ajnó mn és fn  ajnu

I. mn 11A10

’Japánban élő, nem mongol típusú, kihalóban levő őslakos 〈népcsoport〉, ill. e néphez tartozó, vele kapcs.’ ❖ [Deniker szerint] az emberiséget […] tizenhárom csoportra v. fajtára lehet osztani: […] X. Az ajnó fajtára (finom, egyenes v. kevéssé göndör haj, fehéres-szürkés szinü bőr, kicsiny ajkak, nagy orr, erősen kifejlett testszőr, hosszu fej) (1894 PallasLex. CD02) | Barátosi Balogh Benedek etnográfus ötszáz japán és ainu népi tárgyat, háromezer fényképet, valamint szótárakat tartalmazó gyűjteményéből nyílik kiállítás (1996 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 1A

1. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban) ’ez a népcsoport’ ❖ Az aino-k elenyésznek; abba a’ nagy sírba dőlnek, melly a legyőzött és elenyészett emberfajokat temeti (1864 Hunfalvy Pál C2147, 194) | a Japánhoz tartozó Hokkaidón élő ainuk népi hiedelemvilágát (2000 Új Könyvek CD29).

2. ’e nép nyelve’ ❖ megemlíthetjük az ú. n. paleoázsiai vagy hyperboreus nyelvcsoportot, amelybe a nyilván nem közös eredetű északkeletázsiai nyelveket, t. i. a jukagirit, a csukcsot, az ainut és a giljákot szokás összefoglalni (1937 Zsirai Miklós C4981, 22).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

ajnó melléknév és főnév
ajnu I. 11A10 II. 1A
I. melléknév 11A10
Japánban élő, nem mongol típusú, kihalóban levő őslakos 〈népcsoport〉, ill. e néphez tartozó, vele kapcs.
[Deniker szerint] az emberiséget […] tizenhárom csoportra v. fajtára lehet osztani: […] X. Az ajnó fajtára (finom, egyenes v.vagy kevéssé göndör haj, fehéres-szürkés szinü bőr, kicsiny ajkak, nagy orr, erősen kifejlett testszőr, hosszu fej)
(1894 PallasLex.)
Barátosi Balogh Benedek etnográfus ötszáz japán és ainu népi tárgyat, háromezer fényképet, valamint szótárakat tartalmazó gyűjteményéből nyílik kiállítás
(1996 Magyar Hírlap)
II. főnév 1A
1. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban)
ez a népcsoport
Az aino-k elenyésznek; abba a’ nagy sírba dőlnek, melly a legyőzött és elenyészett emberfajokat temeti
(1864 Hunfalvy Pál)
a Japánhoz tartozó Hokkaidón élő ainuk népi hiedelemvilágát
(2000 Új Könyvek)
2.
e nép nyelve
megemlíthetjük az ú. n.úgynevezett paleoázsiai vagy hyperboreus nyelvcsoportot, amelybe a nyilván nem közös eredetű északkeletázsiai nyelveket, t. i.tudniillik a jukagirit, a csukcsot, az ainut és a giljákot szokás összefoglalni
(1937 Zsirai Miklós)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások