bolgár-török mn és fn
I. mn 13C
1. (Tört) ’ázsiai eredetű, szövetséget alkotó törzsekből álló, később volgai és dunai ágra szakadó, török nyelvű 〈nép(csoport)〉, ill. e néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ A IX–X. sz. folyamán a számra nézve gyengébb uralkodó bolgár-török réteg beleolvad a meghódított szlávságba (1921 Gombocz Zoltán C5863, 21) | valahol az Ural-hegység s a Felső-Volga vidékén egy hódító, népszervező bolgár-török törzs legyőzött egy halászó-vadászó ugor népcsoportot (1938 Korunk Szava 2131001, 419) | A bolgár-török népek nemcsak nyelvileg különböznek úgynevezett köztörök rokonaiktól, hanem műveltségüket tekintve is jellegzetes színfoltot alkotnak a törökség nagy családjában (1939 Magyar művelődéstörténet CD43) | kétszáz év sem kellett, hogy a hódító bolgár-török harcosok nyelvileg beolvadjanak a helyi délszláv lakosságba (1996 Vásáry István CD17) | bolgár-török arisztokrácia (1996 Makkay János CD58).
2. (Tört is) ’e néppel kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.’ ❖ bolgár-török műveltség (1936 Hajnal István CD42) | [a magyarság bőven kölcsönzött] a bolgár-török jogélet társadalmi-erkölcsi vonatkozású terminológiájából (1939 Magyar művelődéstörténet CD43) | bolgár-török hódítás (1949 Molnár Erik 9452001, 109).
3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, a török nyelvcsaládba tartozó kihalt 〈nyelv〉, ill. e nyelvhez tartozó v. ebből származó 〈szó〉’ ❖ a görög szövegbe foglalt bolgár-török kormeghatározó kifejezés a fejedelem trónralépésének dátumát tartalmazza (1921 Gombocz Zoltán C5863, 15) | A honfoglalást közvetlenül megelőző századokban egy bolgártörök nyelv, mely a mai csuvas nyelvnek közeli rokona, gyakorolt nagyobb hatást a magyarra (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 17) | mintegy 250 bolgár-török jövevényszavunk jelentős része éppen a földműveléssel és a belterjes állattartással kapcsolatos (pl. ökör, tinó, disznó, tyúk, búza, árpa, tarló, eke, sarló, alma, körte, szőlő, bor, seprő stb.) (1993 Fodor István CD17).
II. fn 3C9
1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) (Tört) ’ázsiai eredetű, szövetséget alkotó törzsekből álló, később volgai és dunai ágra szakadó, török nyelvű nép’ ❖ [A 11. századi Gesta] Bulgari alatt a Tiszántúl és Duna-Tiszaközön élő szlávok felett uralkodó s a IX. század végén még ethnikailag be nem olvadt dunai bolgár-törököket érti (1925 Hóman Bálint CD42) | a bolgár-törökök nyugat-szibériai, Irtys-vidéki őshazájukból kiszorulva 461–65 között a Kaukázus északi lejtőjére vándoroltak (1937 Zsirai Miklós 9805001, 17) | a magyarság elei a hun törzsek közé tartozó bolgár-törökökkel álltak szoros, nyelvészetileg is igazolható, forrásokban is kimutatható kapcsolatban (1987–1988 Kulcsár Péter 2019001, 523).
2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt, a török nyelvcsaládba tartozó kihalt nyelv’ ❖ [megállapíthatjuk,] hogy a régi török alma, teve […] a bolgár-törökben is így hangzott, s ez felvilágosítást ad a magyar tővégi magánhangzók eltűnésének kronológiája kérdésében (1972 Németh Gyula CD30) | [Melich János szerint] a szóvégi sz vagy s megmaradásánál fogva a török nyelvi folytonosság a huntól az avaron és a bolgár-törökön át a magyarig nyilvánvaló, mivel sem a szláv, sem a román, sem a szász nem tarthatta meg a szóvégi sz vagy s hangot (1995 Kiss Lajos² CD30).
Vö. ÉKsz.