bokázó mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → bokázik¹.
II. mn 1A
1. (Tánc is) ’a bokák megfelelő ütemre való összeütéséből álló, a magyar táncokra jellemző 〈táncmotívum, tánclépés〉, ill. ilyen tánclépést, motívumot tartalmazó 〈tánc〉’ ❖ eljárta a maga bokázó tánczát, hogy csakúgy csörgöttek bele a sarkantyúi (1891 Jókai Mór C2330, 21) | bokázó lépésekkel, széles ugrásokkal (ugrós) járt táncban (1982 NéprajziLex. CD47) | a férfi mozgásában jelentős szerepe van a bokázó, combverő, csapásoló motívumoknak (1990 Magyar néprajz CD47).
2. (Zene is) ’ilyen táncmotívumnak megfelelő 〈zenei fordulat〉, ill. ilyen zenei fordulatot tartalmazó 〈zenemű〉’ ❖ Sárköziék rágyújtanak a bokázó nótára (1890 Vadnay Károly C4625, 147) | [a] G-dur vonósnégyes megnyitótételének főtémája, a verbunkos-stílus ún. „bokázó”-figuráját stilizálja (1959 Szabolcsi Bence C0364, 636) | bokázó ütem: a verbunk zene kádencia-formuláival esik egybe (1977 NéprajziLex. CD47).
III. fn 1A
1. (Tánc is) ’a bokák megfelelő ütemre való összeütéséből álló, a magyar táncokra jellemző táncmotívum, tánclépés, ill. ilyen tánclépést, motívumot tartalmazó tánc’ ❖ aprózgaták együtt a bakázót [!] (1851 A Falu Könyve C1667, 185) | [A lépő nevű tánc] olyanforma, mint a bokázó; […] balláb féloldalt előre, utána a jobb és a sarkak: bokázva össze (1912 Malonyay Dezső CD07) | A szabadságharc bukása után Tóth Soma, a virtuóz férfitáncos eljárta (!) a „Jaj, de huncut a német!” refrénjét, és csak a sor szélén üldögélő titkosrendőr nem értette, miért tombol a verbunkos bokázója láttán a közönség (1993 A magyarság kézikönyve CD06).
2. (tulajdonnévként is) (Zene is) ’ilyen táncmotívumnak megfelelő zenei fordulat, ill. ilyen zenei fordulatot tartalmazó zenemű’ ❖ [a Sobri című balett] zenéjét, különösen két sikerült csárdást (Bokázó és Egri csárdás) […] Bartay Ede irta (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [a verbunkos zene] egész formula-készletet fejleszt ki, mely rá s egyesegyedül csak rá jellemző: a „bokázó”, a bővített szekund […], „magyar hangsor” (1931 ZeneiLex. CD49).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.