bojár¹ fn és mn 4A9

I. fn

1. (Tört is) ’〈a Kijevi Nagyfejedelemség, ill. a Moszkvai Nagyfejedelemség idején, a 10–17. században:〉 magas udvari v. katonai tisztséget viselő orosz főnemes’ ❖ A cár joga országgyűlést híni össze. Ez országgyűlés áll hét táblából. […] A hetedik végre a bojárok és főnemesek táblája (1849 Jókai Mór CD18) | a czár egész udvara egybegyült; a bojárok tanácsa, melylyel kormányzott testőrsége (1879 Sziklay János ford.–Sacher-Masoch 8447004, 13) | [a halicsi fejedelemség] főurai, a bojárok, Jaroszlavnak 1186-ban bekövetkezett halála után […] Vladimirt ültették a trónra (1929 Bánlaky József CD16) | [Rettegett Iván] palotájában selyembe-bársonyba öltözött bojárok tömege töltötte meg a fényes termeket (1999 Radnóti Klára CD17).

1a. (Tört) ’〈az első bolgár állam megalakulásától a török uralom kezdetéig, a 8–14. században:〉 bolgár feudális nagyúr’ ❖ Szermon bolgár bojár, elfoglalja a hon délnyugoti részeit (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A fejedelemmel együtt a bolgárok közül számosan szintén megkeresztelkedtek. Boris a pogánysághoz szító bojárokkal kegyetlenül elbánt; elfojtotta lázadásukat (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | II. András 1213-ban segítséget ajánlott a trónbitorló cárnak, Borilnak, mikor az ellene felkelt bolgár bojárok elfoglalták Vidint (1995 Binder Pál CD58).

2. (kissé rég, Tört is) ’〈a havasalföldi és a moldvai román fejedelemségekben és a Román Királyságban a 14–20. században:〉 havasalföldi, ill. moldvai nagybirtokos’ ❖ [a belgrádi basa] 14 ezer fegyveres társaival utban volt a’ Belgrádi Jántsárok ellen […]. A kereskedk és Bojárok részszerént Szebenbe futottak, rész-szerént a’ Napkeleti Oláh Országba (1803 Molnár János C0308, 45) | [középosztály] alig van az oláh fejedelemségekben. A mint a kézmüves vagy kereskedő egy kevéssé jobb létre vergődött, mindjárt bojár lenni kivánkozik (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 114) | Romániában a nemesi eredetű földbirtokosokat (főnemeseket) még ma is bojároknak nevezik (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 205) | [Hunyadi Jánosnak az] apai nagyapja, egy havasalji bojár költözött be Magyarországra, unokája János: feltörő középnemes már a névadó vajdahunyadi vár birtokában (1983 Cs. Szabó László 9093002, 155).

2a. (kissé rég, Tört is) ’〈Erdélyben:〉 a magyar királyok által a havasalföldi vajdáknak adományozott hűbérbirtokokra a 15. századtól betelepülő román csoportok (elmagyarosodott,) később földesúrrá lett vezetőinek egyike’ ❖ [a magyar kormány] cassálja legalább a mostani bojárokból álló [megyei] választmányokat (1849 Március Tizenötödike C4809, 205) | Erdélyben Fogaras vidékén […] egy sereg nemesség élt és él, kiket bojároknak, s nem nemeseknek neveztek; valamint czimeres levelöket is boéri levélnek. Ilyen vala a Bethleni család (1858 Nagy Iván CD31) | A királyi birtoknak egyre nagyobb terjedelemben mívelt földjein az oláhok megtelepítése különösen a tatárjárás után rendszeresen történt. Telepítőik: a kenézek, bojárok, vajdák, bizonyos szabadságokat és jövedelmeket nyertek (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Fogarasföldi bojárok a XVI. században (1943 Századok CD58).

II. mn

1. (ritk) ’az orosz bojársághoz, főnemességhez tartozó 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló, ilyen személyek alkotta 〈réteg, ill. csoport, testület stb.〉’ ❖ olyan fogat, aminőn még a cár sem járt soha; nyolc bojár ifjú, a színéből válogatva (1879 Jókai Mór CD18) | A fejedelmek a bojárok tanácsával, a „duma”-val kormányoztak, az állam a részfejedelmek, a bojár nagybirtokosok és a kolostorcsoportok szövetkezése volt (1936 Hajnal István CD42) | senki nem vonhatta kétségbe az uralkodó korlátlan jogát a rendelkezésre, de a megvalósítás elképzelhetetlen lett volna a bojár arisztokrácia tevékeny részvétele nélkül az országirányításban. Ilyen értelemben Oroszországban egy reálkompromisszum létezett (1999 Szvák Gyula CD17) | [a cár] az új bojár duma és a családi klán segítségével azonban lassan pacifikálta az országot (2000 Szvák Gyula CD17).

