveszedelmesebb kigyó […]. A büvészek méregfogait kiszedik, s különbféle bohóságra szoktatják (1845 Hanák János 8180001, 44) | a Karnevál lángolt dévaj tűzébe, sok víg bohóság, mókaság esett (1936 e. Kosztolányi Dezső ford.–Byron CD01) | apró cirkuszok, ökölvívdák, kardnyeldék és egyéb vásári bohóságok közt ballagtam (1967 Bajomi Lázár Endre 9016001, 6) | abszurd bohóságokkal teli sci-fi paródia (1998 Új Könyvek CD29).

3a. ’vidám témájú, játékos, könnyed (hangvételű) műalkotás, bohózat’ ❖ operán és komoly szomoru játékon kivűl, minden szinészeti fajtalan bohóság, szigorun tiltva legyen (1847 Malatides Dániel 8291002, 37) | A magasabb műforma tekintetéből sok kifogás alá eshetik e három felvonásos bohóság (1883 Beöthy Zsolt C1266, XXV) | már munkál új fajtú romanticus költeményeken s Theatrumi bohóságokon az én Károly testvér öcsém (1972 Weöres Sándor 2018008, 417) | A társulat Goldoni közkedvelt bohóságát, a Két úr szolgáját adta (1994 Magyar Hírlap CD09).

Sz: bohósági.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bohóság főnév 3A8
1. (rég)
az a tulajdonság, hogy vki balga, együgyű, naivan gyermeteg, ill. vkinek v. vminek ilyen volta
némely emberek’ kevélysége, bohósága’ gonoszsága, ravaszsága, alávalósága tette és teszi az emberiség’ szerencsétlenségét
(1821 Kazinczy Ferenc)
[a Gyurkovics fiúk természetéből] minden bohóság mellett is kicsillámlik valami nemes anyag
(1895 Péterfy Jenő)
az öregedő Beethoven gyermeki bohósággal tárta ki előtte [ti. unokaöccse előtt] lelke kapuit
(1930 ZeneiLex.)
1a. (rég)
e tulajdonság megnyilvánulása gondolkodásban, szóban, tettben
A vég, melyet Sokrat ére, Catonak kihulló vére, S Zrínyi Miklós szent pora Egy bohóság láncsora
(1823 Kölcsey Ferenc)
sok [ember,] miként a parazit-növény, embertársainak bohóságain és gyöngeségein élősködik
(1825 Fáy András¹)
bohóság volna, az előttünk földben fekvő kincset fel nem szednünk
(1846 Széchenyi István)
2.
az a tulajdonság, hogy vki önfeledten vidám, szertelenül könnyelmű, meggondolatlan, ill. vkinek v. vminek ilyen volta
Ez a’ bohó mottó éppen a’ Játék’ bohóságához illik
(1803 Kazinczy Ferenc)
ő oly biztosan tanyáz becsületének magaslatán, hogy lelkem bohósága mutatkozni sem mer
(1867 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
[a művészek] olyan boldogok, olyan felszabadultak, ha egyszer-egyszer ledobhatják magukról ezt a kényszerű álarcot és gondtalan bohósággal hancúrozhatnak, tréfálhatnak
(1961 e. Bókay János)
borral megöntözött vacsora után […] nekem is rózsaszínben jelent meg a világ. Ilyenkor csupa szeretet voltam, csupa bohóság
(1968 Jékely Zoltán ford.Eftimiu)
2a.
e tulajdonság megnyilvánulása gondolkodásban, szóban, tettben
Volt a’ Tsóknak kelete, ’s én még ide is vigadva irom föl bohóságomat: mert bohónak lenni illik a’ szépek körűl
(1805–1809 Horvát István)
valahányszor bohóságaim eszembe jutnak, mindig áldom istenemet, hogy nem teremte józanabbnak
(1845 Eötvös József)
szeretetreméltó bohóságokat turbékolni
(1884 Endrődi Sándor)
csak nem árthat a tekintélyének azzal, hogy megakadjon az asszonyka bohóságain
(1906 Krúdy Gyula)
az ilyen verőfényes napokon az ember amúgy is könnyen bohóságokra vetemedik
(2000 Magyar Hírlap)
3.
furcsasága, szokatlansága miatt szórakoztató, mosolyra késztető, derültséget keltő esemény, tárgy, dolog
A szemüveges bohóc Keletindiában a legveszedelmesebb kigyó […]. A büvészek méregfogait kiszedik, s különbféle bohóságra szoktatják
(1845 Hanák János)
a Karnevál lángolt dévaj tűzébe, sok víg bohóság, mókaság esett
(1936 e. Kosztolányi Dezső ford.Byron)
apró cirkuszok, ökölvívdák, kardnyeldék és egyéb vásári bohóságok közt ballagtam
(1967 Bajomi Lázár Endre)
abszurd bohóságokkal teli sci-fi paródia
(1998 Új Könyvek)
3a.
vidám témájú, játékos, könnyed (hangvételű) műalkotás, bohózat
operán és komoly szomoru játékon kivűl, minden szinészeti fajtalan bohóság, szigorun tiltva legyen
(1847 Malatides Dániel)
A magasabb műforma tekintetéből sok kifogás alá eshetik e három felvonásos bohóság
(1883 Beöthy Zsolt)
már munkál új fajtú romanticus költeményeken s Theatrumi bohóságokon az én Károly testvér öcsém
(1972 Weöres Sándor)
A társulat Goldoni közkedvelt bohóságát, a Két úr szolgáját adta
(1994 Magyar Hírlap)
Sz: bohósági
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások