bojtos mn 15A

1. ’csomóba fogott szálakból, rojtokból való (lecsüngő) dísszel ellátott 〈ruha, ill. használati v. dísztárgy〉’ ❖ Sallangós Kostök [= dohányzacskó], Bojtos Pipa-szár (1811 Kazinczy Ferenc C2563, 547) | Csizmaszára magas, bojtos (1856 Tóth Endre¹ C4272, 65) | Sötét köpenybe volt burkolva – fejét bojtos fez fedé (1863 Lauka Gusztáv 8268036, 75) | bojtos, piros zsinórral (1925 Krúdy Gyula CD54) | bojtos bársonydrapéria (1998 Lakáskultúra CD39).

2. (Áll is) ’olyan 〈farok〉, amely bojtban végződik, ill. 〈faroknak〉 bojtszerű 〈vég(ződés)e〉’ ❖ bojtós farkával (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 185) | [Az ún. oroszlánfejű makákó] farka közepes, csúcsa bojtos (1897 PallasLex. CD02) | Farkuk [ti. a cerkófmajmoké] nem végződik bojtosan (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [A szamár] a lótól külsőleg főként abban különbözik, hogy jóval kisebb, ösztövérebb, fülei hosszabbak, farka csak a végén szőrös (bojtos) (1995 BibliaiLex. CD1207).

3. ’Bojtra emlékeztető v. bojtot alkotó 〈állati v. növényi szerv〉.’

3a. (rég) ’bugás 〈virágzat〉, ill. ilyen virágzatú 〈növény〉’ ❖ [A rizs] szalmájára a’ bójtos nádhoz nagyon haſonlít (1787 Mátyus István 7222014, 154) | [ha az ún. réti harmatkása] bojtos feje egészen megszárad, abból a’ magvak a’ legkissebb mozgásra is [lehullnak] (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² C3170, 270).

3b. (Növ) ’sok vékony szálával bojtot alkotó 〈növényi rész, kül. gyökér〉’ ❖ [az ún. közönséges tarackbúza] a’ Gabonák közt terem, ollyan a’ feje közel, mint a’ buza-fü, de üres: A’ Gyökere igen bojtkos [!], és a’ földben meſzſze el-fut, vékony és fehér (1775 Csapó József 7062001, 221) | [az ún. közönséges júdásfának] bojtos, rövid kocsányú, a vörösákáczéhoz hasonló virágai, még a zöld kerekded levelek előtt kitörvén a fekete ágak rügyeiből, rendesen a méhek népes rajaitól nagy előszeretettel lepetnek meg (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az eukaliptuszfa virága] bojtos-himü (1894 PallasLex. CD02) | Az amerikai legelőkön igen elterjedt a réti csenkesz, mely a pázsitfüvek családjába tartozó, laza bokrú, bojtos gyökerű, évelő szálfű (1995 Természet Világa CD50).

3c. (Áll) ’rojtokra szakadozott, kirojtosodott anyagra emlékeztető megjelenésű 〈szerv, kül. kopoltyú〉’ ❖ [a béka] megszületve, lábatlan, nagy feje, oldalt összenyomott farka és külső bojtos kopoltyui vannak (1893 PallasLex. CD02) | a tengeri kígyók foghúsa sűrű vér-érhálózata következtében igen gazdagon el van látva vérrel; ez az érhálózat hasonló módon szolgálja a vízben való lélegzést, mint egyes teknősök torkának vérerekben gazdag bojtos lebenyei (1933 Az állatok világa ford. CD46) | az álkérészek bojtos tracheakopoltyúi a toron vannak (1995 Magyarország állatvilága CD14).

4. (ritk) ’olyan 〈hosszú, dús szőrzet, ritk. haj〉, amely csomósan összetapadva bojtokba, fürtökbe rendeződik’ ❖ [az ún. amerikai bölénynek] válaitul egész a’ fejéig egy nagy kinövése van, hoszú bojtos szőrrel benőlve (1834 Garasos Tár 8625002, 92) | a nap bucsuzó aranya bojtos haját vörös rézzé festé (1852 Kuthy Lajos 8261009, 147) | [Az ún. field spániel] szőrzete közepesen hosszú, sima, selymes; lábain hátul zászlót alkot, fülén bojtos (1996 Szinák János–Veress István CD59).