1a. ’e réteggel kapcs., ill. arra jellemző’ ❖ a régi bojár-önállóság még sokáig veszedelmesen fel-feltámadt (1936 Hajnal István CD42) | A cári hatalom támogatta a bojár-, az egyházi és a kolostori földbirtoklás korlátozására irányuló [törekvéseket] (1995 Századok CD58).

2. ’a havasalföldi és moldvai román nagybirtokossághoz tartozó 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló, ilyen személyek alkotta 〈csoport, testület stb.〉’ ❖ már több 100 nagy bojár család hagyja ide Moldovát, Bukovinában keresendők biztosabb menedéket (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Hitrovo bujtogatására sikerült a bojár pártot, bátyjának Bratianu Demeternek vezetése alatt föllázítani (1893 PallasLex. CD02) | elválasztotta urától Románia egyik leggazdagabb bojár asszonyát, feleségül vette és Budapestre hozta (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 145) | levantei zsibvásárt, mosdatlanul kölnivizes tisztecskéket, ármánykodó bojárnépséget [találtak az erdélyi románok Bukarestben] (1984–1988 Zirkuli Péter 2024002, 10).

2a. ’e közösséghez v. annak tagjaihoz tartozó, attól származó, ill. arra jellemző’ ❖ Innét vehette a’ következendő bojár közmondás is eredetét: „Egy magyar tiz moldván”; értsd: feletti (1838 Gegő Elek 8157003, 50) | a suczawai régi, typikus bojár házat (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Nem a szocialista Alexa a regény hőse, hanem a „bojárlelkű” Dimitre (1943 Juhász Géza¹ 9283010, 115) | óromániai bojár csemegék (1980 Borsos Miklós 2206020, 8) | Romániában a bojárföldek a földterület 50%-át [foglalták el] (1982 Berend T. Iván 9049002, 37) | [Az első világháború előtt Romániában] a miniszterek 60%-a bojár származású [volt] (1994 Niederhauser Emil CD58).

J: bojér.

Sz: bojárné, bojárság.

Vö. CzF.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bojár · bojér; ÚMTsz.; IdSz.

