bojtos mn 15A 

1. ’csomóba fogott szálakból, rojtokból való (lecsüngő) dísszel ellátott 〈ruha, ill. használati v. dísztárgy〉’ ❖ Sallangós Kostök [= dohányzacskó], Bojtos Pipa-szár (1811 Kazinczy Ferenc C2563, 547) | Csizmaszára magas, bojtos (1856 Tóth Endre¹ C4272, 65) | Sötét köpenybe volt burkolva – fejét bojtos fez fedé (1863 Lauka Gusztáv 8268036, 75) | bojtos, piros zsinórral (1925 Krúdy Gyula CD54) | bojtos bársonydrapéria (1998 Lakáskultúra CD39).

2. (Áll is) ’olyan 〈farok〉, amely bojtban végződik, ill. 〈faroknak〉 bojtszerű 〈vég(ződés)e〉’ ❖ bojtós farkával (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 185) | [Az ún. oroszlánfejű makákó] farka közepes, csúcsa bojtos (1897 PallasLex. CD02) | Farkuk [ti. a cerkófmajmoké] nem végződik bojtosan (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [A szamár] a lótól külsőleg főként abban különbözik, hogy jóval kisebb, ösztövérebb, fülei hosszabbak, farka csak a végén szőrös (bojtos) (1995 BibliaiLex. CD1207).

3. ’Bojtra emlékeztető v. bojtot alkotó 〈állati v. növényi szerv〉.’

3a. (rég) ’bugás 〈virágzat〉, ill. ilyen virágzatú 〈növény〉’ ❖ [A rizs] szalmájára a’ bójtos nádhoz nagyon haſonlít (1787 Mátyus István 7222014, 154) | [ha az ún. réti harmatkása] bojtos feje egészen megszárad, abból a’ magvak a’ legkissebb mozgásra is [lehullnak] (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² C3170, 270).

3b. (Növ) ’sok vékony szálával bojtot alkotó 〈növényi rész, kül. gyökér〉’ ❖ [az ún. közönséges tarackbúza] a’ Gabonák közt terem, ollyan a’ feje közel, mint a’ buza-fü, de üres: A’ Gyökere igen bojtkos [!], és a’ földben meſzſze el-fut, vékony és fehér (1775 Csapó József 7062001, 221) | [az ún. közönséges júdásfának] bojtos, rövid kocsányú, a vörösákáczéhoz hasonló virágai, még a zöld kerekded levelek előtt kitörvén a fekete ágak rügyeiből, rendesen a méhek népes rajaitól nagy előszeretettel lepetnek meg (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az eukaliptuszfa virága] bojtos-himü (1894 PallasLex. CD02) | Az amerikai legelőkön igen elterjedt a réti csenkesz, mely a pázsitfüvek családjába tartozó, laza bokrú, bojtos gyökerű, évelő szálfű (1995 Természet Világa CD50).

3c. (Áll) ’rojtokra szakadozott, kirojtosodott anyagra emlékeztető megjelenésű 〈szerv, kül. kopoltyú〉’ ❖ [a béka] megszületve, lábatlan, nagy feje, oldalt összenyomott farka és külső bojtos kopoltyui vannak (1893 PallasLex. CD02) | a tengeri kígyók foghúsa sűrű vér-érhálózata következtében igen gazdagon el van látva vérrel; ez az érhálózat hasonló módon szolgálja a vízben való lélegzést, mint egyes teknősök torkának vérerekben gazdag bojtos lebenyei (1933 Az állatok világa ford. CD46) | az álkérészek bojtos tracheakopoltyúi a toron vannak (1995 Magyarország állatvilága CD14).

4. (ritk) ’olyan 〈hosszú, dús szőrzet, ritk. haj〉, amely csomósan összetapadva bojtokba, fürtökbe rendeződik’ ❖ [az ún. amerikai bölénynek] válaitul egész a’ fejéig egy nagy kinövése van, hoszú bojtos szőrrel benőlve (1834 Garasos Tár 8625002, 92) | a nap bucsuzó aranya bojtos haját vörös rézzé festé (1852 Kuthy Lajos 8261009, 147) | [Az ún. field spániel] szőrzete közepesen hosszú, sima, selymes; lábain hátul zászlót alkot, fülén bojtos (1996 Szinák János–Veress István CD59).

4a. (rég) ’(vmely testrészén) dús(, fürtös) szőrzetű 〈állat〉, ill. dús, bozontos szőrzettel fedett 〈farok〉’ ❖ Sokkal jobb erköltsöt lelsz az én kutyámban, mint a’ vad falunn nőtt bojtos ebtsatákban [ti. ebcsapatokban] (1793 Verseghy Ferenc CD01) | Jöjjön bár maga’ a’ Neméai bojtos oroszlánt Fojtogató Hérosz (1832 Baksay Dániel 8359019, 106) | A’ rókákat a’ farkasoktul hoszabb és bojtosabb fark, hegyesebb orr […] különbözteti meg (1834 Garasos Tár 8625003, 87) | Az evetke. […] Feje széles, szemei kiduzzadtak, hosszú, bojtos farkáról megismerhető (1847 Peregriny Elek 8360008, 88).

5. (rég, ritk) ’bolyhokkal borított’ ❖ Bojtos bársony, v. posztó (1792 Kisded szótár C0816, 23) | ha már a’ br nadrág viseltes, elöſzör jól ki kell mosni lúgban, hogy a’ piſzok ki-menjen; oſztán éles kefével jól ki-kell kefélni, hogy egy kissé bojtos légyen (1806 Gyarmati Gábor 8166003, 58).

5a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (rég, Növ) ’apró szőrökkel, bolyhokkal fedett 〈növény〉’ ❖ Szöszös bükköny. Vicia villosa Roth. – (Szőrös v. bojtos bükköny. […]) (1902 Wagner János CD35) | Bojtos hölgymál. Hieracium villosum L. […] Az egész növény, kivált fészekpikkelyei, fehér, hosszú szőröktől gyapjasak (1902 Wagner János CD35).

ÖE: ~úszós.

Vö. CzF. ~, bojtosan; ÉrtSz.; TESz. bojt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.