4a. (rég)(vmely testrészén) dús(, fürtös) szőrzetű 〈állat〉, ill. dús, bozontos szőrzettel fedett 〈farok〉’ ❖ Sokkal jobb erköltsöt lelsz az én kutyámban, mint a’ vad falunn nőtt bojtos ebtsatákban [ti. ebcsapatokban] (1793 Verseghy Ferenc CD01) | Jöjjön bár maga’ a’ Neméai bojtos oroszlánt Fojtogató Hérosz (1832 Baksay Dániel 8359019, 106) | A’ rókákat a’ farkasoktul hoszabb és bojtosabb fark, hegyesebb orr […] különbözteti meg (1834 Garasos Tár 8625003, 87) | Az evetke. […] Feje széles, szemei kiduzzadtak, hosszú, bojtos farkáról megismerhető (1847 Peregriny Elek 8360008, 88).

5. (rég, ritk) ’bolyhokkal borított’ ❖ Bojtos bársony, v. posztó (1792 Kisded szótár C0816, 23) | ha már a’ br nadrág viseltes, elöſzör jól ki kell mosni lúgban, hogy a’ piſzok ki-menjen; oſztán éles kefével jól ki-kell kefélni, hogy egy kissé bojtos légyen (1806 Gyarmati Gábor 8166003, 58).

5a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (rég, Növ) ’apró szőrökkel, bolyhokkal fedett 〈növény〉’ ❖ Szöszös bükköny. Vicia villosa Roth. – (Szőrös v. bojtos bükköny. […]) (1902 Wagner János CD35) | Bojtos hölgymál. Hieracium villosum L. […] Az egész növény, kivált fészekpikkelyei, fehér, hosszú szőröktől gyapjasak (1902 Wagner János CD35).

ÖE: ~úszós.