bojár¹ főnév és melléknév 4A9
I. főnév
1. (Tört is)
〈a Kijevi Nagyfejedelemség, ill. a Moszkvai Nagyfejedelemség idején, a 10–17. században:〉 magas udvari v. katonai tisztséget viselő orosz főnemes
A cár joga országgyűlést híni össze. Ez országgyűlés áll hét táblából. […] A hetedik végre a bojárok és főnemesek táblája
(1849 Jókai Mór)
a czár egész udvara egybegyült; a bojárok tanácsa, melylyel kormányzott testőrsége
(1879 Sziklay János ford.Sacher-Masoch)
[a halicsi fejedelemség] főurai, a bojárok, Jaroszlavnak 1186-ban bekövetkezett halála után […] Vladimirt ültették a trónra
(1929 Bánlaky József)
[Rettegett Iván] palotájában selyembe-bársonyba öltözött bojárok tömege töltötte meg a fényes termeket
(1999 Radnóti Klára)
1a. (Tört)
〈az első bolgár állam megalakulásától a török uralom kezdetéig, a 8–14. században:〉 bolgár feudális nagyúr
Szermon bolgár bojár, elfoglalja a hon délnyugoti részeit
(1857 Vasárnapi Újság)
A fejedelemmel együtt a bolgárok közül számosan szintén megkeresztelkedtek. Boris a pogánysághoz szító bojárokkal kegyetlenül elbánt; elfojtotta lázadásukat
(1900 Nagy képes világtörténet)
II. András 1213-ban segítséget ajánlott a trónbitorló cárnak, Borilnak, mikor az ellene felkelt bolgár bojárok elfoglalták Vidint
(1995 Binder Pál)
2. (kissé rég, Tört is)
〈a havasalföldi és a moldvai román fejedelemségekben és a Román Királyságban a 14–20. században:〉 havasalföldi, ill. moldvai nagybirtokos
[a belgrádi basa] 14 ezer fegyveres társaival utban volt a’ Belgrádi Jántsárok ellen […]. A kereskedk és Bojárok részszerént Szebenbe futottak, rész-szerént a’ Napkeleti Oláh Országba
(1803 Molnár János)
[középosztály] alig van az oláh fejedelemségekben. A mint a kézmüves vagy kereskedő egy kevéssé jobb létre vergődött, mindjárt bojár lenni kivánkozik
(1848 Kossuth Hírlapja)
Romániában a nemesi eredetű földbirtokosokat (főnemeseket) még ma is bojároknak nevezik
(1926 TolnaiÚjLex.)
[Hunyadi Jánosnak az] apai nagyapja, egy havasalji bojár költözött be Magyarországra, unokája János: feltörő középnemes már a névadó vajdahunyadi vár birtokában
(1983 Cs. Szabó László)
2a. (kissé rég, Tört is)
〈Erdélyben:〉 a magyar királyok által a havasalföldi vajdáknak adományozott hűbérbirtokokra a 15. századtól betelepülő román csoportok (elmagyarosodott,) később földesúrrá lett vezetőinek egyike
[a magyar kormány] cassálja legalább a mostani bojárokból álló [megyei] választmányokat
(1849 Március Tizenötödike)
Erdélyben Fogaras vidékén […] egy sereg nemesség élt és él, kiket bojároknak, s nem nemeseknek neveztek; valamint czimeres levelöket is boéri levélnek. Ilyen vala a Bethleni család
(1858 Nagy Iván)
A királyi birtoknak egyre nagyobb terjedelemben mívelt földjein az oláhok megtelepítése különösen a tatárjárás után rendszeresen történt. Telepítőik: a kenézek, bojárok, vajdák, bizonyos szabadságokat és jövedelmeket nyertek
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Fogarasföldi bojárok a XVI. században
(1943 Századok)
II. melléknév
1. (ritk)
az orosz bojársághoz, főnemességhez tartozó 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló, ilyen személyek alkotta 〈réteg, ill. csoport, testület stb.〉
olyan fogat, aminőn még a cár sem járt soha; nyolc bojár ifjú, a színéből válogatva
(1879 Jókai Mór)
A fejedelmek a bojárok tanácsával, a „duma”-val kormányoztak, az állam a részfejedelmek, a bojár nagybirtokosok és a kolostorcsoportok szövetkezése volt
(1936 Hajnal István)
senki nem vonhatta kétségbe az uralkodó korlátlan jogát a rendelkezésre, de a megvalósítás elképzelhetetlen lett volna a bojár arisztokrácia tevékeny részvétele nélkül az országirányításban. Ilyen értelemben Oroszországban egy reálkompromisszum létezett
(1999 Szvák Gyula)
[a cár] az új bojár duma és a családi klán segítségével azonban lassan pacifikálta az országot
(2000 Szvák Gyula)
1a.
e réteggel kapcs., ill. arra jellemző
a régi bojár-önállóság még sokáig veszedelmesen fel-feltámadt
(1936 Hajnal István)
A cári hatalom támogatta a bojár-, az egyházi és a kolostori földbirtoklás korlátozására irányuló [törekvéseket]
(1995 Századok)
2.
a havasalföldi és moldvai román nagybirtokossághoz tartozó 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló, ilyen személyek alkotta 〈csoport, testület stb.〉
már több 100 nagy bojár család hagyja ide Moldovát, Bukovinában keresendők biztosabb menedéket
(1848 Kossuth Hírlapja)
Hitrovo bujtogatására sikerült a bojár pártot, bátyjának Bratianu Demeternek vezetése alatt föllázítani
(1893 PallasLex.)
elválasztotta urától Románia egyik leggazdagabb bojár asszonyát, feleségül vette és Budapestre hozta
(1939 Herczeg Ferenc)
levantei zsibvásárt, mosdatlanul kölnivizes tisztecskéket, ármánykodó bojárnépséget [találtak az erdélyi románok Bukarestben]
(1984–1988 Zirkuli Péter)
2a.
e közösséghez v. annak tagjaihoz tartozó, attól származó, ill. arra jellemző
Innét vehette a’ következendő bojár közmondás is eredetét: „Egy magyar tiz moldván”; értsd: feletti
(1838 Gegő Elek)
a suczawai régi, typikus bojár házat
(1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Nem a szocialista Alexa a regény hőse, hanem a „bojárlelkű” Dimitre
(1943 Juhász Géza¹)
óromániai bojár csemegék
(1980 Borsos Miklós)
Romániában a bojárföldek a földterület 50%-át [foglalták el]
(1982 Berend T. Iván)
[Az első világháború előtt Romániában] a miniszterek 60%-a bojár származású [volt]
(1994 Niederhauser Emil)
J: bojér
Sz: bojárné, bojárság
Vö. CzF.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bojár · bojér; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások