bokáz l. bokázik¹

bokázik¹ ige 14a1bokáz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: ritk)

1. tn (tárgyragos határozóval is) ’tánc közben, táncmotívumként bokáit a megfelelő ütemre összeüti, ill. ilyen motívumot tartalmazó táncot jár’ ❖ az többé nem csárdás, a mit tánczolnak, hanem ballet, pantomimák. Miért nem bokáznak ugy, mint azelőtt? (1859 Vasárnapi Újság CD56) | minden 4. és 8-dik ütemre egyet bokázott a táncos (1896 PallasLex. CD02) | az asztal tetején, egyetlen poharat nem érintve bokázik a primadonna (1915 Krúdy Gyula CD54) | hogy ropta, ha szólt a szatmári legényes. Egyetlen kultuszminiszter se tudott az ártéri erdő szélén úgy bokázni (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. tn (ritk, irod) ’〈láb〉 tánc közben így összeütődik, ill. ilyen motívumot tartalmazó táncot jár’ ❖ És lánguszályban lábam míg bokáz, Seherezád rikoltva hahotáz (1928 Berde Mária 9047005, 15) | Kis Hentes lány, te fürge dajna, (Hisz lábad még bokázva járja) (1942–1966 Mészöly Dezső ford.–Villon 9437024, 240).

1b. ts (hat ragozású igealak tárgy n.) (ritk, irod) ’lábat így összeütve táncol, ill. 〈láb〉 ilyen módon táncot jár’ ❖ a láb még egyre bokázza vadul (1877 Arany János C0647, 188) | Arrább, csomóban, lányok lejtenek, […] mind jelesűl bokázza (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron 8002008, 167).

1c. ts (irod) ’〈ilyen motívumot tartalmazó táncot〉 jár, táncol’ ❖ Öregink tánczot bokáznak, Keserű bú-bajt lerázván (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0659, 237) | Apám csürdüngülő módra bokázta és verte ki sarkával a csárdást (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | bokázzák-járják […] pingvintáncukat (1977 Hubay Miklós² C6894, 144).

2. tn ’hideg, várakozás unalma, öröm stb. miatt helyben topogva v. kissé felugorva, ill. járás, haladás közben bokáit összeüt(öget)i’ ❖ körben bokázva szökdelés kézfogással (1886 Porzsolt Lajos 8375006, 108) | Nagy, rossz fiuk fáznak, Jajgatva bokáznak (1909 Ady Endre C0536, 255) | [Gyuri] sokáig ott bokázott a járdán, várva a jószerencsét (1913 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Ez aztán a jó dolog! – rikkantott Pinokkió, és bokázni kezdett örömében (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 44).

2a. (ritk) ’így megy vhova’ ❖ [Dorkó] az utca közepéig bokázott (1908 Móricz Zsigmond C3231, 57).

3. tn (átv is) ’〈alázatosság, tisztelet kif-ére, rendsz. meghajlással kísérve〉 cipője sarkát (többször) hirtelen összeüti’ ❖ az ifjú kecsteli hajlongással összeüté két sarkantyúját bokázva (1881 Vajkay Károly C4673, 16) | A miniszter már kifelé indult. […] Az urak hajlongtak és bokáztak (1930 Szitnyai Zoltán CD10) | ő már államtitkárként is pontosan alkalmazza az első számú szabályt: főnöknek bokázni, nem kellemetlenkedni, beosztottakat megalázni (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz. ~, bokázó; ÉKsz.; ÚMTsz. bokázik¹

bokáz lásd bokázik¹
bokázik¹ ige 14a1
bokáz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: ritk)
1. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
tánc közben, táncmotívumként bokáit a megfelelő ütemre összeüti, ill. ilyen motívumot tartalmazó táncot jár
az többé nem csárdás, a mit tánczolnak, hanem ballet, pantomimák. Miért nem bokáznak ugy, mint azelőtt?
(1859 Vasárnapi Újság)
minden 4. és 8-dik ütemre egyet bokázott a táncos
(1896 PallasLex.)
az asztal tetején, egyetlen poharat nem érintve bokázik a primadonna
(1915 Krúdy Gyula)
hogy ropta, ha szólt a szatmári legényes. Egyetlen kultuszminiszter se tudott az ártéri erdő szélén úgy bokázni
(1995 Magyar Hírlap)
1a. tárgyatlan (ritk, irod)
〈láb〉 tánc közben így összeütődik, ill. ilyen motívumot tartalmazó táncot jár
És lánguszályban lábam míg bokáz, Seherezád rikoltva hahotáz
(1928 Berde Mária)
Kis Hentes lány, te fürge dajna, (Hisz lábad még bokázva járja)
(1942–1966 Mészöly Dezső ford.Villon)
1b. tárgyas (hat ragozású igealak tárgy n.) (ritk, irod)
lábat így összeütve táncol, ill. 〈láb〉 ilyen módon táncot jár
a láb még egyre bokázza vadul
(1877 Arany János)
Arrább, csomóban, lányok lejtenek, […] mind jelesűl bokázza
(1892 Ábrányi Emil ford.Byron)
1c. tárgyas (irod)
〈ilyen motívumot tartalmazó táncot〉 jár, táncol
Öregink tánczot bokáznak, Keserű bú-bajt lerázván
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
Apám csürdüngülő módra bokázta és verte ki sarkával a csárdást
(1927 Tersánszky Józsi Jenő)
bokázzák-járják […] pingvintáncukat
(1977 Hubay Miklós²)
2. tárgyatlan
hideg, várakozás unalma, öröm stb. miatt helyben topogva v. kissé felugorva, ill. járás, haladás közben bokáit összeüt(öget)i
körben bokázva szökdelés kézfogással
(1886 Porzsolt Lajos)
Nagy, rossz fiuk fáznak, Jajgatva bokáznak
(1909 Ady Endre)
[Gyuri] sokáig ott bokázott a járdán, várva a jószerencsét
(1913 Tersánszky Józsi Jenő)
Ez aztán a jó dolog! – rikkantott Pinokkió, és bokázni kezdett örömében
(1967 Rónay György ford.Collodi)
2a. (ritk)
így megy vhova
[Dorkó] az utca közepéig bokázott
(1908 Móricz Zsigmond)
3. tárgyatlan (átv is)
〈alázatosság, tisztelet kif-ére, rendsz. meghajlással kísérve〉 cipője sarkát (többször) hirtelen összeüti
az ifjú kecsteli hajlongással összeüté két sarkantyúját bokázva
(1881 Vajkay Károly)
A miniszter már kifelé indult. […] Az urak hajlongtak és bokáztak
(1930 Szitnyai Zoltán)
ő már államtitkárként is pontosan alkalmazza az első számú szabályt: főnöknek bokázni, nem kellemetlenkedni, beosztottakat megalázni
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz. ~, bokázó; ÉKsz.; ÚMTsz. bokázik¹

Beállítások