bojt¹ fn 3A1
1. ’〈ruházaton, ill. használati v. dísztárgyon:〉 csomóba fogott szálakból, rojtokból való (lecsüngő) dísz’ ❖ Gróffok lovainak kett vólt a’ […] bojtja (1790 Gvadányi József 7125004, 218) | A [szeminol indián] férfiak szarvasbőr szük nadrágot viselnek, melyet a lábikra táján temérdek bojt ékesít (1858 Xantus János 8531001, 9) | A függönyök alján bojtok lógtak (1914 Kosztolányi Dezső 9359123, 104) | az egyikük előrecsapva hordta a fehér sapkája bojtját, a másikuk pedig hátrafelé, a nyakába lógatta (1956 Ottlik Géza ford.–Keller 9496009, 4) | nemzetiszínű bojttal díszített ostor (1997 Magyar Hírlap CD09).
1a. (rég) ’kardbojt, es. vállrojt (mint katonai v. egyéb rangjelzés)’ ❖ a’ Tisztek a’ Fel-kelt Armádiának el-oszlása után-is viselhetik az Uniformist, és … a’ sövegrl, kalapról, és a’ kardról le-függ bojtokat (1801 Molnár János C0305, 51) | ki is van adva a rendelet a kormánytól, hogy mindannyian tiszti bojtjuktól megfosztassanak, s haditörvényszék elé legyenek állítva (1862–1863 Jókai Mór 8209008, 125) | kilőtte legalább felét a’ rá kimért száztiz golyónak, esetleg piros bojtott [!] kapott érte (1883 Kacziány Géza C2472, 60) | a dicsőséges Habsburg-háznak is vége. Elszakadnak a kötelek, cingulusok és grófi bojtok (1940 Németh László² 9485002, 43).
2. ’〈Állat v. növény ilyen díszre emlékeztető részének megnevezésére.〉’
2a. (Áll is) ’〈emlősállat farka végén:〉 meghosszabbodott szőrszálak alkotta képződmény, a szőrzet többi részétől elkülönülő szőrcsomó’ ❖ [a hím oroszlán] három, vagy négy sing hoszszú farka végződik egy bojtonn (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 467) | [A tigris] farka egyformán szőrös, bojt nélküli (1897 PallasLex. CD02) | A tehén a farkával csapkodott. – Hó, – szólt rá Erzsébet s az állat lassan leeresztette a farka bojtját (1916 Móricz Zsigmond C3213, 97) | [Az ún. fürge kenguru] farka a tőhöz közel felül homokszínű, úgymint a törzs, egyébként fehér, kivéve bojtjának ecsetszerű, fekete megvastagodását (1929 Az állatok világa ford. CD46).
2b. (rég, ritk) ’bugás virágzat’ ❖ [az ún. réti harmatkása] bójtjai ritkábbak, egyeneſen fel-állanak, vagy hoſzſzu vékony ſzáratskákon kereſztl ki-nyúlnak (1787 Mátyus István 7222014, 151) | [az ún. nádi tücsökmadár] felkúszik a nádszálra s félmagasságban vagy a bojton ülve, rokonainak módjára hallatja egytagú trilláját (1899 Chernel István CD34).
2c. (ritk) ’〈emberi v. állati szervben:〉 szálas v. rojtszerű képződmények együttese’ ❖ [az erecske] 10 ágakra oszolva bojtokat vagy czafrangokat képez (1848 Pólya József 8371001, 13) | Bojtkopoltyúsok (Lophobranchii), a csontos halak (Teleostei) egyik alrendjét alkotják. Kopoltyúik a kopoltyúíveken párosan elhelyezett bojtok (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 205) | A megtermékenyített petéből először hordóalakú lárva fejlődik ki, a végén csillókból alkotott bojttal (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Hímnősmirigyük [ti. az ún. mételycsigáké] kicsiny mirigycsövek alkotta bojtok sorából áll (1943 Soós Lajos CD25).
3. (ritk) ’dús bozont (összetapadt csomója, fürtje)’ ❖ [A hadi mén] meg-megrázta nyakán teli fodru sörényei’ bojtját (1826 Vörösmarty Mihály 8524382, 81) | [Az ún. portugál vízikutyának] két változata van, az egyik kissé hullámos és hosszabb szőrű, a másik rövidebb, simább, sűrű bojtokból álló szőrzetű (1993 Sárkány Pál et al. CD59).
4. (ritk) ’szövet felületén kiálló, finom tapintású szál, bolyh’ ❖ Felbel. Ez a’ fellyebb említett kender bársonynak alább való neme; a’ melly egészszen gyapjúból van készítve és a’ bojtja is hoszszabb (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315023, 420) | szerencsésen lesodrogatott a nagykendőjéről egy rojtot és […] odahajolt vele a legényhez. – Nézd-e, Pétörke, cicka fajka, – csiklandozta az orrát a bojttal (1927 Móra Ferenc 9459034, 63).
Ö: kard~.
ÖU: arany~, selyem~, váll~.
Sz: bojtocska.
Vö. CzF. bojt¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.