Vö. CzF. ~, bojtosan; ÉrtSz.; TESz. bojt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bojtos melléknév 15A
1.
csomóba fogott szálakból, rojtokból való (lecsüngő) dísszel ellátott 〈ruha, ill. használati v. dísztárgy〉
Sallangós Kostök [= dohányzacskó], Bojtos Pipa-szár
(1811 Kazinczy Ferenc)
Csizmaszára magas, bojtos
(1856 Tóth Endre¹)
Sötét köpenybe volt burkolva – fejét bojtos fez fedé
(1863 Lauka Gusztáv)
bojtos, piros zsinórral
(1925 Krúdy Gyula)
bojtos bársonydrapéria
(1998 Lakáskultúra)
2. (Áll is)
olyan 〈farok〉, amely bojtban végződik, ill. 〈faroknak〉 bojtszerű 〈vég(ződés)e〉
bojtós farkával
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
[Az ún. oroszlánfejű makákó] farka közepes, csúcsa bojtos
(1897 PallasLex.)
Farkuk [ti. a cerkófmajmoké] nem végződik bojtosan
(1929 Az állatok világa ford.)
[A szamár] a lótól külsőleg főként abban különbözik, hogy jóval kisebb, ösztövérebb, fülei hosszabbak, farka csak a végén szőrös (bojtos)
(1995 BibliaiLex.)
3.
Bojtra emlékeztető v. bojtot alkotó 〈állati v. növényi szerv〉.
3a. (rég)
bugás 〈virágzat〉, ill. ilyen virágzatú 〈növény〉
[A rizs] szalmájára a’ bójtos nádhoz nagyon haſonlít
(1787 Mátyus István)
[ha az ún. réti harmatkása] bojtos feje egészen megszárad, abból a’ magvak a’ legkissebb mozgásra is [lehullnak]
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
3b. (Növ)
sok vékony szálával bojtot alkotó 〈növényi rész, kül. gyökér〉
[az ún. közönséges tarackbúza] a’ Gabonák közt terem, ollyan a’ feje közel, mint a’ buza-fü, de üres: A’ Gyökere igen bojtkos [!], és a’ földben meſzſze el-fut, vékony és fehér
(1775 Csapó József)
[az ún. közönséges júdásfának] bojtos, rövid kocsányú, a vörösákáczéhoz hasonló virágai, még a zöld kerekded levelek előtt kitörvén a fekete ágak rügyeiből, rendesen a méhek népes rajaitól nagy előszeretettel lepetnek meg
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[az eukaliptuszfa virága] bojtos-himü
(1894 PallasLex.)
Az amerikai legelőkön igen elterjedt a réti csenkesz, mely a pázsitfüvek családjába tartozó, laza bokrú, bojtos gyökerű, évelő szálfű
(1995 Természet Világa)
3c. (Áll)
rojtokra szakadozott, kirojtosodott anyagra emlékeztető megjelenésű 〈szerv, kül. kopoltyú〉
[a béka] megszületve, lábatlan, nagy feje, oldalt összenyomott farka és külső bojtos kopoltyui vannak
(1893 PallasLex.)
a tengeri kígyók foghúsa sűrű vér-érhálózata következtében igen gazdagon el van látva vérrel; ez az érhálózat hasonló módon szolgálja a vízben való lélegzést, mint egyes teknősök torkának vérerekben gazdag bojtos lebenyei
(1933 Az állatok világa ford.)
az álkérészek bojtos tracheakopoltyúi a toron vannak
(1995 Magyarország állatvilága)
4. (ritk)
olyan 〈hosszú, dús szőrzet, ritk. haj〉, amely csomósan összetapadva bojtokba, fürtökbe rendeződik
[az ún. amerikai bölénynek] válaitul egész a’ fejéig egy nagy kinövése van, hoszú bojtos szőrrel benőlve
(1834 Garasos Tár)
a nap bucsuzó aranya bojtos haját vörös rézzé festé
(1852 Kuthy Lajos)
[Az ún. field spániel] szőrzete közepesen hosszú, sima, selymes; lábain hátul zászlót alkot, fülén bojtos
(1996 Szinák János–Veress István)
4a. (rég)
(vmely testrészén) dús(, fürtös) szőrzetű 〈állat〉, ill. dús, bozontos szőrzettel fedett 〈farok〉
Sokkal jobb erköltsöt lelsz az én kutyámban, mint a’ vad falunn nőtt bojtos ebtsatákban [ti. ebcsapatokban]
(1793 Verseghy Ferenc)
Jöjjön bár maga’ a’ Neméai bojtos oroszlánt Fojtogató Hérosz
(1832 Baksay Dániel)
A’ rókákat a’ farkasoktul hoszabb és bojtosabb fark, hegyesebb orr […] különbözteti meg
(1834 Garasos Tár)
Az evetke. […] Feje széles, szemei kiduzzadtak, hosszú, bojtos farkáról megismerhető
(1847 Peregriny Elek)
5. (rég, ritk)
bolyhokkal borított
Bojtos bársony, v.vagy posztó
(1792 Kisded szótár)
ha már a’ br nadrág viseltes, elöſzör jól ki kell mosni lúgban, hogy a’ piſzok ki-menjen; oſztán éles kefével jól ki-kell kefélni, hogy egy kissé bojtos légyen
(1806 Gyarmati Gábor)
5a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (rég, Növ)
apró szőrökkel, bolyhokkal fedett 〈növény〉
Szöszös bükköny. Vicia villosa Roth. – (Szőrös v.vagy bojtos bükköny. […])
(1902 Wagner János)
Bojtos hölgymál. Hieracium villosum L.Linnaeus […] Az egész növény, kivált fészekpikkelyei, fehér, hosszú szőröktől gyapjasak
(1902 Wagner János)
ÖE: bojtosúszós
Vö. CzF. ~, bojtosan; ÉrtSz.; TESz. bojt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások